A romániai magyar kommunista elit, 1944-1968 Stefano Bottoni Università di Bologna, PhD Teleki László Intézet, tudományos ösztöndíjas.

Az előadások a következő témára: "A romániai magyar kommunista elit, 1944-1968 Stefano Bottoni Università di Bologna, PhD Teleki László Intézet, tudományos ösztöndíjas."— Előadás másolata:

1 A romániai magyar kommunista elit, 1944-1968 Stefano Bottoni Università di Bologna, PhD Teleki László Intézet, tudományos ösztöndíjas

2 A kulcskérdések ● baloldali nemzetépítés? Van-e ilyen egyáltalán? ●ideológiai merítés: szovjet nemzetiségi politika, közösség- és népszolgálati eszme ●a kommunizmushoz való viszony: politikai identitás VS etnokulturális öntudat ●az államhoz való viszony: a lojalitás dilemmái ●Magyarország: szomszéd vagy haza? ●a kommunista elit saját közössével szemben: felelősség, kompromittálás, emlékezet

3 Alkorszakok, töréspontok 1944-1947: népfrontos integráció, MNSZ szerepe 1948-1952: a diktatúra kiépítése, szelektív integráció 1953-1956: konszolidáció és belső törések, a MAT kettős szerepe 1957-1963/64: megtorlás, Bukarest bizalomvesztése 1965-1968: egy új integráció felé (első Ceauşescu-korszak. A Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa)

4 Hány magyar nyelvű kommunista volt Romániában? (a túlreprezentáltság kérdése) ● ’30-as évek: a párttagok fele magyar vagy zsidó ● 1944-1946: a magyar nyelvű hálózatok informális dominanciája (Kolozsvár 1946: a 8 ezer tag 82%-a magyar) ● 1947: 703 ezer tag, magyar 12,3% ● 1948: 913 ezer tag, magyar 11% (kb. 100 ezer ember) ● 1950: 720 ezer tag, magyar 11,3% ● 1956: 637 ezer tag és tagjelölt. Magyar 11,4% ● 1958: 116.500 tagjelölt. Magyar 7,7%

5 A baloldali elit szocializációs háttere ● az illegális mozgalom traumái és élményei (bújtatás, konspirációk, börtön, láger, emigráció) ● népi kollégiumok, Bolyai Egyetem: az „1929-es generáció” ● a termelésből kiemeltek: paraszti származásúak, munkások, kisiparosok ● rejtett polgári háttér (főleg műszaki elit) ● hatvanas évek: a diszkrimináció feloldása

6 Az elit újratermelésének helyszínei Bukarest-Moszkva: MNSZ központi apparátusa 1953-ig, KB osztályai, Ştefan Gheorghiu és Zsdanov pártakadémiák, a Belügyminisztérium káderiskolája Kolozsvár: egyetemek, kulturális intézmények, média Marosvásárhely: 1952-től a Magyar Autonóm Tartomány apparátusa, orvosi egyetem, kulturális intézmények, magyar nyelvű pártiskola. Kolozsvárral ellentétben: vonalas, a hatalomban integrált csoportok Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy: az 1968-as megyésítés győztesei

7 Kisebbségi elit és hatalmi gépezet viszonya ● érdekképviselet (kizárólag a „puha” szervekben: MNSZ, Nemzetiségi Bizottság 1956-1959, kulturális-gazdasági minisztériumok és állami szervek, néptanácsok, oktatásiintézmények, Népi Alkotások Tartományi Háza) ●transzmissziós szíj: a KB osztályainak magyar káderei, az üzemek, intézmények „káderesei”, a karhatalom szerveinek dolgozói (Securitate, Csendőrség/Milícia) ●hálózatban: 1960-ban csak a MAT-ban több, mint ezer ügynök. 1957-től: a magyar kulturális intézmények módszeres, tömeges behálózása ● ellenzékiség/partnerség: a kulturális elit szizofréniája. 1956 mint kulcspillanat

8 1956 Romániában mi történik: konspirációk (Szoboszlay, Faliboga, EMISZ, SZIT), nyílt megmozdúlások, (Kolozsvár okt. 24-25., Temesvár okt. 30, Bukarest nov. 3-4), szolidaritási, szimbolikus akciók belügyi offenzíva: 1957. januárjától. Célpontok: legionáriusok, magyar irredenták, cionisták, szászok. 1958-59: a célpontok már a legexponáltabb kisebbségek a politikainak minősített bűncslekények megtorlásának országos mérlege: csak 1957 jan.-1959. júliusa között 9.959 ítélet, 1956 és 1961 között kb. 12-13 ezer ítélet. Bebörtönzöttek száma: több, mint 30 ezer. Magyarok: több, mint 10%(becsült adat). Halálos ítéletek: 45. Börtönben meghalt személyek 1957-1958: 139 gazdasági bűncselekmények kulcsszerepe: csak a MAT-ban 1957-1959-ben 2.457 letartóztatás, és majdnem 2 ezer ítélet 1957. októberében kimutatás az ellenséges elemekről: összesen 290 ezer személy (az összlakosság majdnem 2%-a)