Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben

Az előadások a következő témára: "Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben"— Előadás másolata:

1 Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben
AGGLONET - Gazdasági fejlődés, gazdaságfejlesztés egy főváros árnyékában Pozsonypüspöki, március 10. Gazdaságfejlesztés a határ menti térségben Dr. Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

2 Az előadás felépítése A határtérség lehelyezése egy tágabb európai, közép-európai dimenzióban A gazdasági folyamatok, a fejlődés sajátosságai A határ menti együttműködések a gazdaság terén

3 Az érintett határtérség az európai térben
1 főre jutó GDP régiónként, vásárlóerő paritáson (EU27=100) Forrás: Eurostat, 2009.

4 Az átalakulás térségei Kelet-Közép-Európában

5 Bécs-Pozsony-Győr potenciális várostérség

6 A CENTROPE térség In the Heart of the „New Europe”
4 Countries – 1 Unique Business Opportunity Forrás: Centrope, 2009.

7 Gazdasági fejlődés és szerkezetváltás sajátosságai
A szűkebb térség eltérő és közös jellemzői: sikeres gazdasági szerkezetváltás, dinamikus növekedés hasonló gazdaságfejlesztési eszközök külföldi működőtőke meghatározó szerepe (új technológiák, szektorok, stb.) részben hasonló ágazati szerkezet (gépipar, turizmus) eltérő makrogazdasági és politikai keretfeltételek és annak időbeli változása eltérő hatalmi pozíció (főváros vs. nem főváros) magyar oldalon a fő tengely Duna mentén (M1 autópálya) szlovák oldalon a fő tengely nem a Duna mente (D1 autópálya) Pozsony komoly K+F tudásközpont, szolgáltató szféra

8 Gazdaságfejlesztési eszközök a magyar oldalon
Kínálat orientált, extenzív fejlesztés: termelő infrastruktúra ipari parkok és logisztikai központok támogatások, kedvezmények Kereslet orientált, intenzív fejlesztés: innováció, versenyképesség innovációs központok hálózatosodás, klaszteresedés tudásbázis (Győr, Sopron, Móvár)

9 A kiskereskedelemi kapcsolatok alakulása
Befolyásoló tényezők: regionális központok, mint célterületek (Pozsony, Győr) közlekedési infrastruktúra fejlettsége (pl. hidak száma) árfolyamváltozás (HUF/EUR), adómérték változása piacok homogenizálódása, kereskedelmi hálózatfejlesztés Területi mintázat: Győr komoly központi szerepe a Csallóköz számára Pozsony kereskedelmi központi szerepe feltáratlan

10 Gazdasági együttműködések a határ menti térségben
Háttér: sok tekintetben hasonló gazdasági fejlődési pálya (gazdaságszerkezet, munkaerőpiac, külföldi működőtőke) EU csatlakozás: munkaerőpiac megnyitása, szabad vállalkozás, közvetlenebb kereskedelem Schengeni Egyezményhez való csatlakozás: korábbi nem túl szigorú határellenőrzés miatt kisebb hatás euró övezethez való csatlakozás: eltérő időpont, HUF/EUR árfolyam komoly hatása, bevásárló turizmus felélénkülése külpolitikai problémák: hatásuk a gazdasági életben talán kevésbé jelentősek, mint más területeken közlekedési infrastruktúra: Duna mint akadályozó tényező

11 Gazdasági együttműködések a határ menti térségben
Szervetek, intézmények: hasonló szereplők mindkét oldalon gazdasági kamarák, munkaügyi központok, vállalkozásfejlesztési és információs központok, hálózati kezdeményezések: eseti jelegű kapcsolatok (közös rendezvények, közös pályázat, projekt megvalósítása, szakmai találkozók partnerközvetítés) felsőoktatási intézmények: személyes kapcsolatokon nyugszanak, inkább hallgatói, oktatói csere, K+F és oktatási kooperáció még nem nagyon

12 Gazdasági együttműködések a határ menti térségben
Gazdasági szereplők: a gazdasági szereplők viszonylag szűk körét érinti még, nem cél egyenlőre a szomszédos piac (ismeret hiánya, mérete stb.) a határ másik oldalán befektetők száma alacsony (terjeszkedni kívánó tőkeerős cégek hiánya) ha van elsősorban SK felé irányul (eltérő célok, optimalizálás) a szomszédos piacon való megjelenés nem feltétlenül igényel új vállalkozást, inkább kinti potenciális partner cég bevonását nemzeti kisebbség, közös nyelv mint összekötő kapocs szerepe a gazdaságban is

13 Gazdasági együttműködések a határ menti térségben
Gazdasági szereplők: az érintett határ menti térségben működő vállalkozások fő profilja: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás, információs és kommunikációs technológiák, gépipar, partner közvetítés mélyülő gazdasági kapcsolatok, de továbbra is szerény volumen gátló tényezők: infrastrukturális hiányosságok (hiányzó hidak, közlekedési korridorok), eltérő szabályozási rendszerek, különböző gazdasági feltételek, bizalmatlanság, ismerethiány integrált határgazdaság? még messze van, de egyre több eszköz áll rendelkezésre annak fejlesztéséhez

14 A HU-SK programtérség Forrás : Hungary–Slovakia Cross-border Co-operation Programme , 2007.

15 A határon átnyúló együttműködés támogatása
Gazdasági területhez kapcsolódó intézkedések: Üzleti infrastruktúra fejlesztése Üzleti együttműködések elősegítése KTF és innovációs infrastruktúra közös fejlesztése és határon átnyúló kutatási együttműködés Turisztikai infrastruktúra felállítása Közös turisztikai célpontok fejlesztése és marketing Hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és irányítási kapacitások fejlesztése Közös képzés, oktatás és hálózatépítés Munkaerő-piaci együttműködési kezdeményezések

16 MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet
Köszönöm a figyelmet! Dr. Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf: 420. Tel.: Fax: web: