Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében

Az előadások a következő témára: "Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében"— Előadás másolata:

1

2 Magyarország és a magyar EU elnökség a víz védelmében
Dr. Kling István vízügyekért felelős helyettes Államtitkár „Vízminőséget veszélyeztető tevékenységek visszaszorítása” Budapest, február 01.

3 A VILÁG EGY FŐRE JUTÓ VÍZKÉSZLETE
Sárga szín: a víz elérhetősége évi szinten kevesebb mint 1000 m3/fő The demand-supply chain may be broken occasionally, periodically or in several cases permanently. We talk on water stress when the demand is higher than the resources available for local users. Figure According to international experiences, when the annual per capita renewable fresh water availability is less than 1 700 m3, countries faces water stress. Below 1 000 m3 there are negative economic consequences and human health suffers as well. In water stress situation there is a growing conflict among users competing for water, declining standards of reliability and service, harvest failures and food insecurity. About one third of world’s population is living in countries suffering from high or moderate water stress. According to estimations by 2020 this share is doubling, two-third of the world’s population will live at water stressed areas. As the stress is becoming more distributed geographically, tensions among local communities, regions and countries, stakeholders and different users may intensify. Concerns about water security is growing.

4 A víz okozta és a vizet érintő jelentős problémák
Terrible floods in 2002, 2004, 2006 Excessive Nutrients and organic pollution coming from agricultural run off and insufficient wastewater treatment Hazardous substances (Cadmium, Lead, Mercury, Atrazine, DDT) from industries, accidental pollution Over 80 % of the Danube is regulated (700 dams along the Danube and its main tributaries) Árvizek, aszályok Táp- és szervesanyag szennyezés Veszélyes anyag szennyezés Hidro-morfológiai változások

5 A Világban mindenütt felismerték, hogy a víz stratégiai jelentőségű erőforrás
Szerepe társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból felértékelődött. A vízkészletek védelme és integrált szemléletű hasznosítása a fenntartható fejlődés kulcsfontosságú tényezője lett. Magyarország számára a vízkészletek védelmében a nemzetközi együttműködés kiemelt stratégiai kérdés.

6 Magyarország felszíni vizeink 95-97 %-a külföldi eredetű
7 szomszédos ország, alvízi, felvízi helyzet 6

7 Elnökségi prioritások beazonosítása
Az EU elnökségi időszakra való felkészülés kezdete óta Magyarország számára kiemelt témakörként került beazonosításra a vízkészletek védelme, az integrált, fenntartható vízgazdálkodás. A közös spanyol-belga-magyar trió program is megjelölte a vízpolitika kiemelt prioritását.

8 Elnökségi prioritások beazonosítása
Európa vízkészleteinek minőségére és mennyiségére az éghajlatváltozás, mint korunk egyik legmarkánsabb környezeti-társadalmi jelensége a jövőben várhatóan egyre jelentősebb befolyással lesz. Európában is a víz stratégiai szerepe a gazdaság minden területén és mindennapjainkban vitathatatlan.

9 … és bősége jellemzi, amely egyformán okozhat károkat.
A víz mennyiségi viszonyait az egyenlőtlen eloszlás miatt, időnként annak hiánya… … és bősége jellemzi, amely egyformán okozhat károkat.

10 Az EU vízpolitikájának célkitűzései
Az EU vízpolitikájának célkitűzéseit és végrehajtási keretét elsősorban az ún. Víz Keretirányelv adja meg. E szerint a 2009 végig elkészített vízgyűjtő-gazdálkodási tervek alapján a tagállamoknak 2012-ben kell megkezdeniük azon intézkedések végrehajtását, amelyek szükségesek a vizek ún. jó állapotának eléréséhez, melynek határideje 2015 vége.

11 A víz keretirányelv a vízzel kapcsolatos európai jog összefoglaló „törvénye”.
Az Európai Parlament és Tanács 2000/60/EK sz. irányelve „Az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz-politika területén (Water Framework Directive „WFD” - Víz Keretirányelv „VKI”)

12 EU Víz Keretirányelv 2000. december 22.
Integrálja az EU országok elmúlt 25 éves tapasztalatát EU Víz Keretirányelv 2000. december 22. Veszélyes anyagok kibocsátása Települési szennyvíz-elhelyezés Ivóvíz irányelv Fürdővíz szabvány Mezőgazd. nitrátszennyezés elleni védelem Árvíz irányelv Természet-védelem (NATURA 2000) Felszín alatti vizek védelme

13 felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot
Új, általános célkitűzés: a vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Mindezek biztosítják, hogy a VÍZ, mint az ember létfeltétele és természeti erőforrás, megőrizhető legyen a jövő nemzedékek számára

14 A vizek állapotát érintő intézkedési programok
Alapintézkedések: Nitrát akcióprogram Szennyvíz program - Önkormányzatok Ivóvízminőség-javító program - Önkormányzatok Szennyezés-csökkentési programok IPPC irányelv Natura 2000 Kiegészítő intézkedések: Ivóvízbázis védelmi program – Önkormányzatok Dombvidéki tározós program Meder rehabilitációs program Belvíz-elvezetés – Önkormányzatok ……..

15 A VKI végrehajtásának menete
Társadalmi részvétel (14. cikk) Környezeti célok (4. cikk) Monitoring programok (8. cikk) Hiányfelmérés Intézkedési programok (11. cikk) VGT kidolgozása (13. cikk, VII mell.) 2009 2012 2013 2015 2006 2004 Állapotfelmérés, előzetes értékelés (5. és 6. cikk) VGT megújítása JVK felül-vizsgálat Jelentés a megvalósításról (15. cikk) Kiértékelés Előkészítés Intézkedési program megvalósítás

16 A vízpolitika jövőjének alakítása az EU Bizottságban
Igazodva a Víz Keretirányelv fenti végrehajtási menetrendjéhez, az Európai Bizottság várhatóan 2012-ben teszi közzé átfogó, az EU vízstratégiájára vonatkozó dokumentumát („Blue-print for the EU’s Waters”). A „Blue-print” előkészítése során érdekünk az EU politikába ágyazott magyar szempontok megjelenítése.

17 A vízpolitika jövőjének alakítása az EU Bizottságban- „Blue-print”
Az EU Bizottság Környezetvédelmi Igazgatósága ig tehát egy átfogó jellegű felmérést folytat az EU vízpolitikája területén, különös tekintettel a következő három területre: a VKI-hez kapcsolódóan a tagországok által készített vízgyűjtő-gazdálkodási tervek áttekintő értékelése, az aszály és vízhiány kezelésére vonatkozó tagállami stratégiák, intézkedések áttekintése, a vízkészletek sérülékenységének vizsgálata a klímaváltozással és más emberi tevékenység okozta terhelések hatásával összefüggésben.

18 Vízpolitika - A magyar EU elnökségi időszak prioritási területei
A magyar vízpolitika szándéka: a magyar szempontból (is) fontos vízgazdálkodási szempontok becsatornázása az EU politikákba, amely tanácsi következtetések (Council Conclusions) formájában hozzájárulhat a Bizottság „Blue-print” áttekintési folyamatának komplexebbé tételéhez. A jelenleg futó, elsősorban az éghajlatváltozás témaköréhez kapcsolódó témák mentén új szempontként kívánjuk megjeleníteni a következőket:

19 Vízpolitika - A magyar EU elnökségi időszak prioritási területei
Az éghajlatváltozás és vízpolitika Ökológiai vízigények, ökológiai szolgáltatások Nemzetközi együttműködés

20 1. Éghajlatváltozás és vízpolitika
A szélsőséges (extrém) vízügyi jelenségek integrált szempontú kezelése (aszály, árvíz, belvíz, csapadékeloszlás egyenetlenségei). A Tanács felkérné a Bizottságot, hogy a „Blue-print” keretei között tárja fel azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik ezen jelenségek egységes vízügyi és más szektorokban történő (területfejlesztés, közlekedés, mezőgazdaság, stb.) integrált kezelését;

21 1. Éghajlatváltozás és vízpolitika
Tekintettel arra, hogy a növekvő szélsőséges események egyre nagyobb károkat okoznak, még az optimális kockázat-kezelési módszerek alkalmazása esetén is, javasoljuk az EU Szolidaritási Alap hatékonyságának áttekintését és mérlegelni ennek során egy kárenyhítési alap létrehozásának lehetőségét.

22 2. A víz és az ökoszisztéma szolgáltatások
Javasoljuk a Bizottságnak, hogy a vizekkel való integrált gazdálkodás szellemében a „Blue-print” keretei között tegye hangsúlyosabbá a vizek által nyújtott ökológiai szolgáltatások megjelenítését, beleértve ezek nemzetközi, határon átnyúló aspektusait is.

23 3. Nemzetközi és EU-n belüli együttműködés
Fel kívánjuk hívni a figyelmet a tagállamok közötti és a nem tagállamokkal való kooperáció fontosságára, elsősorban a pozitív példák, ezen belül a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságon (ICPRD) és az ENSZ EGB-n (stb.) belüli sikeres tevékenységére;

24 3. Nemzetközi és EU-n belüli együttműködés
Fel kívánjuk hívni a Bizottságot, hogy tekintse át a víz keretirányelv szerinti nemzetközi együttműködési tapasztalatait, különös tekintettel a két és többoldalú vízügyi egyeztetési mechanizmusok megerősítésének szempontjára.

25 3. Nemzetközi és EU-n belüli együttműködés
Ugyancsak kellő figyelmet kívánunk fordítani elnöki hatáskörünk keretein belül az EU vízügyi külkapcsolataira egyúttal hangsúlyt helyezve a vízügyi lehetőségek feltárására is Magyarország nemzetközi fejlesztési támogatási tevékenységében.

26 A magyar EU elnökség fő célkitűzése tehát:
A kihívás évei: 2004. május 1.- EU csatlakozás 2011. január 1.- EU elnökség A magyar EU elnökség fő célkitűzése tehát: A fenti témákban a magyar törekvés orientációs vita lefolytatása a „Blue-printhez” való tanácsi hozzájárulás főbb irányairól a március i informális környezetvédelmi tanácsülésen, melyet tudományos-szakmai rendezvényekkel kívánunk megalapozni. A miniszteri vita eredményeinek tükrében a következtetések elfogadására a júniusi környezetvédelmi tanácsülésen kerülne sor. .

27 A magyar EU elnökség törekvése
Fentieken túlmenően az elnökségi időszak további prioritása a vízgazdálkodási szempontok integrálásának elősegítése más közösségi politikákba, különösen az Unió Fenntartható Fejlődés Stratégiája megújításába, az új pénzügyi támogatási időszakra vonatkozó Közös Mezőgazdasági Politika és a Kohéziós Politika kialakításába.

28 Tervezett programok a magyar EU-elnökség alatt
Időpont Esemény 2011. február 8-10. ENSZ-EGB vizes workshop 2011. március 14. Környezetvédelmi Tanács ülése (Brüsszel) 2011. március 22. Víz Világnapja rendezvények 2011. március „Európa vizeink jövője” tudományos konferencia (MTA) 2011. március Környezetvédelmi Tanács Informális ülése (Gödöllő) 2011. március 30-április1. EU VKI workshop és munkacsoport ülések (klíma, árvíz, aszály) 2011. május EU Víz és Tengerigazgatói ülés 2011. június 17.

29 Duna Régió Stratégia A magyar elnökséghez szorosan kapcsolódó kiemelt jelentőségű esemény, hogy 2011 első félévben fogja az Európai Tanács elfogadni a Duna Régió Stratégiát, melynek egyik fő pillére a természeti környezet védelme és ezen belül is a vízvédelem. Elnökségünk vízügyi tematikája szorosan illeszkedik az EU Duna Régió Stratégia kapcsán kialakított magyar állásponthoz és törekvésekhez is, amely további lehetőséget ad a vízpolitika témakörének fókuszba állítására.

30 Duna Régió Stratégia Hazánk elkötelezett az EU Duna Régió Stratégia magyar elnökségi félév alatti véglegesítése mellett, és mint tagállam fontos szerepet kíván játszani annak végrehajtási folyamatában, kiemelt figyelmet fordít a vízpolitikával kapcsolatos prioritási területek nemzetközi szintű koordinációjára.

31 A Dunastratégia akciótervének felépítése Nemzetpolitika érvényesítése
A.)Kapcsolatok a Duna régióban 1.A mobilitás fejlesztése és az intermodalitás 2.A megújuló energiaforrások, fenntartható energiatermelés 3.A kultúra és a turizmus támogatása, emberek közötti kapcsolatok B.)Környezetvédelem a Duna régióban 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme 5. Környezeti kockázatok kezelése 6. A biológiai sokféleség megőrzése, a táj, levegő és a talaj C.)A Duna régió jólétének biztosítása 7. A tudás alapú társadalom kiépítése, kutatás, információ, technológia 8. A vállalkozások versenyképességének támogatása 9. Az emberi erőforrások fejlesztése, szakképzés támogatása D.)A Duna régió megerősítése 10. Együttműködéshez szükséges intézményi kapacitás kiépítése 11. Biztonság, a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépés Nemzetpolitika érvényesítése

32 Duna Régió Stratégia Magyarország az általa fontosnak ítélt témákban, mint tagállam jelezte koordinációs szándékát mind az illetékes EU Bizottság, mind a Stratégiában területileg érintett országok fele. Az ezzel kapcsolatos feladatok szerves részét fogják képezni az elnökségi időszak vízpolitikai napirendjének, egyúttal további lehetőséget fognak teremteni a hazai szakmapolitikai érdekek kétoldalú és többoldalú nemzetközi szintű képviseletének, érvényesítésének.

33 4. A vizek minőségének helyreállítása, védelme
Intézkedések Duna vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása Részvízgyűjtő-szintű együttműködés megerősítése 5. Környezeti kockázatok kezelése Intézkedések A Duna-medence, mint nemzetközi vízgyűjtő szintjén koordinált árvízi kockázatkezelési tervek kidolgozása és elfogadása A Duna menti országok közötti operatív együttműködés megerősítése A vizes árterek reaktiválása, természetvédelmi és árvízvédelmi szerepének erősítése

34 Az Európai Unió egyik kiemelt célja az egyes országok gazdasági versenyhátrányának felszámolása, ehhez Magyarország számára a Duna Stratégia adja az egyik lehetőséget. A Bizottság részéről elfogadott közös tagállami koordináció a környezetvédelem területén: a vízminőség helyreállítása és fenntartása (HU-SK), a környezeti kockázatok kezelése (HU-RO).

35 DRS és a Tisza vízgyűjtő
Magyarország számára rendkívül fontos a Tisza vízgyűjtőjén az összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodási terv megvalósítása. Ugyanis Magyarország vízgazdálkodási problémáinak 70%-a a Tisza-völgyben lép fel. Kiemelt cél a Duna Stratégián belül Állandó Tisza vízgyűjtő bizottság létrehozása és üzemeltetése. Az ICPDR Tisza Group-ot korábban a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság hozta létre és lehetővé teszi az összehangolt vízkárelhárítást és vízkészlet gazdálkodást. (2011-ben Ukrajna adja az elnökséget és magyar kérésre Kárpátalján lesz a tavaszi Tisza Group ülés.)

36 Vízkárelhárítás a Tisza-völgyben

37

38

39 Köszönöm a figyelmet