Az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés tanulságai a jövőre nézve Kovács Ibolya szociálpolitikus szociálpolitikus „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09.15. „Híd.

Az előadások a következő témára: "Az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés tanulságai a jövőre nézve Kovács Ibolya szociálpolitikus szociálpolitikus „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09.15. „Híd."— Előadás másolata:

1 Az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés tanulságai a jövőre nézve Kovács Ibolya szociálpolitikus szociálpolitikus „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09.15. „Híd a jövőbe” Pécs, 2010. 09.15.

2 Ha az embernek világos célja van, még a legmostohább úton is haladni fog. Ha az embernek nincs célja, még a legsimább úton sem jut el sehova Thomas Carlyle skót származású író és történész (1795)

3 1. Engedélyezési eljárás 1. Engedélyezési eljárás

4 Mi a cél? Legális szolgáltatások Védelem- kiszolgáltatott emberek jogbiztonsága Állami elvárás közvetítése az adófizetők pénzéért cserébe Minőségbiztosítás- egységes követelmények Szakmai megfelelőség, profizmus 2100 bentlakásos intézmény 76 000 ellátott Illegális szolgáltatások ! Kiszolgáltatott emberek kihasználása ! Ügyeskedés, pénzszerzés, a törvényes út megkerülése ! Nincs minőség, álszent magyarázatok a szociális érzékenységről ! Olcsó munkaerő – szakma nincs 19 működtető – 560 ellátott

5 Tanulságok - szabályozás ? Milyen ellátási területre szól az engedély ? Kell-e minden szolgáltatásnál ellátotti létszám megjelölése az engedélyben ? Melyek a székhely- telephely - nyitva álló helyiség különbségei ? Bármilyen rendszerességgel lehet módosítani az engedélyt ? Mit tartalmazzon az engedély és a tanúsítvány ? Ha integrált intézmény, a benne levőre minden elvárás vonatkozik ? Mindent csak papíralapon lehet kérelmezni, kiadni

6 Gyakorlati megoldások Az intézmény több működési engedéllyel rendelkezik a különböző szolgáltatásokra – követhetetlen Ellátási területe: általában a társulás működési területe, azonban az egyes szolgáltatások esetén ez eltérő lehet, nem minden településen nyújtanak minden szolgáltatást, vagy a megye teljes területéről fogadnak ellátottakat pl. idősek, hajléktalanok. Működési engedély -– ágazati azonosító – jelentési rendszer összefüggései: társulás, integráció halmozott adatok Szakmai program megoldásai (rendszeres „átírások”) minden telephely önálló szakmai programmal rendelkezik (szakmai egységenként önálló tartalmak, a településre, vagy településrészre vonatkozó specialitások, sajátosságok) egybe szerkesztett a szakmai program „kézikönyv” jellegű, de nem használatos a napi munkában

7 AkadálymentesítésAkadálymentesítés A Szakmai rendelet 4. § b.) pontja értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézményt úgy kell kialakítani, hogy épületeinek építészeti megoldásai tegyék lehetővé az akadálymentes közlekedést A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint: egyenlő esélyű hozzáférést kell biztosítani – a 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatásokhoz. Megvalósítási határideje 2010. december 31. Jelző szakmai központ: az akadálymentes közlekedés előírt, pedig nem jellemző, hogy az ellátottak személyesen keresnék fel az intézményt, inkább telefonon hívják a dolgozókat, akik otthonukban felkeresik az ellátottakat. Nyitva álló helyiségre – támogató szolgálatra is vonatkozik Ha az épület szerkezeti megoldásai nem teszik lehetővé az akadálymentesítést, akkor a szolgáltató nem használhatja helyiségeit az ellátottak fogadására. Teljes vagy részleges akadálymenetesítés??

8 HelyzetképHelyzetkép Szociális regiszter 2010 szeptember: 8500 hatályos működési engedély 4200 fenntartó 14 000 engedélyes szolgáltatás (szociális és gyermekvédelmi) Működést engedélyező hatóság: 20 megyei szociális és gyámhivatal regionális működéssel sem sikerült mindenütt egységes eljárást és értelmezést kialakítani összlétszám 290 fő, engedélyezéssel foglalkozik kb. 128 fő. évek óta több engedély „felcsúszik” városi jegyzői szintről 281 kijelölt városi jegyző engedélyező munkatárs gyakran változik, igazgatási végzettségű, alig ismeri a szociális jogszabályokat – 97% osztott munkakör az engedélyezés folyamatát nem látja át az aktuális ügyintéző, regisztert nem ismeri vannak „elveszett” szolgáltatások, azaz nem tudják hogy mennyi engedélyt és mikor adott ki a jegyző, mit értsenek „kiadott” engedélyen (hatályos, módosított, visszavont) kevesebb engedély – társulásban, mikro-térségben szerveződik az alapellátás, integrált intézményt SZGYH engedélyezi

9 Javaslatok a jövőre nézve egyértelmű, eligazodásra alkalmas folyamatszabályozás egységesítés és könnyítés az eljárásban az engedélyezési szintek (városi jegyző - szociális és gyámhivatal) újragondolása szakhatósági kötöttségek oldása, más jogszabályi előírások jobb ismerete fenntartók felkészítése, képzése elektronikus ügyintézés és folyamat

10 2. Ellenőrzés

11 Mi a cél? a jogszabályi előírások betartása, az állami támogatás célzott felhasználása, közpénzek hasznosulása = állami szándék az ellátást igénylők részéről a jogbiztonság, kiszámítható és színvonalas szolgáltatás = fogyasztói elvárás a jogkövető magatartás erősítése, segítő ellenőrzés a szabályosság érdekében = hatósági szándék szabályszerű működés bizonyítása, megfelelősség – szolgáltatások minőségének megőrzése, fejlesztése = szolgáltatói szándék

12 Ellenőrzési problémák Hatóságok eltérő eljárással, szempontrendszerrel és gyakorlattal ellenőriznek nincsenek összehangolt ellenőrzések, az egymás tájékoztatása hiányzik a hatósági és a szakértői (módszertani) ellenőrzés határterületei és feladatmegosztása nem rendezett az ellenőrzési eredmények nem összevethetők, így az ellenőrzés hatékonysága sem mérhető Fenntartók, szolgáltatók a szolgáltatásokkal szembeni elvárások hiányosak nem követik (vagy nem tudják) a jogszabályi változásokat valós helyzetfelmérés nincs – szükségletek nem ismertek az integrációs megoldások átgondolatlanok az önkormányzati társulások szakmailag nem megalapozottak a szolgáltatók felé a fenntartói segítség minimális

13 Ellenőrzési tapasztalatok - társulás Együttműködési, szakmai irányítási problémák Az intézmény a társult településekkel küzd, mert folyamatosan a létjogosultságukat kell bizonyítani: sűrű beszámoltatás, negyedévente írásban- normatíva igényléssel egy időben, évente a képviselő testület előtt, valamennyi településen, vagy társulási ülésen. A települési vezetői erőteljesen beleszólnak a szolgáltatások irányításába, nem értik a társulás lényegét és az egységes vezetés szakmai fontosságát. A települési ellátások sem szakmailag, sem dokumentációjukban nem egységesek. A szakmai munka minősége nagymértékben függ az intézmény vezető, és részegységei vezetőinek személyétől, szakképzettségétől, hozzáállásától, rátermettségétől, kompetenciáitól. A fenntartó részéről a szakmai ellenőrzés elmarad, időszakonként pénzügyi revíziót elegendőnek tart A szolgáltatás vezetője legfeljebb havonta egyszer tart munkaértekezletet, melyről dokumentáció nem készül. A társulás által megállapított intézményi térítési díjakat a települések önkormányzatai rendeletükben nem szabályozzák.

14 Gyakorlati problémák Dokumentumok: több adat, mint ami előírt – adatvédelmi szempontok fontosak: a közgyógyellátás adatai, házastárs adatai, személyi igazolvány száma, ezek kezelését nem írja elő a jogszabály. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Bekerülés dokumentálásának „zavarai”: vissza dátumozások, későbbi aláírások Hol tárolják a dokumentumokat? volt korábban egy kolléga, aki „eltűntetett sok dokumentumot!” Megállapodás: nem kerül kitöltésre a szolgáltatás kezdetének időpontja, a megkötése az első gondozási napon nem történik meg, adatok kitöltése hiányos, dátum, aláírás nincs Pénzkezelési szabályzat nem tartalmazza a gépkocsivezető és a személyi segítők készpénzkezeléséhez (átvétel – elszámolás módja) kapcsolódó feladatokat (térítési díj beszedés, bevásárlás, gyógyszerkiváltás) Tájékoztatás hiánya: az alapvető dokumentumok (SZMSZ, Szakmai program, Házirend, Megállapodás) nem hozzáférhetők a kérelmezők, hozzátartozók, törvényes képviselők számára Állami feladatszervezésnél: az ellenőrzött szolgáltató rendelkezik a finanszírozási szerződéssel, a szolgálatvezető ismeri annak tartalmát, rendszeresebb a kapcsolat a fenntartóval. Házirend - sok tiltó rendelkezés „Vásárolt és más által hozott gyógyszert beszedni nem szabad!”, Az Ittas ember a klubban nem tartózkodhat!

15 Ellátotti interjúk Alapszolgáltatásnál nem különül el egymástól a házi segítségnyújtás és az étkezés, az ellátottak számára nem egyértelmű, hogy melyik szolgáltatásért mennyit kell fizetni, mi tartozik a házi segítségnyújtásba, mert általában ugyanazok a dolgozók végzik mindkét tevékenységet, a kiszállítást is az ellátottak általában tisztában vannak a szolgáltató nevével és elérhetőségével, a gondozó személyével, azonban nem tudják, hogy ki a szakmai egység vezetője, előfordult, hogy az ellátott és hozzátartozója sem volt tisztában azzal, hogy ki a gondozónő, mivel mind a három – a telephelyen dolgozó – gondozónő (klub, házi segítségnyújtás, étkeztetés) jár hozzá házi gondozói feladatokat is ellátni, de a gondozók sem voltak egyértelműen tisztában azzal, hogy melyik munkakört töltik be. Bentlakásos intézményben: együttélési problémák, kevés a gondozó, nem ér rá az intézményvezető, hospitalizációs ártalmak Összességében az ellátottak nagy megelégedéssel vannak a szolgáltatásokkal kapcsolatban, nagyra becsülik a gondozók munkáját, értékelik az elvégzett tevékenységet.

16 Szociális regiszter Székhely, telephely címe rosszul van rögzítve – hatóságot, FSZH- t kell értesíteni 2010. Január 1-től: ha a a fenntartó vagy az engedélyes az országos jelentési rendszerben hibás vagy hiányos adatot észlel, köteles arról soron kívül - az adatszolgáltatással megegyező módon - értesíteni a Hivatalt. A Hivatal szociális igazgatási bírságot szabhat ki a fenntartóval szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben, vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat. Nem szabható ki szociális igazgatási bírság, ha a hibás, vagy hiányos adatról a fenntartó, vagy az engedélyes értesítette a Hivatalt. FSZH 2010. március minden fenntartónak tájékoztató levél, augusztus nem jelentőknek külön felszólítások, bírságos eljárásrend a www.afsz.hu szociális ellenőrzés menüpont alatt.www.afsz.hu

17 FSZH motivációk – a „jövőre nézve ” A Szociális Főosztály maga is jogalkalmazó, folyamatosan tapasztaljuk a jogalkalmazási nehézségeket, azt, hogy az adott probléma jogszabály módosítást igényel-e (pontatlan, vagy életszerűtlen szabály), vagy jogértelmezési probléma Módosítási javaslatokat készítünk, a mindennapos jogalkalmazás elősegítésére Koncepcionális jellegű felvetésekkel a szakmapolitikai irányokhoz adunk segítséget pl. átmeneti elhelyezés külön intézményrendszerben való „szükségessége”, önköltségszámítás problémái, térítési díj anomáliák. Az ügyintézés és a dokumentációs rend egyszerűsítése: az azonos szabályozást igénylő témák egységesítése, a felesleges hatósági aktusok, ellenőrzési duplikátumok kiszűrése. A hatékony és célszemélyeket elérő szociális szolgáltatások biztosítása: a visszaélésekre „alkalmat adó” kiskapuk, szabályozási anomáliák kiküszöbölése, pl az ellátotti kör pontatlan definiálása; szociális rászorultság kérdésköre. Ellátottak jogvédelemének erősítése generális és speciális eszközökkel (koherens ágazati jogrendszer; a jogvédelmi eszközrendszer megismerésének és elérésének elősegítése). A szociális szolgáltatások működésének biztonsága, a fenntartók, intézmények, szolgáltatók segítése (pl. képesítési előírások korrekciója) A rendeltetésszerű joggyakorlás megfelelő ágazati jogszabályokkal történő segítése (szolgáltatások szakmai tartalmának pontosabb definíciója; TAJ alapú nyilvántartás.)