Személyiségváltozók szerepe a kapcsolati hálózatok szerveződésében

Az előadások a következő témára: "Személyiségváltozók szerepe a kapcsolati hálózatok szerveződésében"— Előadás másolata:

1 Személyiségváltozók szerepe a kapcsolati hálózatok szerveződésében
Info - ERA 2007 Király Zoltán Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet

2 Szociometriai megközelítések (Network Analysis)
Személyváltozók szerepe a kapcsolati hálózatok szerveződésében Megközelítések: Csoportszintű Egocentrikus Diádikus

3 Vizsgált kérdéskör: Mi befolyásolhatja a társas szerveződést
serdülőkorban? Életkori sajátosságok Nemi preferencia Kognitív tényezők (intelligencia, kreativitás) Közös időtöltés, érdeklődés, hobby Közösség szempontjából „hasznos” személyiségjegyek Közösség szempontjából „hasznos” specifikus tudás, képesség Versengés

4 Mért személyváltozók Nem, életkor IQ (Raven-pontszám)
Szociális intelligencia (Guilford-féle SIT-teszt) Kreativitás (Torrance és Klein-Barkóczy) Tanulmányi teljesítmény (átlag) Big-Five személyiségfaktorok: Extroverzió Neuroticitás Együttműködés Lelkiismeretesség Nyitottság

5 Egocentrikus megközelítés
A személyek individuális és szociometriai jellemzői közötti összefüggések feltárása Kétféle adat: szociometriai + individuális Például: centralitás ~ nem, életkor, IQ, Szoc Int. Eredmény: nem Szoc Int

6 Centralitás Leggyakrabban a kölcsönös kapcsolatok száma (fokszám centralitás):

7 SIT-A példaitem:

8 SIT-C példaitem: A főnök a titkárnőjének azt mondja, hogy
„Kérem szépen!" A feladat az, hogy a felkínált három válaszlehetőség közül kiválasszuk a „kakukktojást” , vagyis azt az egy helyzetet, ahol a megadott kifejezés más értelmet nyerne, vagy más szándékkal mondják. 1. Koldus egy idegennek 2. Tanár a diáknak 3. Sofőr a főnökének

9 Egocentrikus megközelítés, Eredmények:
Lányok jobbak a szociális képességek terén: SIT-A: Fiú= 14,8 , Lány=16,7 p=0,002* SIT-C: Fiú= 13,0 , Lány=14,3 p=0,061 A barátok (kölcsönös választások = fokszám centralitás ) számát meghatározza a szociális intelligencia verbális faktora r(SIT-C,centr)= 0.28 , p=0,006) Parciális korreláció a nem hatását kiküszöbölve: r(SIT-C,centr) = 0.46 , p=0,001

10 Diádikus megközelítés
A vizsgálat tárgya a személyek közötti kapcsolat (nem az egyén) Két személy közötti: Hasonlóság/különbözőség ~ kapcsolat

11 A hálózati résztvevők hasonlósága (homofília-heterofília)
Az emberek keresik egymás társaságát (megfigyelhető már a főemlősöknél is) Bizonyos tulajdonságok fontossá válnak, és e tulajdonságok mentén szerveződik a csoport Cél: megkeresni, hogy a kapcsolatban levő csomópontok miben hasonlítanak egymásra (homofília), illetve miben térnek el (heterofília)

12 Network-vizsgálat (diádikus módszer)
A csoporton belül a személyek közötti kapcsolódások nem véletlenszerűek Az egyes tulajdonságok hatása nem egyenértékű, bizonyos preferenciák erősebbek míg mások kevésbé jelentősek Nem azt kérdezzük, hogy a személyek mit tartanak fontosnak, hanem azt, hogy a mért változók közül mi az ami tényleg hat a struktúrára

13 Heterofília : Negatív autokorreláció (az ellentétek vonzzák egymást)

14 Homofília : Pozitív autokorreláció (a hasonlók vonzzák egymást)

15 A p*-modell Többváltozós logisztikus regresszión alapuló módszer
A kapcsolódó személyek mely tulajdonságok mentén hasonlítanak egymásra, v. különböznek A vizsgált változók egyszerre is tesztelhetők, így nem „húzzák el” egymást, így megállapítható minden egyes tulajdonság relatív súlya

16 A p*-modell paramérereinek értelmezése
A vizsgált személyváltozók hatását a hozzájuk tartozó Z-érték fejezi ki: Ha a Z negatív  Heterofília Ha a Z pozitív  Homofília Akkor erős (szignifikáns) a vizsgált paraméter, ha a Z-értéke nagyobb, szélsőségesebb mint ±1,96 (~ 2)

17 9-dik osztály (8 fiú , 28 lány) homofília vizsgálat p* -modellel:
- Nem - együttműködés

18 9-dik osztály (8 fiú) homofília vizsgálat p* -modellel:

19 9-dik osztály (28 lány) homofília vizsgálat p* -modellel:
- IQ - Lelkiismeretesség

20 9-dik osztály (8 fiú , 28 lány) szociogram: nem+IQ

21 9-dik osztály (8 fiú , 28 lány) szociogram: nem+lelkiismeretesség

22 10-dik osztály (14 fiú , 18 lány) homofília vizsgálat p* -modellel:
- nem - extroverzió

23 10-dik osztály (14 fiú) homofília vizsgálat p* -modellel:

24 10-dik osztály (18 lány) homofília vizsgálat p* -modellel:

25 10-dik osztály (14 fiú , 18 lány) szociogram: nem+extroverzió

26 11-dik osztály (13 fiú , 23 lány) homofília vizsgálat p* -modellel:
- nem - kreativitás

27 11-dik osztály (13 fiú) homofília vizsgálat p* -modellel:

28 11-dik osztály (23 lány) homofília vizsgálat p* -modellel:
- kreativitás

29 11-dik osztály (13 fiú , 23 lány) szociogram: nem+kreativitás

30 Összegzés: Egocentrikus módszer: centralitás ~ verbális SIQ
Diádikus módszer: Nemenkénti elkülönülés: (fiúlány) Kognitív tényezők: IQ kreativitás Személyiségváltozók (Big-Five): extroverzió együttműködés lelkiismeretesség

31 A diádikus módszer előnye
Gyakran végzünk értékvizsgálatokat úgy, hogy a „mennyire tartod fontosnak…” vagy „rangsorold az alábbi tulajdonságokat…” -típusú skálákkal mérjük egy adott értékkomponens, teljesítmély-, személyiségváltozó szerepét egy csoport életében A diádikus elemzéssel a felszínes válaszok „mögé” tudunk nézni és csoportszinten vizsgálni lehet az egyes tényezők fontosságát

32 Implikációk Új csoportban a szociometriailag centrális személyek valószínűleg jó vezetők lesznek: Értékközvetítésre alkalmas pozíció, ami fejlett társas készségekkel jár együtt A csoportmunka megszervezése: Alapozni lehet a csoportban jelenlevő értékrendre (homofília) pl. kreativitás, Fejlesztőtréningek hatásvizsgálata