Központi és környéki idegrendszer

Az előadások a következő témára: "Központi és környéki idegrendszer"— Előadás másolata:

1 Központi és környéki idegrendszer

2 Az idegrendszer felépítése

3 A központi idegrendszer egyedfejlődése
A velőlemezből alakul ki, amely először a velőbarázdát majd a velőcsövet hozza létre. A velőcső differenciálódik és létrejön a gerincvelő és az agyvelő. A velőcső elülső részén kezdetben három agyhólyag jelenik meg: előagyhólyag (telencephalon), középagy-hólyag (mezencephalon) és az útóagyhólyag (rhombencephalon). Az előagyhólyagból alakul ki az előagy és köztiagy, a középagyhólyagból a középagy, az útóagyhólyagból az agytörzs. A velőüreg a kamrarendszert hozza létre (oldalkamrák, III. és IV. agykamra)

4

5 A KI morfofunkcionális tagolódása
A szomatikus idegrendszer biztosítja a tudatos érzékelést, az akaratlagos mozgásokat és a periferiáról érkező információk feldolgozását. Részei: Gerincvelő Agyvelő – agytörzs - kisagy - köztiagy - agyvelő A vegetatív idegrendszer biztosítja a szervezet belső környezetének állandóságát, két antagonista részből áll: szimpatikus és paraszimpatikus

6 Gerincvelő

7 A gerincvelő burkai A gerinccsatornában foglal helyet
Kötőszöveti burkok veszik körül: Dura mater- kemény agyhártya Arachnoidea-pokhálóhártya Pia mater- lágy agyhártya A pokhálóhártya és lágy agyhártya között a agy-gerincvelői folyadék található

8 A gerincvelő külső szerkezete
A C1-L2 terjed Végfonal a keresztcsonthoz rögzül A gerincvelői idegekkel együtt a lófarkot képezi Nyaki és ágyéki csomók Oldalt a gerincvelői idegek kilépési helye Két gv.i. közti rész – gerincvelői szelvény- szelvényezett

9 Elülső központi hasadék
Hátulsó központi barázda Elülső oldalsó barázda- elülső gyökér kilépési helye Hátulsó oldalsó –hátulsó gyökér kilépési helye

10 A gerincvelő belső szerkezete
Középen szürkeállomány –idegsejtek perikarionja, velőhüvely nélküli idegrostok Elülső szarv – szomatomotoros idegsejtek Oldalsó szarv Elülső része – vegetatív mozgató idegsejtek Hátulsó része- vegetatív érző sejtek Hátulsó szarv – szomatoszenzoros idegsejtek Központi csatorna Körülötte fehérállomány- felszálló és leszálló pályák (idegrostok, idegsejtek nyúlványai) Elülső köteg Középső köteg Hátulsó köteg

11

12

13 A gerincvelő funkciói Fehérállomány – ingerületvezetés
Specifikus pályák – specifikus receptoroktól szállít érző információkat a kéreg meghatározott területére Felszálló pályák – érzők Spinotalamikus- gerincvelő-látótelepi pálya Lemniscus medialis –gerincvelő – nyúltagyi Spinocerebellaris – gerincvelő-kisagyi Nem specifikus pályák – FAR A retikuláris állományból indul, az agykéregig húzódik és a felszálló pályáktól kap kollaterálisokat Nem vált ki sem érzékelést, sem mozgást, a figyelem fenntartásában van fontos szerepe

14 A gerincvelő reflexműködése
Szomatikus reflexek Monoszinaptikus (proprioceptív) Megvédi az izmot a rá ható passzív erőktől Biztosítja az izom hosszának állandóságát Poliszinaptikus (végtagrövidítők) Védekező reflex Vegetatív reflexek Belső szervek működésére hatnak Szívgyorsító és érszükítő Pupillatágító Székelés és vizeletűrítés központja Szexuális funkciókat szabályozó központok

15 Poliszinaptikus reflex
Proprioceptív reflex Receptor –izomorsó Afferens szár gv, ideg szomatikus része, érző idegrostok Központ, gv. Szomatikus része Efferens szár – gvideg mozgató idegrostjai Poliszinaptikus reflex Szerkezete hasonló, csakhogy a gerincvelőben az érző és mozgató idegsejtek közé több társító idegsejtek ékelődhetik

16 Vegetatív reflexív Receptor- belső szervek falában
Afferens szár – gerincvelői idegek vegetatív rostjai Központ (gv. háti-ágyéki szelvényei a szimpatikus idegrendszernél, keresztájéki szelvények a pataszimpatikusnál) Efferens szár - gerincvelői idegek vegetatív rostjai Preganglionáris neuron Posztganglionáris neuron

17 Agytörzs Nyúltagy Híd Középagy

18 Agytörzs elülső része Nyúltagy Híd Középagy Központi barázda
Két oldalán piramisok Piramisoktól oldalt olajkák Piramis kereszteződés Oldalsó köteg- alsó kisagykocsányt hozza létre Piramis és olajka közt XII. agyideg látszólagos eredése Nyúltagy híd szögletben VII, VIII, IX, X, XI agyidegek látszólagos eredése Híd Nyúltagy-híd barázda Kiemelkedés, középen az artera bazilaris bemélyedésével Oldalt vékonyodik és a középső kisagykarba megy át Középső kisagykar kezdeténél az V. agyideg látszólagos eredése Középagy V alakú agykocsányok Köztük a hátulsó lyukacsos állomány IV. Agyideg látszólagos eredése

19

20 Az agytörzs hátulsó része
Agytörzs hátulsó részén a kisagy foglal helyet a rombuszárok felett Nyúltagy Hátulsó középbarázada Hátulsó köteg Goll és Burdach féle köteg Híd közelében nyított- rombuszárok XI. és alatta a X. agyidegek magvainak a dudorai Oldalt a vesztibuláris magvak dudorai Határ a híd felé másodlagos hallóidegrostok Híd Rombuszárok VII. Agyideg magvának a dudora Oldalt a kisagykarok Középagy IV. Agyideg látszólagos eredése Ikertestek felsők, alsók Felső ikertestek közt tobozmirigy

21 Az agytörzs oldalnézetben

22 Az agytörzs belső szerkezete
Szürkeállomány magvakra tagolódik A kilépő idegrostok és a A kereszteződő pályák miatt A magvak a gerincvelő szürkeállományának folytatásában helyezkednek el Érző Mozgató Vegetatív Szomatikus

23 Nyúltagy magvai Szomatikus érző Vegetatív érző Szomatikus mozgató
V -háromosztatú agyideg nyúltagyi magva – itt végződnek a fej exteroceptoraitól induló durva tapintás idegrostjai Halló és egyensúlyérző magvak (VIII) Nucleus solitarius – ízérzékelés rostjai (VII, IX, X) itt kapcsolnak át Vegetatív érző Nucleus solitarius – belső szervek falából induló rostok (IX, X) Szomatikus mozgató Nyelv alatti ideg magva (XII) – nyelv izomzatát idegzi be A nucleus ambiguus mely több agyideg magvát foglalja magába: VII – arcideg magva- mimika izmok beidegzése IX – nyelvgaratideg magva- lágy szájpad és garat izomzatát idegzi be X – bolygóideg magva- garat és gége izmait idegzi be XI - járulékos agyideg magva nyúltagyi magva Járulékos agyideg gerincvelői magva (XI) – vállizmokat idegzi be Vegetatív mozgató X-es agyideg hátsó magva – zsigerek beidegzése (simaizom, mirigyek) Alsó nyálelválasztó mag (IX) – fültőmirigy beidegzése Saját magvak Goll és Burdach – kapcsolóállomás a finom tapintás és tudatos proprioceptív pályánál Alsó olajka – kisagyból kivándorolt idegsejtek, kisagy működésének szabályozása Retikuláris állományban légzést és vérkeringést befolyásoló központok

24 Híd magvai Szomatikus érző Szomatikus mozgató Vegetatív mozgató
Tegmentum- rombuszárok alatt, szerkezete hasonlatot mutat a gerincvelőével – ebben foglal helyet a magvak legnagyobb része A híd kidudorodó része a bázis – itt haladnak a pályák, főleg a leszállók Szomatikus érző V. agyideg hídi magva – főmag, itt kapcsolnak át a fejből érkező finom tapintás, hő és fájdalomérzékelés idegrostjai VIII. agyideg halló és egyensúlyérző magvai (nyúltagy-híd határon) Szomatikus mozgató V-háromosztatú ideg rágóizmokat beidegző magva VI- szemtávolító ideg magva VII- arcideg – mimikaizmokat idegzi be Vegetatív mozgató Felső nyálelválasztó központ – nyelv alatti és állkapocs alatti mirigyeket idegzi be, az idegrostok az arcidegen haladnak Saját magvak Retikuláris állományban a légzést és vérkeringést befolyásoló központok

25 Középagy magvai Szomatikus érző Szomatikus mozgató Vegetatív mozgató
V. agyideg érző magva melyben a fejből érkező proprioceptív érzékelés idegrostjai kapcsolnak át Szomatikus mozgató III-szemmozgató agyideg magva- szem izmait idegzi be IV-sodorideg magva Vegetatív mozgató Edinger-Westphal-féle mag – a pupillaszűkítő és a sugárizmokat idegzi be, az idegrostok a III. agyidegen haladnak Saját magvak Felső ikertestek- látással kapcsolatos reflexek Alsó ikertestek – halással kapcsolatos reflexek Vörösmag –izomtónus szabályozása Fekete állomány – alvás-ébrenlet váltakozásásnak szabályozó központja

26 1-nyelv alatti agyideg magva XI
2- szemtávolító agyideg magva VI 3- sodorideg magva 4- szemmozgató agyideg magva 5-a bolygóideg hátsó magva X 6- alsó nyálelválasztó mag 7- felső nyálelválasztó mag IX 8- Edinger-Westphal-féle mag III 9- járulékos agyideg gerincvelői magva 10-nucleus ambiguus (VII, IX , X, XI agyidegek mozgató magvai) 11-arcideg magva VII 12-az arcideg rostjai megkerülik a VI. Agyideg magvát 13- a háromosztatú agyideg mozgató magva 14-nucleus solitarius (X, IX agyideg érző rostjai végződnek) 15- a háromosztató agyideg hídi magva 16- a háromosztató agyideg középagyi magva 17- a háromosztató agyideg leszálló rostjainak végződési helye – durva tapintás rostjainak kapcsoló állomása 18- vesztibuláris magvak 19- halló magvak Középvonalban valódi szomatomotoros magvak (piros) Kissé laterálisan a vegetatív mozgató magvak – fekete Oldalt a kopoltyúívi magvak (szomatikus magvak főleg zsigereket idegeznek be, melyek falát harántcsíkolt izomrostok alkotnak, halvány piros) Kék- szomatoszenzoros magvak, kivétel a n. solitarius mely fogad viszceroszenzoros rostokat is

27 Az agytörzs funkciói Reflexműködések
Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja Nyelés reflexközpontja Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros működésének reflexközpontjai Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus, pneumotaxikus) Szívműködést fékező központok Pupillaszűkítés reflexközpontja A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontja Ingerületvezetés felszálló és leszálló pályák révén

28 Kisagy

29 A kisagy elhelyezkedése
Testmozgások és az izomtónus szabályozásásnak integrációs központja Az agytörzs mögött helyezkedik el a IV. agykamra fölött A kisagysátor (dura mater nyúlványa) választja el az agyféltekék nyakszirti lebenyeitől

30 A kisagy külső szerkezete
Ellipszoid idomú, harántul álló hossztengellyel Központi helyzetű féregből és két kisagyféltekékből áll A kisagy felszínei Felső- oldalra gyengén lejt, háztető alakú Alsó – mély bevágással elválasztott félgömbnek felel meg Felszíne harántul redőzött A sekély barázdák tekervényeket (leveleket, foliákat) választanak el A mélyebbek lebenykéket határolnak A legmélyebbek lebenyeket határolnak Elülső lebeny – piros -paleocerebellum Hátulsó lebeny- zöld-neocerebellum Flocculonoduláris lebeny – kék -archicerebellum Kisagykarok kapcsolják az agytörzshöz Alsó – nyúltagyhoz Középső - hídhoz Felső - középagyhoz

31 A kisagy belső szerkezete
Szürkeállomány kivül a kérget alkotja, belül a kisagymagvakat Fehérállomány belül található–faelágazáshoz hasonló szerkezet mutat- életfa Kisagy magvai Fogazott mag (n.dentatus)– oldalt Dugómag (n. Embolifomis) – a fogazott bejáratánál Golyómag (n. Globosus) – féreg szélén Tetőmag (n. Fastigii) - féreg központi részén

32 Kisagykéreg felépítése
Kivülről befelé haladva a rétegek a következők: Molekuláris réteg Kosársejtek Dendritelágazódások (Purkinje-sejtek, kosársejtek, Golgi-sejtek) Párhuzamos rostok (szemcsesejtek axonja) A Purkinje-sejtek dendritjén kúszórostok végződnek Ganglionáris réteg Purkinje-sejtek – perikarionja körül a kosársejtek axonjai fonatokat képeznek (gátló hatás) A Purkinje-sejtek axonja elhagyja a kérget, a kisagymagvakon vagy az agytörzsben végződik (gátló hatás) Szemcsés réteg Szemcsesejtek Golgi-sejtek A szemcsesejtek dendritnyúlványain végződnek a moharostok (periferiáról érkező idegrostok végelágazódásai)

33 Kisgykéreg működése A moharostok ingerlése a szemcsesejtek ingerléséhez vezet A szemcsesejtek az ingerületet a párhuzamos rostokon a molekuláris rétegbe továbbítják Itt a párhuzamos rostok ingerlik a kosársejteket A kosársejtek axonkollaterálisai egyik és másik irányba gátolják a Purkinje-sejteket kivétel a közvetlen szomszédságban levő P-sejt A szomszédos Purkinje-sejt nem kerül gátlás alá így az általa beidegzett agytörzsi mag vagy kisagyi mag gátlás alá kerül A kuszórostokon beérkező ingerület szükség esetén korrigálja a kisagyi választ

34 Kisagy szerepe Célvezérelt , gyors mozgások végrahajtásának ellenőrzése A kisagy feladata a mozgások pontos idegi programjának kidolgozása és a motoros rendszer rendelkezésére való bocsátása Ehhez szüksége van információkra: A proprioceptoroktól Az egyensúlyérző receptoroktól A mozgató neokortextől Információkat küld: Neokortexhez Agytörzshöz Gerincvelőhöz

35 A KISAGY KAPCSOLATAI A KISAGYI HOMUNCULUS

36 Kisagyi afferens pályák
Alsó kiagykaron érkezők: Spinocerebellaris posterior (Flechsig), a Clarke-féle oszlopból ered, keresztezetlen, a paleocerebellum kérgében végződik, proprioceptív inf. szállít az alsó végtagokból és a törzs alsó részéből) Cuneocerebellaris – a felső végtagból és a törzs felső részéből szállít proprioceptív inf. (a nyúltagy nucleus cuneatusaban kapcsolnak át a rostok), keresztezetlen Nucleocerebellaris – n. trige-minusból ered, fejből szállít proprioceptív információkat. Vestibulocerebelláris – kersztezetlen és az archi-cerebellum kérgében végződik Olivocerebelláris – keresztezett

37 Kisagyi efferens pályák
A pályák az alsó ikertestek magasságában lépnek az agytörzsbe, kereszteződnek, majd felszálló és leszálló ágra oszlanak. A leszálló ágak a golyómagból és a tetőmagból erednek, a retikuláris állományban átkap-csolnak és mint retikulospinális és vestibulospinális pályák végződnek az elülső szarvban A felszálló ágak a fogazott és a dugómagból erednek, egy részük a vörösmagban és az agytörzs magvain végződnek, bekapcsolódva az extra-piramidáslis pályarendszerbe, másik részük a talamuszon át a nagyagy motoros kérgébe halad.

38 Középső kisagykaron érkezők:
Cerebro-ponto-cerebelláris – keresztezett, a nagyagy-kéregből ered és a neoce-rebellum kérgében végződik Felső kisagykaron érkezik Spinocerebelláris anterior (Gowers), keresztezett, proprioceptiv inf. szállít az alsó végtagokból.

39 Köztiagy

40 Köztiagy tagolódása Az agyvelő alapi részén helyezkedik el, a harmadik agykamra falát képezi még felső agytörzsnek is neve-zik. Több részre osztható: Talamusz Epitalamusz Hipotalamusz Metatalamusz Szubtalamusz

41

42

43 Talamusz Dorzális magvak: Ventrális magvak
A köztiagy legnagyobb részét alkotja Ovális magrendszer, mediális része a III. agykamrával határos, laterális része a belső tokkal Rostkapcsolataik révén két csoportra osztahatók: specifikus (palliothalamus) és nem specifikus magvakra (truncotalamusz) A specifikus magvak a kéreg jól meghatározott részével állnak kap-csolatban, relémagvak és asszociációs központok Elülső magcsoport Mediális magcsoport Laterális magcsoport Dorzális magvak: Oldalsó dorzális Oldalsó posterior Pulvinár Ventrális magvak Elülső Oldalsó Hátulsó Hátulsó oldalsó Hátulsó mediális Retikuláris mag A nem specifikus magvak az agytörzzsel tartanak fenn rostösszeköttetést, diffúz kergi kapcsolattal rendelkeznek. Intralamináris magvak Talamusz

44

45

46 Elülső magcsoport Reciprok összeköt-tetésben áll a limbikus tekervénnyel (gyrus cinguli). Afferens rostokat kap az agybimbótól a tractus mamillotha-lamicus (Vicq d‘Azir) révén Elektromos ingerlése vegetatív reakciókat vált ki, vérnyomás, légzésszám változása

47 Mediális magcsoport Afferens rostokat kap a hipotalamusztól, halvány- gömbtől, frontális kéregtől és a mandulamagtól. Az efferens rostok a frontális lebenybe vetülnek. Vegetatív és szomatikus impulzusokat integrál Ezen az úton válik tudatossá az érzelmi alaphangulat. Erős izgalmi állapot esetén a kéreg felé vezető pályák átvágása megnyugvást de közömbösséget vált ki Feltételezik, hogy szerepe van a személyiség meghatározásában

48 Dorzális magvak (régebb asszociációs magvaknak nevezték)
A dorzális mag kapcsolatban áll a limbikus tekervénnyel és a mandula- maggal A posterior a látórendszer kéreg alatti területeivel és a falikéreggel áll kapcsolatban A pulvinár a látórendszer asszociációs magja, reciprok kapcsolatot tart fenn a kéreg alatti látóközpontokkal, a látókéreggel és az asszociációs látómezőkkel (sérülése emberben beszédzavart okoz) Ventrális magvak Elülső és laterális magvakba a kisagy ellentétes oldali fogazott magvából és a halványgömbből érkeznek idegrostok. Az efferens rostok a mozgató agykéregbe továbbítódnak. A hátulsó magvak relé központok, itt kapcsolnak át a felszálló pályák A hátulsó oldalsó magban kapcsolnak át a hátsókötegi és gerincvelő-látótelepi pályák. Hátulsó mediális magban a háromosztatú húrokpályája kapcsol át. Retikuláris mag –gömbhélyszerűen veszik körül a talamusz magvait, szerepe ismeretlen. Laterális magcsoport

49 Metatalamusz Oldalsó térdestest Belső térdestest
A látópálya kéreg alatti kapcsolóállomása, ke-resztezett és keresz-tezetlen rostok vég-ződnek benne. Az efferens rostok a látókéregbe vetítődnek Belső térdestest A hallópálya kapcsoló-állomása

50 Epitalamusz A III. Agykamra dorzális és farki részén helyezkedik el
Részei: habenulák és az epifízis (lásd endokrin rendszer) A habenulák rostösszeköttetéseik révén a szagló impulzusokat az agytörzs nyálelválasztó és motoros magvaihoz továbbítja. Afferens pályák: Striae meduláris (elülső lyukacsos állomány, regio preoptica)- 2 Striae terminális (mandula mag) -7 Efferens pályák: Habenulotectalis (felső ikertest)-8 Habenulotegmentális (agytörzs magvai – nyálelválasztó, rágás, nyelés motoros központja) -9 Habenulopeduncularis (retikuláris állomány magvaival áll kapcsolatban) -11

51 Hipotalamusz mediális magvai a luliberint termelik
A köztiagy ventrális részét képezi Vegetatív és endokrin integrációs központ Szürkeállomány Az idegsejtek kisebb nagyobb magvakat képeznek (régebbi felosztás szerint parvocelluláris és magnocelluláris magrendszer) Megkülönböztetjük a köv. areákat: Preoptikus mediális magvai a luliberint termelik Laterális Diffúzan elhelyezkedő kisebb sejtcsoportokból áll – a szív és érrendszer működésének, a táplálék valamint a vízfelvétel szabályozásában van szerepe Mediális Periventrikuláris Az ependima alatt helyezkedik el, kis átmérőjű idegsejteket tartalmaz, liberineket termelnek

52

53 Mediális zóna A következő régiókat foglalja magába:
Elülső (supraoptica) Mediális (tuberalis) Posterior (mamillaris) Supraoptikus régió NSO-6, NPV-7 – oxitocint és vazopresszint termelnek, magnocelluláris rendszert kép-viselik NA- hőszabályozás NSC – életfunkciók napi ritmusának beállítása Tuberális régió NVM – jólakottság központja-10 NDM – magatatartási reakciók kilalakításában vesz részt - 11 ARC- kis átmérőjű neurosekretoros idegsejteket tartalmaz amelyek releasing hormonokat termelnek -12 Mamilláris régió CM- limbikus rendszer alkotórésze -13 NP – vérnyomás szabáyozása

54 A hipotalamusz affernes pályái
Fornix (agyboltozat), a hippokampuszból ered és az agybimbókban végződik -8 Mediális előagyi köteg, összeköti a hipotalamuszt a szaglóközponttal és a középagy retikuláris állományával -3 Stria terminális rostjai a farkalt mag körül ív alakban haladnak, a mandulamagvakból erednek, a preoptikus és a mediális zónában végződnek -4 Schütz-féle köteg, a periventrikuláris zónából ered és az agytörzs magvaiban végződik -11

55 A hipotalamusz efferens pályái
A KI különböző részeivel áll kapcsolatban az efferens rostok nagy része az idegrendszernek azokhoz a területeihez vetül, amelyektől afferenseket is fogad A felsorolt afferens pályák tartalmaznak efferens rostokat is. Elsődleges efferens pályák: Mamillothalamicus –a talamusz elülső magvában végződik-14 Hipothalamospinalis – a NPV és a NDM erednek és az oldalsó szarvakban érnek véget Hipothalamobulbaris - nucleus solitariban és a bolygóideg dorzális magvában

56 Szubtalamusz A talamusz és hipotalamusz közt helyezkedik el, mozgató funkcióval rendelkezik. Magába foglalja a következő magvakat: talamusz alatti mag zona incerta (talamusz és középagy között) Elektromos ingerlése fokozza az izomtónust, a reflexeket, serkenti a kéreg által kiváltott mozgásokat Sérülése a kar v az egész ellenoldali testfél rohamszerű, nagy kilengésű, dobáló-csavaró mozgásaiban nyilvánul meg.