Futásöröm: az előkészítés a festés a kép a díjazás Futásöröm Fehérváron (Találkozás egy hajléktalan grafikussal) Bárány Botond, segítő rajztanár.

Az előadások a következő témára: "Futásöröm: az előkészítés a festés a kép a díjazás Futásöröm Fehérváron (Találkozás egy hajléktalan grafikussal) Bárány Botond, segítő rajztanár."— Előadás másolata:

1 Futásöröm: az előkészítés a festés a kép a díjazás Futásöröm Fehérváron (Találkozás egy hajléktalan grafikussal) Bárány Botond, segítő rajztanár

2 Futásöröm éjszakai 12 órás szupermarathon - este 10-től, reggel 10-ig 2005 szeptember 9-10. Székesfehérvár

3 az előkészítés

4

5

6

7

8

9

10

11

12 a képfestők

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30 a kép

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44 a díjazás

45

46

47 „ Futásöröm” Fehérváron Gyakorló rajztanárként, Budapest „sűrűbb” kerületeiben tanítva, már két évtizede felmerült bennem is az, az érzés, hogy egy-egy találkozás a művészettel, talán segíthet az élet nehezebb pillanatait elviselhetőbbé tenni. Kerestem, hogy hol és hogy lehet ezt jól csinálni, de nem voltam elég kitartó és nem találtam. Közben más pályára kerültem, de nem hagyott nyugodni, hogy a képzőművészettel lehet segíteni magunkon és másokon is talán. Egy rádióműsor kapcsán jutottam el a Műcsarnokba, Bátorfi Andrea foglalkozásaira, ahol olyasmit láttam, amit csak kerestem addig. A következő keresés arról szólt, hogy hol, kivel lehet ezt tanulva-csinálni illetve csinálva tanulni. Kicsit lassan ment a keresés, de a „Hospice Ház”-on eljutottam Csorba Simonhoz, futóhoz, festőhöz, művészetterapeutához. Simon nem sokat teketóriázott, rögtön beszervezett egy fehérvári akciójára. A fehérvári kórház 24 órás futást szervezett közös festéssel egybekötve. Simon közölte: megyek és segítek! Hárman indultunk útnak, Simonnal jött egy hajléktalan művész az átmeneti szállásról.

48 A „hajléktalan lét sérült grófjának” egyik énje, egy választékos úriember mély érzékenysége, finomsága, a másik, az utcán túlélésért küzdő ember, aki a kuka mélyéről akar üveget szerezni egy gyógyforrás vízéhez, ha kell. A forrásnál derült ki, hogy születésnapja van Lajosnak. Apró gesztussal ünnepelte Simon, amit nagyon nehezen tudott elfogadni a megrepedezett test és lélek. Fehérváron kész futópálya, és egy tábori fal és minden szükséges eszköz várt a festéshez. Amikor feltettük a széles, hosszú papírt, olyan volt mint egy hatalmas fehér fal, ami freskóra vár. A helyzethez alakította ki Simon a technikát. Két különböző futóalak sablonját vágtuk ki, és rajzoltuk fel, szabad elhelyezésben. Így egyszerre volt spontán és szerkesztett a kép váza. Már az előkészítés alatt kíváncsi, félszeg érdeklődők keringtek az ijesztően fehér, nagy papírfal körül. Nézegették, méregették, de nekikezdeni nem mertek. Lajossal nekiestünk egy-egy alaknak, és véletlenül, szerencsére, a két futó képe teljesen más felfogásban készült el. A friss festék szagára, a lecsöppenő színek foltjaira már közelebb jöttek az emberek, és elég volt egy-két szó, hogy megfogják az ecseteket. Mi hátrébb léphettünk, és segítő megszólításokkal, válaszokkal, tanácsokkal „festettük” tovább a képet.

49 Ízelítő volt ez a művészet felszabadító élményéből, ha csak egy csepp is, futóknak, betegeknek, hozzátartozóknak. Énerősítő élmény volt Lajosnak. Ő a meghívott futó-festő segítőjeként volt ott. Előkészített helyszín várta, kéréseit teljesítették, egyenrangú alkotóként alakította a képet a kezével és a többi festő irányításával Nekem el kellett jönnöm éjfélkor. Utána egyre jobban alakult a kép, egyre bátrabban festették, és reggelre tele lett a hosszú papírfal, amit végül Simon szerkesztett egy képpé. Ő mesélte el, hogy Lajos komoly pénzjutalmat kapott a lelkiismeretes munkájáért, de a rutin hiányában nem tudott vele bánni. Mélyre zuhant. Így találkoztam vele szűk szobájában az átmeneti szálláson. Pár nap alatt lerombolta a szűk odút, önmagát, és a fennmaradásának addigi lehetőségeit. Segítséggel újra feltápászkodott, és talán talpon is tud maradni ingatag világában. Ebben is a művészet segíthet neki. Dolgozhat kerámiával, az ő ismert világában, amiért talán még pénz is kaphat, amivel talán megtanul bánni is, valamennyire.

50 Két találkozás, két beszélgetés egy emberrel aki a létezés határvidékén kapaszkodott és talán kapaszkodhat meg rajzai, kerámiái segítségével. Ez a két alkalom sablonokat, előítéleteket bontott bennem. Azt éreztem, hogy művészeti akcióra készülve, azt csinálva, közben beszélgetve egy kicsit más közegbe kerülhetünk, egy kicsit szabadabbak és egy kicsit jobbak is lehetünk, ha rövid időre is. Bárány Botond segítő rajztanár