Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaRóbert Lakatos Megváltozta több, mint 10 éve
1
A KHT-k gyakorlata A Paksi Atomerőmű élettartam hosszabbításának és teljesítménynövelésének hatásai a Duna hőterhelésére
2
PA Rt. – a Duna paksi szakasza
3
Hidegvízcsatorna
4
A hőterhelés szabályozása
Cél: a hőszennyezés elkerülése. Vízjogi üzemeltetési engedély az 1989-ig végzett kutatások alapján: tmax=30oC a melegvíz bevezetést követő 500 m-es dunai szelvényben Maximális hőlépcső – tDuna 4 C : tmax = 11 C – tDuna 4 C : tmax = 14 C A korlátokat az erőmű betartotta, nem merült fel igazolt vízminőségi panasz. A dunai hőterhelést az erőmű üzembeállása óta ellenőrizzük.
5
Újabb vizsgálatok Módosulások miatt (hidrológia és időjárás, vízminőség, élettartam hosszabbítás, teljesítmény növelése) 1999-től a bevezetési szakaszon a Barákai gázlóig, majd Dombori-ig, 2002-től Mohácsig vízkémiai és vízbiológiai megfigyelések. Vizsgálatok, megállapítások bemutatása: Hőmérsékleti viszonyok A hőterhelés vízminőségi hatásai Összefoglaló következtetések
6
Hőmérsékleti viszonyok
Összes eddigi vizsgálat alapján összefoglalóan: 2-4 blokkos üzemnél és alacsony dunai vízállásánál, mértékadó helyzetekben a végzett vizsgálataink, megerősítették és számszerűsítették korábbi megállapításainkat. A melegvíz a teljes követő Duna-szakaszon a jobbpart mentén vonul le, függetlenül az erőművi hőterheléstől, a dunai vízjárástól, a meder- és folyószabályozási adottságok változásaitól.
8
A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE A BEVEZETÉSI SZAKASZON 2002 - 2004
A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE A BEVEZETÉSI SZAKASZON ÉVI MÉRÉSEK
9
A PAKSI ATOMERŐMŰ DUNAI HŐTERHELÉSE MOHÁCSIG 2002-2004. ÉVI MÉRÉSEK
10
A hőmérsékleti viszonyok összefoglalása
A melegvízcsóva és levonulásának jellege minden esetben hasonló. A bevezetési m-en némi “felúszás”, esetenként módosuló 3D jelenség. A 700 m-re levő “nagy sarkantyútól” 2D áramlás, a melegvíz fokozatosan lassuló keresztirányú elkeveredésével. Baja térségében a jobbpart menti többlethőmérséklet már 1 oC alá csökken. Mohácsnál a csóva már nem emelkedik ki a természetes hőfokváltozásokból. A vízbázisok, partiszűrésű víznyerő telepeknél a hőterhelés nem változott.
11
A hőterhelés vízminőségi hatásai
A Duna folyó állapotát befolyásoló környezeti tényezők Hidrológia, üledéktranszport folyamatok, vízkészletek Szennyező források, terhelések és időbeli változásaik A Duna hidrobiológiai és ökológiai állapota A vízkémiai komponens csoportok változásai Trendszámítások az elmúlt 30 évre vonatkozóan ( ) Hossz-szelvény menti változások az elmúlt években Fitoplankton állomány és az eutrofizációs állapot változása Zooplankton együttesek Makroszkópos vízi gerinctelen fauna A Duna biológiai vízminősége Halobitás Trofitás Szaprobitás Toxicitás Szerves és szervetlen mikroszennyezők A Duna vízének és üledékének nehézfém szennyezettsége változásai
12
Trendszámítások (1973-2003) … ez a Duna már nem az a Duna…
A BOI5 tartalom változásai a Budapest-Hercegszántó közötti az elmúlt 30 évben
13
Az ammónium-nitrogén koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben
14
Az orto-foszfát koncentráció változásai a Duna Budapest-Hercegszántó közötti szakaszán az elmúlt 30 évben
15
Bioindikáció – EU VKI Biomonitoring eredmények
Fitoplankton: Részben a felvízi ipari és kommunális szennyvíz bevezetések, részben pedig a hidrológiai körülményeknek köszönhetően a Duna fitoplankton biomasszája a hossz-szelvény mentén monoton, folytonos és jellegzetes növekedést mutat, amely a fajszám szegényedésével, a diverzitási értékek csökkenésével párosul. A fitoplankton kép Domborig regenerálódik
16
Makroszkópos gerinctelenek
A biomonitorozási célok (1) a specifikus stressz-hatásokra adott válasz, vagy a károsodott élőlény-együttes rehabilitációjának feltárása; (2) a biodiverzitás, a védett és veszélyeztetett élőlények és élőhelyek meghatározása; (3) a különféle vízminőség-védelmi szabályozások előírásainak betartásával kapcsolatos ellenőrzés, valamint a szabályozás hatékonyságának kontrollja.
17
Invazív fajok - Corbicula
18
Biomonitoring eredmények (makrozoobenton)
A Paksi Atomerőmű által kibocsátott, felmelegedett hűtővíz csupán lokálisan befolyásolja az itt élő állományok minőségi és mennyiségi összetételét.
19
Az Uszód térségében található szelvénytől lefelé már sem a fajösszetételben, sem pedig az egyes taxonok állományainak mennyiségi összetételében nem észlelhető jelentős eltérés az Atomerőmű feletti szakasz élővilágához képest.
20
Összefoglaló következtetések
A tapasztalt vízgazdálkodási és vízminőségi változások egyaránt kedvezőek a vízjogi engedély kiadásának, ill. a megalapozó kutatások időszakához képest. Az Atomerőmű üzeme és hőterhelése az élettartam meghosszabbítás és a teljesítménynövelési programok megvalósításakor kis mértékben módosul, de ez a dunai hőterhelés jellegét és mértékét számottevően nem változtatja meg. A vízgazdálkodási-vízminőségi és üzemi változások összességükben nem növelik a dunai hőterhelés vízminőségvédelmi kockázatát. Célszerű ezt további, folyamatosan végzett monitoring vizsgálatokkal követni.
21
Melegvízcsatorna torkolati szakasza
22
A HVCS hossz-szelvénye
23
Kikötő és kotrás
24
Szinttartó bukó műtárgy
25
Szinttartó bukó műtárgy
26
Bevonat minta (HVCS torkolat)
27
Hab (MVCS torkolat)
28
Uszadékfogó biotekton
29
Duna, plankton (sodor)
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.