Avagy a világ ismerete az ókorban

Az előadások a következő témára: "Avagy a világ ismerete az ókorban"— Előadás másolata:

1 Avagy a világ ismerete az ókorban
Világképek Avagy a világ ismerete az ókorban

2 Amiről beszélni fogok Legrégibb ismeretek Egyiptomi kutatások
Kínai világkép Görögország nagy eredményei

3 A legrégibb ismeretek Már az őskorban is volt csillagászat
Babilónia és Mezopotámia végzett először eredményes kutatásokat (ie tól 500-ig) Pl.: - egy év hosszának pontos meghatározása - a világegyetem egy nagy buborék - állatövi jegyek - asztrológia A tudás a papok kezében volt

4 Egyiptom – ie. 4. évezredtől
Az előbbihez hasonló felfedezések A tudás szintén a papok kezében volt 3 isten alkotta a Földet Nap az időszámítás központja A Föld gömb alakú (ie. 1. évezred) Nap és vízórák, gnomon Épületek nagyon pontos tájolása

5 Kína – Ie. 4. évezredtől Lapos Föld és félgömb alakú ég
Csillagkatalógus (284 csillagkép, ie, 4. század) Új világkép: ég és föld gömb alakú A Föld a végtelen űrben lebeg (ie. 3. azázad) Üstökösök, szupernóvák, napfoltok felfedezése

6 Görögország – ie. 600 Kezdetben hasonló volt az előzőkhöz
Később teljesen más irányba mentek Thálész: az őselem kutatója Püthagorasz: a számok és a zene szentsége A Föld gömb alakú és lebeg Herakleidész: A Föld forog a tengelye körül, és kering a Nap körül Platón: világegyetem tökéletessége, Platóni testek Arisztotelész: a Föld mozdulatlanságát hirdette Ptolemaiosz: geocentrikus világkép, kerekbe ágyazott kerekek

7 A plátóni testek 5 elem alkotja a világegyetemet
Kepler felhasználja ezen elméletet Oktaéder Hexaéder Tetraéder Ikozaéder Dodekaéder

8 Köszönöm a figyelmet!