A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok ” kérdőíves kutatásról

Az előadások a következő témára: "A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok ” kérdőíves kutatásról"— Előadás másolata:

1 A „Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok - 2010” kérdőíves kutatásról
Neumann László TÁMOP 2.5.2: A partnerség és a párbeszéd szakmai hátterének megerősítése, közös kezdemények támogatása TÁMOP 5.5.5: A diszkrimináció elleni küzdelem – a Társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése

2 Vázlat Kutatási előzmények, célok A kutatási módszere
A kutatási eredményekből: a kollektív érdekképviseletek Munkavállalói szervezettség-szervezetlenség Duális munkahelyi érdekképviselet? Mit csinálnak a munkahelyi szakszervezetek? (Grajczjár-Neumann-Tóth) ..és az Üzemi Tanácsok (Kisgyörgy-Csabai) Munkaadói-, kamarai- és lobbi-szervezeti tagság (Kopasz Marianna) További terveink

3 Kutatási előzmények Munkahelyi foglalkozatási viszonyok – a résztvevők értékelése eltérő (pl. a szakszervezeti tagok aránya) Célszerű a munkahelyen több oldalról érkező véleményeket ütköztetni Külföldi példák a foglalkozatási viszonyok többoldalú vizsgálatára Munkáltató + munkavállaló + munkavállalói képviselő: WERS (Egyesült Királyság) 1980, 1984, 1990, 1998, 2004 REPONSE (Franciaország) 1998, 2004 Munkáltató + munkavállaló WES (Kanada) 1999-től 2005-ig Munkáltató + munkavállalói képviselő: European Company Survey 2004, 2009 EU projekt a Kapcsolt kérdőívek módszertanáról: MEADOW (MEAsuring the Dynamics of Organisations and Work) (Forrás: Simonovits Bori: Szakmai előtanulmány) „Kapcsolt kérdőíves” (linked survey) módszer

4 A kutatás céljai Főbb témakörök
Kvantitatív adatokat nyerni olyan kérdésekről, amelyeket korábban csak feltáró jellegű kvalitatív módszerekkel (esettanulmányok, interjúk) vizsgáltunk, esetleg kérdőíves vizsgálattal az egyik szemszögből. Főbb témakörök A munkaügyi kapcsolatok, intézmények működése Esélyegyenlőség, diszkriminációs tapasztalatok Bérrendszerek, bérmeghatározás Vállalati átalakulások („restructuring”), a válság hatásai Munkaszervezet, (tovább-)képzés, elégedettség Humán Erőforrás Menedzsment, közvetlen kommunikáció az alkalmazottakkal. Az Egyesült Királyság WERS felvételének adaptációja a magyar viszonyokra Kétcsatornás munkahelyi érdekképviselet jellegzetességei Eltérő fogalomhasználat

5 Kapcsolt kérdőívek módszere
Kutatási módszerek Kapcsolt kérdőívek módszere Vezetői kérdőív (1,5 óra) Munkaügyi adatlap (önkitöltős, 10 oldal) Szakszervezeti kérdőív (45 perc) Üzemi Tanácsi kérdőív (45 perc) Munkavállalói kérdőív (önkitöltős, 10 oldal) Minta: 1,000 telephely Reprezentatív minta: telephelyi létszámra (3), ágazatra (5), régióra (3), súlyozás a telephelyekre és munkavállalókra is (nem, kor, iskolai végzettség) Csak a versenyszféra Legalább 10 főt foglalkoztató telephelyek Kérdezés: IPSOS Zrt június-október

6 Válaszadási / elutasítási arányok
Kb. háromszoros címlista vezetői kérdőívhez, adatlaphoz (992 értékelhető telephely) Elvileg 25 munkavállalói interjú telephelyenként 8,700 értékelhető (~ 40%) Szakszervezetek Munkahelyi szakszervezet a vezetők szerint: 139 telephelyen (14%) Sikeres szakszervezeti interjúk: 115 db. (83%) Üzemi Tanács Üzemi Tanács a vezetők szerint: 175 telephelyen (18%) Sikeres üzemi tanácsi interjúk: (71%) Torzítás egyik oka: Üzemi tanács kötelező 50 fő felett, üzemi megbízott 15 és 50 fő között

7 A képviseleti intézmények alacsony elterjedtsége
Telephelyekre: Mindössze egynegyedüknél van valamiféle képviselet Munkavállalókra: csaknem 70% munkahelyén semmilyen kollektív képviselet nem működik

8 Duális munkahelyi érdekképviselet? Kérdés: „Kivel tárgyal a menedzsment?”
Az esetek minimum 70%-ában tehát a formálisan kétcsatornás képviseleti rendszer csatornái egybeesnek a gyakorlatban

9 Csoportos létszámleépítés
ÜZEMI TANÁCSOK: SZAKSZERVEZETEK:

10 A szakszervezeti vezetők üzemi tanácsi funkciója
A kutatási eredmények egyik legnagyobb meglepetése, hogy milyen mértékben kettévált egyrészt az üzemi tanácsi tisztségviselői megbízatás és tagság másrészt a szakszervezeti vezető pozíció.

11 Munkaidőben végzett szakszervezeti teendők (N=115; N=90, százalékban)

12 A szakszervezeti képviselők és munkahelyi vezetők közötti tárgyalások jellege témánként

13 A szakszervezeti képviselők és munkahelyi vezetők a kollektív szerződéses témákról (szakszervezet N=113, vezetők N=142százalékban) A kölcsönös értékelés firtató kérdések alapján: A vállalatvezetés fontos „probléma-jelzőnek” tartja a szakszervezetet, s véleménykülönbség esetén megoldást keres a problémákra. Ezek az adatok egyfajta magyar mikro-korporativizmusra utalnak…

14 Szakszervezeti tagszervezés
a munkahely vezetése támogatja a szakszervezeti tagságot munkavállalók egyharmada szerint, fele közömbösségről számolt be, egy-hetedük szerint nem nézi jó szemmel a vezetés Csupán a nem-szervezett telepek 4%-ában volt kísérlet szakszervezet létrehozására a vezetők szerint A munkahelyi szakszervezetek legfeljebb egyharmada kapott segítséget a tagszervezéshez ágazati vagy országos szakszervezeti központoktól

15 Mit csinálnak az üzemi tanácsok?
Képviselőként milyen ügyekkel foglalkoztak? (százalékban, N=95 Milyen kérdéseket tárgyaltak meg a vezetéssel? (százalékban, N=97) Ugyan a törvény szerint két egymástól eltérő feladattal rendelkező érdekképviseleti csatorna működik a magyar munkahelyeken, az életben a szerepek összekeverednek, összemosódnak.

16 Munkaadói-, kamarai- és lobbi-szervezeti tagság (összes említés, a valamilyen munkáltatói szervezetben tagsággal rendelkező százalékában, N=292 Megjegyzés: a kérdőívben összesen három szervezetet lehetett megjelölni

17 A munkáltatók kamarai tagsága 2010-ben

18 A köztestületi kamarák egyes funkcióit fontosnak tartók aránya (%) (N=106)

19 A projekt eddigi termékei: A szakmai csapat:
2010 március: szakmai előtanulmány 2010 június: kérdőívek 2010 november 15: Első 470 telephely feldolgozása 2010 december 10: 992 telephely elsődleges adatfeldolgozása 2011 februártól tematikus cikkek: a Munkaügyi Szemlében: „Munkahelyi viszonyok rovat”: A szakmai csapat: Barna Ildikó, Bazsalya Balázs, Boda Dorottya, Csabai István Csizmadia Péter, Frey Mária Grajczjár István, Hörich Balázs Illéssy Miklós, Kelemen Melinda Kisgyörgy Sándor, Koltai Júlia Kopasz Marianna, Makó Csaba Munkácsy Ferenc, Nacsa Beáta Nagy Gyula, Németh Márta Sik Endre, Simonovits Bori Tarnóczyné Juhász Gyöngyi, Tóth András És még sokan mások…

20 További tervek telephelyes pilot közszférára és civil szervezetekre ( ) Részletes szakmai publikációk: Nyilvános adatbázis kutatók, elemzők számára A kérdőív és a felvételi módszer hibáinak elemzése Következő adatfelvétel, panelvizsgálat ???