A KÜLFÖLDIEK JOGÁLLÁSNAK NEMZETKÖZI JOGI KÉRDÉSEI: NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS JOG – ELŐADÁS – 2009. DECEMBER BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET – ELŐADÁS.

Az előadások a következő témára: "A KÜLFÖLDIEK JOGÁLLÁSNAK NEMZETKÖZI JOGI KÉRDÉSEI: NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS JOG – ELŐADÁS – 2009. DECEMBER BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET – ELŐADÁS."— Előadás másolata:

1 A KÜLFÖLDIEK JOGÁLLÁSNAK NEMZETKÖZI JOGI KÉRDÉSEI: NEMZETKÖZI MIGRÁCIÓS JOG – ELŐADÁS – 2009. DECEMBER BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET – ELŐADÁS – 2009. DECEMBER BCE T-KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

2 Nemzetközi Tanulmányok Intézet 2 A külföldiek jogállására vonatkozó alapvető elvek  Kétféle felségjognak vannak alávetve (Á-uk személyi felségjoga & FÁ területi felségjoga).  Alapvető emberi jogok rájuk is vonatkoznak  csak FÁ áp-ainak státuszjogaival NEM rendelkeznek.  Ált. NJ-nak nincsenek erre részletes szabályai, hézagos szabályozás {pl.: ENSZ KGY Nyilatkozat a nem állampolgárságuk szerinti Á-ban élő egyének jogairól [ 40/144. sz. KGYH ]. Univ. Szervezet = IOM  Külföldiekkel való bánásmód mércéinek doktrínái: a ) nemzeti elbánás elve (latin-amerikai Á-ok  Calvo-doktrina ); b ) „ nemzetközi minimum standard ” (XX. századtól, nyugati világ).  Megoldások: 1) belső jog szabályozza ( idegenjog ) + 2) két- v. többoldalú megállapodásokkal 3) viszonosság (ma már ritka  vö.: NSZ-ek kiterjedt rendszere).  Kétféle felségjognak vannak alávetve (Á-uk személyi felségjoga & FÁ területi felségjoga).  Alapvető emberi jogok rájuk is vonatkoznak  csak FÁ áp-ainak státuszjogaival NEM rendelkeznek.  Ált. NJ-nak nincsenek erre részletes szabályai, hézagos szabályozás {pl.: ENSZ KGY Nyilatkozat a nem állampolgárságuk szerinti Á-ban élő egyének jogairól [ 40/144. sz. KGYH ]. Univ. Szervezet = IOM  Külföldiekkel való bánásmód mércéinek doktrínái: a ) nemzeti elbánás elve (latin-amerikai Á-ok  Calvo-doktrina ); b ) „ nemzetközi minimum standard ” (XX. századtól, nyugati világ).  Megoldások: 1) belső jog szabályozza ( idegenjog ) + 2) két- v. többoldalú megállapodásokkal 3) viszonosság (ma már ritka  vö.: NSZ-ek kiterjedt rendszere).

3 Nemzetközi Tanulmányok Intézet 3 Belépésre vonatkozó szabályok 2 FŐ ELV:  egyetlen Á sem zárkózhat el más Á-ok polgáraival való érintkezés elől (vö. NZKi közösségben való részvétel) szuverenitás elve  minden Á joga, hogy szabályozza a külföldiek belépését területére (vö. szuverenitás elve).  E két elv összeegyeztethető  első általános, második kivétel jellegű.  Általában beutazási engedéllyel (vízummal)  de gyakoriak az Á- ok közötti ún. vízummentességi megállapodások  Illegális bevándorlás leküzdésére: kétoldalú ún. tolonc- egyezmények

4 Nemzetközi Tanulmányok Intézet 4 Külföldiek tartózkodása (jogok & kötelezettségek terjedelme a tartózkodási céltól + időtartamtól függ (jogok & kötelezettségek terjedelme a tartózkodási céltól + időtartamtól függ) Turisták Ideiglenes tartózkodók (pl. művészek, egyetemi oktatók) Vendégmunk ások:  NSZ-ek (pl. 1990-es ENSZ Egyezmény, ILO 97. és 143. Egyezménye ). Bevándoroltak legkedvezőbb helyzetben lévő külföldiek, letelepedési engedélyük van, „kvázi- állampolgárság” Menekültek Ők szorulnak rá leginkább a NKZi védelemre.

5 Nemzetközi Tanulmányok Intézet 5 Diplomáciai menedékjog ( asylum ) Területi menedékjog ▪ A külképviseletbe menekült személy kiadásának megtagadását jelenti. ▪ Ma már csak regionálisan létezik, Latin-Amerikában (pl. Havannai Egyezmény) politikai üldözötteknek [  lásd: 1969. évi BE = a képviseletet rendeletésszerűen kell használni]. ▪ A FÁ maga dönti el, hogy a területére menekültnek megadja-e a menedékjogot vagy sem. ▪ Egyetemes nemzetközi jogi szabály.  Fő jogforrás: 1951. évi Genfi Konvenció menekült NSZ-ek: 1951: Genfi Konvenció & 1967-es Jkv. ( menekült = azok, akiket hazájukban politikai, vallási, nemzetiségi, faji vagy tsd.-i csoporthoz tartozás miatt üldöznek v. üldöztetésnek vannak kitéve + másik Á-ban tartózkodnak), 1953-tól: ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR).

6 Nemzetközi Tanulmányok Intézet 6  Kiutasítás  főként idegenrendészeti szab.sértés miatt. Korlátok: a) nem lehet kollektíven, b) megfelelő eljárás & legkisebb sérelem; c) jogorvoslat; d) non-refoulement elve. NJ: áp-t NEM lehet + a kiutasítottat az áp. szerinti Á- nak vissza kell fogadnia. 2006-tól : NJB tevékenysége (jogfejlesztés: hontalanok)  Kiadatás  közönséges bűntettes kiadása más Á-nak a büntetőeljárás lefolytatása céljából. NJ-ban NINCS ált. kiadatási kötelezettség. –NSZ / viszonosság alapján van helye [pl.: bilaterális NSZ-ek (kb. 1500- 1600); ET 1957-es többoldalú egyezménye; joghatóságot biztosító multilat. szerződések = „ aut punire, aut dedire ”]. kettős inkriminációspecialitás politikai bcs -ek –Alapelvek: kettős inkrimináció elve; specialitás elve (csak olyan bcs. miatt lehet eljárást indítani, amelyre vonatkozóan a kiadatást kérték); politikai bcs -ek kizárva.  Bűnügyi jogsegélyszerződések (speciális eset: bünt.végrehajt. átadása). Külföldiek távozására vonatkozó szabályok (speciális esetek)

7 Nemzetközi Tanulmányok Intézet 7 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!! dr. M o l n á r T a m á s BCE T-Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézete Tel.: 482-7233; Fax: 482-7239 E-mail: tamas.molnar@uni-corvinus.hu tamas.molnar@uni-corvinus.hu