Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme védelem bekövetkezett védelem bekövetkezett szennyezések esetén szennyezések esetén Simonffy.

Az előadások a következő témára: "Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme védelem bekövetkezett védelem bekövetkezett szennyezések esetén szennyezések esetén Simonffy."— Előadás másolata:

1 Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme védelem bekövetkezett védelem bekövetkezett szennyezések esetén szennyezések esetén Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport Felszín alatti vizek védelme Felszín alatti vizek védelme védelem bekövetkezett védelem bekövetkezett szennyezések esetén szennyezések esetén Simonffy Zoltán Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék MTA Vízgazdálkodási Kutatócsoport

2 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME A megelőzés ellenére előfordulhatnak szennyezések: korábbi szennyezések, illetve balesetek Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás Cél a szennyezés tényleges veszélyességének megfelelő beavatkozás meghatározása meghatározása a szennyezés megfigyelése a szennyezés megfigyelése a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés továbbterjedésének megakadályozása a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés káros hatásának csökkentése a szennyezés felszámolása a szennyezés felszámolása

3 A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Jelenleg (219/2004-es korm. rendelet, 10/2000-es miniszteri rendelet) háttérérték háttérérték környezeti határérték (jelenleg azonos az ivóvíz határértékkel) környezeti határérték (jelenleg azonos az ivóvíz határértékkel) intézkedési határérték a terület érzékenysége alapján intézkedési határérték a terület érzékenysége alapján kármentesítési határérték (egyedi kockázatelemzés alapján) kármentesítési határérték (egyedi kockázatelemzés alapján)

4 Ha a mért koncentráció meghaladja az intézkedési határértéket, a beavatkozás fő lépései: a szennyezett állapot feltárása ( jelen) a szennyezett állapot feltárása ( jelen) (tényfeltárási terv alapján) (tényfeltárási terv alapján) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) az emberi vagy környezeti veszélyeztetettség értékelése (jövő) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) (a receptor lehet az ember vagy a környezet) a beavatkozás tervezése a beavatkozás tervezése a jelenlegi szabályozás szerint az alap a kármentesítési határérték, ha nincs, a jelenlegi szabályozás szerint az alap a kármentesítési határérték, ha nincs, akkor kockázatelemzés alapján kell egyedileg meghatározni akkor kockázatelemzés alapján kell egyedileg meghatározni EU Víz Keretirányelv: a „jó állapot” ebben az esetben is kritérium, esetleg a EU Víz Keretirányelv: a „jó állapot” ebben az esetben is kritérium, esetleg a szennyezett területeken egyedi határértéket lehet bevezetni, ha nem terjed a szennyezés szennyezett területeken egyedi határértéket lehet bevezetni, ha nem terjed a szennyezés utóellenőrzés (monitoring) utóellenőrzés (monitoring) monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés monitoring, aktív védelem vagy kármentesítés A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME

5 Lehetséges beavatkozási formák általános esetben:   pontszerű szennyezések és kis kiterjedés esetén:   a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció)   semlegesítő anyag bekeverése   áramlási holttér létrehozása   a szennyezőforrás eltávolítása, beleértve a szennyezett talajt is (ennek elhelyezéséről is gondoskodni kell) A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME nem-pontszerű szennyezések vagy jelentős szétterjedés esetén:   a szennyezési tevékenység megszüntetése   a szennyezés "tördelése" az áramlás szerint megfelelően kiválasztott pontokon a szennyezett víztér tördelése vízkitermeléssel, de a csóva frontján mindenképpen.

6 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam? Hozam?

7 Szennyezett terület Védőkút

8 Kút nélkül : áramvonalak (keresztszelvény)

9 Q kút = 2 m 3 /d : nyomásvonalak

10 Q kút = 2 m 3 /d : áramvonalak (keresztszelvény) KEVÉS

11 Q kút = 5 m 3 /d : nyomásvonalak

12 Q kút = 5 m 3 /d : áramvonalak (keresztszelvény) OK

13 a szennyezett víz kitermelése (hidraulikai lokalizáció) Eltemetett hulladék, beszivárgási többlettel rendelkező területen Kutak távolsága ? Hozam?

14 áramlási holttér létrehozása kúttal munkagödörben hagyott veszélyes anyag, kötött fedőrétegű, feláramlási területen A kút távolsága ? Hozama?

15 áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A terelőfal helye ?

16 áramlási holttér létrehozása terelőfallal munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban

17 áramlási holttér létrehozása drénekkel munkagödörben hagyott veszélyes anyag kis vastagságú talajvízadóban A drén méretei ?

18 a szennyezés tördelése Mezőgazdasági eredetű nem-pontszerű nitrátszennezés, beszivárgási terület A kitermelt vízzel öntözött terület Kutak kiosztása? Hozama?

19 Védőterületen belüli szennyezés esetén az általánoshoz képest további lehetőségek adódnak: Áramvonal menti beavatkozás:   a szennyezési csóva frontján ua., mint pontszerű a szennyezőforrásnál   a szennyezési csóva elterelése védőkutakkal, terelőfalakkal, drénekkel A FELSZÍN ALATTI VIZEK MINŐSÉGÉNEK VÉDELME Beavatkozás a vízkivételeknél:   szennyezett és tiszta kutak vizének keverése   termelőkút mint védőkút (a szennyezett kút leállítása nem megoldás)   külső védőkút elterelés miatt   különféle tisztítási technológiák - csak végső esetben!!!

20 Védőkút alkalmazása vízmű közelében Pontszerű szennyeződés, rétegvízre települt vízmű esetén A védőkút helye? Hozama?