Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése

Az előadások a következő témára: "Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése"— Előadás másolata:

1 Tk.:10-13. oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése
Az anyag részecskéi Tk.: oldal + Tk.:19. oldal első két bekezdése

2 Miből áll az anyag? Kísérlet: hipermangán oldása vízben.
Tapasztalat: A hipermangán részecskéi kisebb részekre szakad,melyek lila színt adnak az oldatnak ezek a szabad szemmel nem látható részecskék lassan mindenütt jelen vannak az oldatban Következtetés: Az anyag részecskékből épül fel, melyek állandó mozgásban vannak.

3 A diffúzió Az anyag részecskéinek külső behatás nélküli elkeveredő mozgását diffúziónak nevezzük.

4 Milyen részecskékből áll az anyag?
Az ókori görögök megfigyelték, hogy a fa égése során hamu keletkezik, melynek tömege kisebb, mint a fa tömege volt. Az égés során vízpára és gáz is keletkezik. Így arra a következtetésre jutottak, hogy az anyag a négy őselemből épül fel. Tűz Víz Levegő Föld

5 Demokritosz (i.e ) Demokritosz nem értett egyet ezzel a filozofikus elmélettel. Elméleti síkon arra a következtetésre jutott, hogy az anyag parányi tovább nem osztható részecskékből áll, melyeket atomosz = oszthatatlan szó után atomnak nevezett. Feltevése szerint a kellemes ízű anyagoknak az atomjai simák,gömbölyűek. A keserű, undorító, csípős ízű anyagokat pedig szúrós, szögletes atomok alkotják. Az atomok tehát minden anyagnál méretben és alakban is eltérnek egymástól.

6 Dalton (1766 - 1844) A XIX. Század angol kémikusa.
Ebben az időben már kísérleteztek, pontos méréseket is végeztek. Eredményei alapján arra a megállapításra jutott, hogy az anyag gömb alakú atomokból épül fel, melyek egymástól tömegükben és méretükben eltérnek.

7 A grafit vizsgálata A grafit törékeny, egy grafitkocka darabolása nem nehéz feladat. De vajon meddig lehet széttördelni? Dörzsmozsárban porítjuk. Finom szénszemcséket kapunk, melyeket szabad szemmel nem is tudunk elkülöníteni egymástól.

8 Kén vizsgálata A kén porítása már kicsit nehezebb feladat
dörzsmozsárban finomszemcsés méret elérhető Hevítése során előbb sárga, hígan folyós lesz, majd ragacsos, végül újra hígan folyóvá válik. Következtetés: A szerkezetében kétszer történik változás.

9 A kémiai részecskék Az anyagok fizikai módszerekkel tovább már nem bontható részecskéit kémiai részecskéknek nevezzük. A kémiai részecskéknek három csoportját különböztetjük meg: Atom Molekula Ion ( erről a részecskéről később tanulunk)

10 Az atom Az anyag legkisebb egysége, mely kémiai módszerekkel tovább nem bontható. Szabad szemmel nem látható. Tömege rendkívül kicsi: egy sütőporos zacskónyi (12g) szénben a mérések szerint db szénatom van, így egyetlen szénatom tömege: 0, g Méretük hasonlóan kicsi: 1cm-es szakaszon 100 millió atom férne el egymás mellett. Vagyis egy atom átmérője kb: 0, mm

11 A molekula Az atomok egymással kapcsolatot, ún. kémiai kötést hoznak létre. A molekula olyan parányi részecske, mely meghatározott számú és minőségű atom kapcsolódásával jön létre.

12 A modell Az atomok és a molekulák rendkívül kis mérete miatt megfoghatatlanok a számunkra. Modellt alkottunk. A modell a valóság kicsinyített vagy nagyított mása. A kémiában a modelljeink néhány szempontot kiragadva, a valóságot erősen felnagyítva jelenítik meg az atomokat.

13 A modellek mérete és színe
Mivel az atomok méretükben - még erős nagyítás mellett is- alig térnek el egymástól színekkel jelöljük a különböző atomokat. A legfontosabbak: Fehér:hidrogén Piros:oxigén Kék:nitrogén Sárga:kén Fekete:szén Lila:jód Zöld:klór

14 A kalotta-modell Elsősorban molekulák modellezésére szolgál
Megmutatja a kapcsolódó atomok számát és minőségét. Nem mutatja a kapcsolódás módját.

15 A gömb-, és pálcikamodell
Atomok, molekulák, kémiai kötések modellezésére szolgál A kapcsolódó atomok száma és minősége mellett a kapcsolódás módja is látható. Nem szemlélteti az atomok méretbeli különbségét.

16 Kristálymodellek