Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Készítette: Gábriel Péter Adótanácsadó szeptember

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Készítette: Gábriel Péter Adótanácsadó szeptember"— Előadás másolata:

1 Készítette: Gábriel Péter Adótanácsadó 2006. szeptember
Az államháztartás egyensúlyát javító, a vállalkozásokat érintő legfontosabb évközi adóváltozások Készítette: Gábriel Péter Adótanácsadó 2006. szeptember Gábriel Péter BKIK

2 Az adó alanya a Tao-alany társas vállalkozás:
Házipénztár adó től Az adó alanya a Tao-alany társas vállalkozás: gazdasági társaság egyesülés szövetkezet ügyvédi -, végrehajtói -, szabadalmi ügyvivői -, közjegyzői iroda erdőbirtokossági társulat külföldi vállalkozó stb. Gábriel Péter BKIK

3 Nem alanya az adónak a Tao-alanyok közül:
Házipénztár adó től Nem alanya az adónak a Tao-alanyok közül: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, önkéntes kölcsönös biztosítópénztár MRP szervezet, vízitársulat Kht, (kiemelkedően) közhasznú nonprofit gazdasági társaság lakás-, iskolai -, szociális szövetkezet (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, felsőoktatási intézmény, diákotthon Gábriel Péter BKIK

4 Nem alanyai a házipénztáradónak:
az eva-alanyok, az egyéni vállalkozó Gábriel Péter BKIK

5 Házipénztár adó 2007. 01.01-től Az adó alapja :    
Házipénztár átlagos napi záróegyenlege (készpénz záróegyenleg) Elismert pénzkészlet Házipénztár napi záróegyenlegeinek együttes összege Éves összes bevétel 8 ezreléke de legalább Ft. Napok száma Házipénztár napi záróegyenlegei = pénztárzáráskor mennyi pénz van a pénztárban, csak azok a napok, amelyen pénztári forgalom volt Gábriel Péter BKIK

6 az átlagos pénztári pénzkészlet 300.000 ft feletti része után
Házipénztár adó től ft éves összes bevétel alatt, ha a pénzári pénzkészlet éves átlagban ft-nál több, akkor adót kell fizetni az átlagos pénztári pénzkészlet ft feletti része után Gábriel Péter BKIK

7 Házipénztár adó től ft éves összes bevétel felett, ha a pénzári pénzkészlet éves átlagban a bevétel 8 ezrelékénél több, akkor adót kell fizetni az átlagos pénztári pénzkészlet elismert pénzkészlet feletti része után elismert pénzkészlet  bevétel 8 ezreléke 50M400E 62,5M500E 100M800E 125M1M Gábriel Péter BKIK

8 Házipénztár adó 2007. 01.01-től Az adó mértéke: 20%-a
a pozitív adóalap (az átlagos napi készpénz záróegyenlegnek az elismert pénzkészletet meghaladó része) 20%-a Az adót a társasági adóbevallásban kell bevallani és az adóév utolsó napját követő 150. napig befizetni Gábriel Péter BKIK

9 Házipénztár adó kiváltása 10%-os osztalékadóval
Ha  közti átlagos pénztári záró egyenleg több, mint az átlagos készpénzforgalom duplája (különbözet összege  amennyivel több) és osztalék2006-os adózott eredmény+eredménytartalék akkor az osztaléknak: az adózott eredményből származó része 25%-35%-os, az eredménytartalékból származó része (a különbözet összegéig) 10%-os osztalékadóval adózik Gábriel Péter BKIK

10 Házipénztár adó kiváltása 10%-os osztalékadóval
A 10%-os adójú osztalék a megállapítása (eredmény-felosztás jóváhagyása) napján (2007-ben) megszerzett jövedelem. A kifizető a 10%-os adójú osztalékról külön igazolást állít ki a magánszemély részére, aki ezt a megállapítás évéről benyújtandó bevallásában fogja bevallani. Az adó megfizetése 2 módon lehetséges: A kifizető az adót levonja, bevallja, és egyben, vagy engedélyezett kérelmére az adóéven és az azt követő 4 évben egyenlő részletekben fizeti meg 2. A magánszemély a megszerzés negyedévét követő hó 12- éig az adót egyben, vagy engedélyezett kérelmére az adó- éven és az azt követő 4 évben egyenlő részletekben fizeti meg Gábriel Péter BKIK

11 Házipénztár adó kiváltása 10%-os osztalékadóval
Különbözet –: Házipénztár átlagos napi záróegyenlege (készpénz záróegyenleg) Átlagos napi készpénzforgalom kétszerese Házipénztár napi záróegyenlegeinek együttes összege az adott napon a pénztárba bevételezett és a pénztárból kiadott összegek különbözete abszolut értékének együttes összege Napok száma Gábriel Péter BKIK

12 Házipénztár adó kiváltása 10%-os osztalékadóval
nap Pénztár nyitó egyenleg Napi készpénzforgalom Pénztár záró bevétel kiadás Egyenleg abszolút értékben 1 70.000 50.000 2 15.000 3 26.500 Napi egyenlegek együttes összege Átlagos napi egyenleg Különbözet = –2 = Gábriel Péter BKIK

13 Tagi kölcsön elengedése 10%-os osztalékadóval
A évi adózott eredmény felosztásakor az adózott eredmény terhére megállapított osztaléknak a én fennálló tagi kölcsönből 2006-ban elengedett összeggel egyező része után az adó 10% Az osztalék fennmaradó része 25%-35%-os adóval adózik Gábriel Péter BKIK

14 Tagi kölcsön elengedése 10%-os osztalékadóval
A 10%-os adójú osztalék a megállapítása (eredmény-felosztás jóváhagyása) napján (2007-ben) megszerzett jövedelem. A kifizető a 10%-os adójú osztalékról külön igazolást állít ki a magánszemély részére, aki ezt a megállapítás évéről benyújtandó bevallásában fogja bevallani. Az adó megfizetése 2 módon lehetséges: A kifizető az adót levonja, bevallja, és megfizeti A magánszemély a megszerzés negyedévét követő hó 12-éig az adót megfizeti Gábriel Péter BKIK

15 Egyéni vállalkozó különadója 2006. 09. 01-től
A különadó mértéke az adóalap 4%-a Az adó alapja: Átalányadózás esetén: az átalányadó alapja Vállalkozói jövedelemadózás estén: A kapott támogatással csökkentett vállalkozói bevételnek a vállalkozói költségeket meghaladó része. A külföldi telephelynek betudható adóalapot ki kell venni a különadó alapjának összegéből Gábriel Péter BKIK

16 Egyéni vállalkozó különadója 2006. 09. 01-től
A különadó alapjának meghatározásához a bevételből nem vonhatók le a bevételcsökkentő kedvezmények, az előző évekről áthozott veszteség Gábriel Péter BKIK

17 Egyéni vállalkozó különadója 2006. 09. 01-től
A különadó(előleg) negyedévente az év elejétől az időszak végéig keletkező adóalap után fizetendő. Az adó a személyi jövedelemadó bevallásban vallandó be. Az adó(előleg) költségként nem számolható el, és az osztalékalapot sem csökkenti! APEH Magánszemélyek különadója bevételi számla:    EVA-alany nem fizet különadót ! Gábriel Péter BKIK

18 Egyéni vállalkozó különadója 2006. 09. 01-től
A évi különadó alap megállapításának két módja:  Az időszak elkülönített nyilvántartásával: átalányadózás esetén az augusztus 31. után meg- szerzett bevételből számított átalányadó alap, egyébként az augusztus 31. után felmerült költségekkel csökkentett augusztus 31. után megszerzett bevétel  Időarányosítással: A teljes adóév egészére megállapított adóalap 1/3-a, illetve az éves adóalapnak az augusztus 31-ét követő működési napoknak az adóév összes működési napjához viszonyított arányával számított része Gábriel Péter BKIK

19 Társas vállalkozás különadója 2006. 09. 01-től
Az adó alanya a társasági adó hatálya alatti adózó. Nem fizet különadót az előtársaság. Nem alanya a különadónak: MRP szervezet, vízitársulat Kht, (kiemelkedően) közhasznú nonprofit gazdasági társaság lakás-, iskolai -, szociális szövetkezet (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, felsőoktatási intézmény, diákotthon EVA-alany nem fizet különadót ! Gábriel Péter BKIK

20 Társas vállalkozás különadója 2006. 09. 01-től
A különadó mértéke az adóalap 4%-a Az adó alapja: a növelő és csökkentő tételekkel korrigált adózás előtti eredmény Ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, az adóalapot a külföldi telephelynek, fióktelepnek betudható, külföldön adóztatható, a különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelem nélkül kell számításba venni. Gábriel Péter BKIK

21 Társas vállalkozás különadója 2006. 09. 01-től
Növelő tételek: a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként elszámolt adó, az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt vissza-fizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke. Gábriel Péter BKIK

22 Társas vállalkozás különadója 2006. 09. 01-től
Csökkentő tételek: az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék, az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével, az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege. Gábriel Péter BKIK

23 Társas vállalkozás különadója 2006. 09. 01-től
A különadó az üzleti év mérlegfordulónapját (az adóév utolsó napját) követő 150. napig vallandó és fizetendő. A bevallásban a bevallás esedékességét követő 2. hónaptól kezdődő 12 hónapra előleget is kell vallani. Az előleg a bevallott adó (évesített) összegével egyező. Az előleg egyenlő részletekben ¼ évente a követő hó 20-áig - a 4. ¼ évi december 20-áig- fizetendő meg. A várható adónak a már megfizetett előleggel csökkentett összege december 20-áig fizetendő meg. APEH Társas vállalkozások különadója bevételi számla: Gábriel Péter BKIK

24 Társas vállalkozás különadója 2006. 09. 01-től
A évi különadó alap megállapításának két módja:  Időszakok elkülönítésével: A 2006-os teljes üzleti évre készített beszámolóban kimutatott és az augusztus 31-ére készített közbenső mérlegben kimutatott adózás előtti eredmények különbözeteként  Időarányosítással: Az adóév egészére megállapított adóalapnak az augusztus 31-ét követő működési napoknak az adóév összes működési napjához viszonyított arányával számított része Gábriel Péter BKIK

25 A magánszemély különadója 2007. 01. 01-től
A magánszemély (az egyéni vállalkozó is!) 4% különadót fizet a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott össze-vont adóalapnak a járulékfizetés felső határát meghaladó része (különadó alapja) után. Első alkalommal majd a 2007-ben keletkező adóalap után. Ha a kifizetőre vonatkozó adóelőlegszámítási szabályok szerint az adóelőleg alapja túllépi a járulékfizetés felső határát, vagy a magánszemély így nyilatkozik, akkor a kifizető az szja mellett - attól elkülönítve - a különadó előlegét is megállapítja, levonja, befizeti bevallja. Ha a különadó alapjául (is) szolgáló jövedelem nem kifizető-től származik, a magánszemély a rá vonatkozó szja-előleg fizetés szabályai szerint (¼ évente) fizet előleget. Az adó az szja-bevallásban vallandó be. Gábriel Péter BKIK

26 Egyéni vállalkozó elvárt adóalapja 2007.01.01-től
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói adóalapja a tényleges vállalkozói jövedelem helyett az adóévben az eladásra beszerzett áruk beszerzési értékével csökkentett vállalkozói bevétel 2%-a, akkor, ha ezt az összeget az általános szabályok szerint számított tényleges vállalkozói adóalap nem éri el. (elvárt nyereség: a bevételnek /kereskedőnél az árrésnek/ a 2%-a) Gábriel Péter BKIK

27 Egyéni vállalkozó elvárt adóalapja 2007.01.01-től
Ha a 16% vagy 10% vállalkozói jövedelemadót az elvárt adóalap után kell megfizetni, akkor az osztalékalap meghatározásához az adózás utáni vállalkozói jövedelmet is az elvárt adóalapból és nem a tényleges vállalkozói jövedelemből kell megállapítani ! Gábriel Péter BKIK

28 Egyéni vállalkozó elvárt adóalapja 2007.01.01-től
Nem kell az elvárt adóalap-megállapítást alkalmazni: a tevékenység megkezdése évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott; abban az adóévben, amikor az évesített vállalkozói bevétel a megelőző adóév évesített vállalkozói bevételéhez viszonyítva nem éri el a 75%-ot; Ha az adóévben vagy a megelőző adóévben a vállalkozó tevékenységi körét érintő elemi kár következett be. Gábriel Péter BKIK

29 Társasági adóalany elvárt adóalapja 2007.01.01-től
Ha az általános szabályok szerint megállapított társasági adóalap nem éri el az adóévben az eladott áruk beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett összes bevétel 2%-át, akkor a 16% vagy 10%-os társasági adó alapja ez utóbbi (az ELÁBÉ-val csökkentett bevétel 2%-a) összeg. Gábriel Péter BKIK

30 Társasági adóalany elvárt adóalapja 2007.01.01-től
Nem kell az elvárt adóalap-megállapítást alkalmazni: az előtársasági és az azt követő adóévben, ha az adóév évesített árbevétele az előző adóév évesített árbevételének 75%-át nem éri el, ha az adózót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta. Gábriel Péter BKIK

31 Társasági adóalany elvárt adóalapja 2007.01.01-től
Nem alkalmazza az elvárt adóalap-megállapítást: MRP szervezet, vízitársulat önkéntes kölcsönös biztosító pénztár Kht, (kiemelkedően) közhasznú nonprofit gazdasági társaság lakás-, iskolai -, szociális szövetkezet (köz)alapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, egyház, felsőoktatási intézmény, diákotthon Gábriel Péter BKIK

32 EVA szabályváltozások 2006. 10. 01-től
Az eva mértéke 15%-ról 25%-ra emelkedik Az adóelőleget december 20-áig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteni. Szept. 15-éig bezárólag ki lehet jelentkezni az eva hatálya alól. Ekkor az eva-alanyiság szept. 30-ával megszűnik, és az ezt követő 30. napig kell az eva-bevallást benyújtani. A szept. 15-ig ki nem jelentkező adózó szept. 30-át követően is eva-alany marad. Gábriel Péter BKIK

33 EVA szabályváltozások 2006. 10. 01-től
A szept. 30. után is eva-ban maradó adózó az évközi adómérték-változásra tekintettel a évi fizetendő adót 2 módon állapíthatja meg:  Időszakonkénti elkülönült nyilvántartással: a január 1-től szept. 30-ig keletkezett adóalap után 15%, az okt. 1-től az év végéig keletkezett adóalap után 25% adómértékkel  Időarányosítással: a teljes adóévre megállapított adóalap után 15% + az adóalap ¼-e után további 10%. Gábriel Péter BKIK

34 EVA szabályváltozások 2007. 01. 01-től
Az osztalékadót kiváltó adó mértéke 20%-ról 25%-ra nő. Nem veszti el eva-alanyiságát a tevékenységét szüneteltető ügyvéd, szabadalmi ügyvivő, köz-jegyző, önálló bírósági végrehajtó, és a bevételt el nem érő gyermekgondozási segélyben, gyermek-gondozási díjban részesülő egyéni vállalkozó. A bevételi nyilvántartást vezető eva-alany bevételét csökkenti a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összege. Gábriel Péter BKIK

35 EVA szabályváltozások 2007. 01. 01-től
Nem lép hatályba a ¼-évenkénti adóbevallási kötelezettség: az adózó az eva-ról, a szakképzési hozzájárulásról, ezek 1/4-évenkénti adóelőlegéről és az eva-előleg kiegészítésről az adóévről benyújtandó éves eva- bevallásában tesz bevallást. (A járulékbevallás Art. 31. (2) bek. szerinti új rendje és menetrendje változatlan) Gábriel Péter BKIK

36 Társadalombiztosítás járulékai
’ ig ’ től Tagdíj és/vagy nyugdíjjárulék 8,5% Egészség-biztosítási járulék Természetbeni 4% 6% 7% pénzbeli 2% 3% 29% Társadalom-biztosítási járulék Nyugdíjbiztosítási járulék 18% 21% 11% 8% 5% Kiegészítő tevékenységű egyéni és társas vállalkozó Baleseti járuléka --- Egészségügyi szolgáltatási járuléka 10% 16% Gábriel Péter BKIK

37 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
Minimum járulékalap  minimálbér duplája 2006. szeptember 1-től: havi ft, 2007. január től: havi ft. Fő szabály szerint legalább a minimum járulékalap (részmunkaidős munkaviszonyban ennek időarányos része) után kell a járulékokat megfizetni a munkaviszonyban /Tbj. 5.§ (1) a) szerinti jog-viszonyokban/ foglalkoztatott (alkalmazott), a „főfoglalkozású” társas és egyéni vállalkozó esetében Gábriel Péter BKIK

38 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
Nem vonatkozik a minimum járulékalap többek között a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottra, a tanulószerződéses szakképző iskolai tanulóra, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozóra, az egyidejűleg heti 36-órát elérő munkaviszony melletti és a nappali tagozatos iskolai tanulmányokat folytató egyéni és társas vállalkozóra. A tevékenységet kezdő „főfoglalkozású” egyéni vállalkozóra a kezdés évében Gábriel Péter BKIK

39 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
Ha a foglalkoztató (munkáltató) az adóhatóságnak bejelenti, hogy az általa munkaviszonyban foglalkoztatott személy (alkalmazott) tényleges járulékalapja nem éri el a minimum járulékalapot, akkor a járulékokat a tényleges járulékalap után kell megfizetni. Ha az alkalmazott tényleges járulékalapja kisebb a minimum járulékalapnál, de a munkáltató nem tett bejelentést, akkor a bérből le nem vonható járuléktöbblet a munkáltatót terheli. Gábriel Péter BKIK

40 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
„Főfoglalkozású” társas vállalkozó járulékait a személyes közreműködésre tekintettel juttatott járulékalapot képező jövedelme, de havi átlagban legalább a minimum járulékalap (naptári naponként ennek 30-ada) után kell fizetni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, és a társas vállalkozás ezt az adóhatóságnak bejelenti, akkor a járulékok alapja a személyes közreműködésért kapott tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér. Gábriel Péter BKIK

41 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
Eva-alany társas vállalkozás esetén Az eva-alany társas vállalkozás esetében törvényi vélelem, hogy a tag nem tagi jövedelem ágon, hanem osztalékágon, a teljes adózott eredmény osztalékként való kifizetésével jut jövedelemhez. Ebből következően törvényesen tehet bejelentést a társas vállalkozás arról, hogy „főfoglalkozású” tagjának személyes közreműködésre tekintettel járulékalapot képező jövedelme nem keletkezik, így a járulékokat továbbra is a minimálbér alapulvételével fizeti. Gábriel Péter BKIK

42 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
„Főfoglalkozású” szja-alany egyéni vállalkozó járulékait a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább a minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, és az egyéni vállalkozó ezt az adóhatóságnak bejelenti, akkor a járulékok alapja a tényleges vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér. Gábriel Péter BKIK

43 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
„Főfoglalkozású” szja-alany egyéni vállalkozó Ha a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó bevételei és költségei különbözete nem nyújt fedezetet a minimum járulékalappal egyező összegű vállalkozói kivét és TB-járuléka kifizetéséhez, akkor törvényesen tehet bejelentést arról, hogy járulékait a tényleges járulékalap (de legalább a minimálbér) után fizeti. Gábriel Péter BKIK

44 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
„Főfoglalkozású” szja-alany egyéni vállalkozó Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó tárgyhavi bevételéből számított átalányadó alapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, akkor törvényesen tehet bejelentést arról, hogy járulékait a tényleges járulékalap (de legalább a minimálbér) után fizeti. Gábriel Péter BKIK

45 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
„Főfoglalkozású” eva-alany egyéni vállalkozó járulékait havonta a minimum járulékalap után fizeti. Ha jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, és az egyéni vállalkozó ezt az adóhatóságnak bejelenti, akkor a járulékok alapja a bejelentett jövedelem, de legalább a minimálbér. Ha az eva-alany egyéni vállalkozó eva-val csökkentett bevétele nem éri el a minimum járulékalap és TB-járuléka együttes összegét, akkor törvényesen tehet bejelentést arról, hogy járulékait a bejelentett jövedelem (de legalább a minimálbér) után fizeti. Gábriel Péter BKIK

46 Minimum járulékalap 2006. szeptember 1-től
A munkáltató, a társas vállalkozás, a „főfoglalkozású egyéni vállalkozó az adószámának és a biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével bejelentést tehet az APEH-nak a biztosított tényleges járulékalapot képező jövedelméről és az adóelőleg alapjáról a 06T1031 jelű adatlapon (a havi elektronikus bevallásra kötelezett a havi bevallásában). A szeptemberre vonatkozó bejelentés éig nyújtható be. Egyébként a bejelentés a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül tehető meg. Bejelentendő az is, ha a minimum járulékalapnál kisebb járulékalap utáni járulékfizetési feltételek már nem állnak fenn. Gábriel Péter BKIK

47 Biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő 2007. január 1-től
Az őstermelő, ha egyéb jogcímen nem biztosított és előző évi támogatások nélkül számított bevétele legfeljebb 7 millió ft, akkor a bevétele 20%-a a járulékalap, mely után 21% nyugdíjbiztosítási és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizet. Ha bevétele 7 millió ft-nál több, akkor már minden járulékot megfizet a minimálbér alapulvételével. Járulékait elektronikus úton ¼-évente vallja be. Gábriel Péter BKIK

48 További járulékszabályok 2006. szeptember 1-től
A sajátjogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapul szolgáló jövedelméből természetbeni egészség-biztosítási járulékot fizet. A legalább heti 36 órában foglalkoztatott biztosított további egyidejű jogviszonyában nem fizet pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de a természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetni kell minden jogviszonyban. A munkavállalói járulék 1%-ról 1,5%-ra nő. Gábriel Péter BKIK

49 Egészségügyi hozzájárulás
A tételes Eho nem szűnik meg: marad havi (napi 65) ft. 2007. január 1-től: a kiegészítő %-os Eho 4%-ról 14%-ra emelkedik, és az eddigi 400 Eft-os kiegészítési határ helyett az egészségbiztosítási járulékot 450 Eft-ig kell kiegészíteni A kiegészítő %-os Eho a vállalkozásból kivont és az értékpapírkölcsönzésből származó jövedelem, a 25%-os és 35%-os adójú osztalék, a vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereség, az ingatlan bérbeadásából származó 1millió forintot meghaladó jövedelem teljes összege után fizetendő. Gábriel Péter BKIK

50 Általános forgalmi adó 2006. szeptember 1-től
A 15%-os adókulcs 20%-ra nő, ezért a pénztárgépet és taxamétert nov. 30-ig át kell állítatni. A bolti kiskereskedelmi átlagkulcsot alkalmazó adóalany göngyölítetten számított adóját augusztus 31-ével megállapítja. Ezt az adózási módot az 5% és 20% adómérték alá eső terméket is forgalmazó adóalany tovább alkalmazhatja, de az 5%-os adómértéktől eltérő készletét az általános adómérték alá tartozó szeptember 1-jei nyitókészletnek kell tekinteni. Gábriel Péter BKIK

51 Általános forgalmi adó 2006. szeptember 1-től
Az igénybevett telefonszolgáltatás előzetesen felszámított adójából az eddigi 50% helyett újra 30% nem vonható le. A felfüggesztett adószámú adóalany a felfüggesztés időszakának levonható adóját, valamint a negatív elszámolandó adót csak a felfüggesztés megszüntetésének jogerőre emelkedése után helyezheti levonásba, igényelheti vissza. Ha a felfüggesztés az adószám törlésével zárul, az időszak beszerzéseire a levonási jog, negatív elszámolandó adójára a visszaigénylési jog elvész. Gábriel Péter BKIK

52 Változások az Szja-ban 2006. szeptember 1-től
Az adóköteles természetbeni juttatás adója 44%-ról 54%-ra nő Adóköteles természetbeni juttatás a meg nem térített magáncélra igénybe vett telefonszolgáltatás, vagy a teljes számlaérték 20%-a Végkielégítésnél 18%-os adóelőleg csak akkor alkalmazható, ha a végkielégítés évek között megosztásra kerül Gábriel Péter BKIK

53 Változások az Szja-ban 2007-től
A nyugdíj adóterhet nem viselő járandóság (az éves összes jövedelembe beszámító egyéb jövedelem) 44%-ról 54%-ra nő: Az adómentes értékhatárt meghaladó reprezentáció és üzleti ajándék adója A munkáltatónál adóköteles béren kívüli juttatások adója Gábriel Péter BKIK

54 Változások az Szja-ban 2007-től
A munkáltató a foglalkoztatottja javára adómentesen együttesen legfeljebb a havi minimálbér 50%-áig fizethet önkéntes kölcsönös nyugdíj-pénztári 20%-áig fizethet önkéntes kölcsönös egészségpénztári, önsegélyző pénztári munkáltatói hozzájárulást Gábriel Péter BKIK

55 Változások az Szja-ban 2007-től
Megszűnik az adómentessége a munkáltatói érdekből történő lakóhely változása miatti (költözködési) költségtérítésnek. Kizárólag a munkáltató által a munka-vállalójának, nyugdíjasának, ezek közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának Gábriel Péter BKIK

56 Változások az Szja-ban 2007-től
Üdülési csekk a havi minimálbér mértékéig kizárólag akkor adómentes, ha azt: a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjasának, ezek és az elhunyt munkavállalója, nyugdíjasa közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulónak, hallgatónak a szakszervezet (nyugdíjas) tagjának, elhunyt tagjának és ezek közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának nyújtja belföldi üdülésre. Gábriel Péter BKIK

57 Változások az Szja-ban 2007-től
A csekély értékű ajándék a havi minimálbér 10%-a mértékéig évi 3 alkalommal kizárólag akkor adómentes, ha azt: a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjasának, ezek és az elhunyt munkavállalója, nyugdíjasa közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának, szakképző iskolai tanulónak, hallgatónak a szakszervezet (nyugdíjas) tagjának, elhunyt tagjának és ezek közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának nyújtja Gábriel Péter BKIK

58 Pótlékmentes önellenőrzés
A június 9-e előtt bevallott és a december 31-éig helyesbített adó különbözete után önellenőrzési pótlék fizetési kötelezettség nem terheli az adózót, ha feltárja, hogy az adó alapját, az adót nem a jog-szabálynak megfelelően állapította meg, és bevallását önellenőrzéssel módosítja. Ha a helyesbített adókülönbözetet nem haladja meg az forintot, az önellenőrzési bevallással egyidejűleg egy összegben, ha meghaladja, az összeg nagyságától függően havi egyenlő részletben, minden hónap 20.-áig késedelmi pótlék mentesen, vagy egy összegben fizethető meg. Gábriel Péter BKIK

59 Adószám felfüggesztése 2006. szeptember 15-től
Az adóhatóság az adószámot felfüggeszti, ha: adózónak postázott 2 egymást követő hivatalos irat „cimzett ismeretlen” jelzéssel kerül visszaküldésre, az adózó nem jelentett be szervezeti képviselőt, az adózó a székhelyén nem található, az adózó szervezeti képviselővel nem rendelkezik, a bejelentett képviselő nem valós személy, a bejelentett képviselő a megadott elérhetőségi helyeken nem fellelhető. Gábriel Péter BKIK

60 Adószám felfüggesztése 2006. szeptember 15-től
A felfüggesztett adószámú adózó kérelemben kérheti a felfüggesztés megszüntetését. Ha a felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül az adózó nem él kérelemmel és az adóhatóság tudomására sem jut olyan tény, amely miatt a felfüggesztést hivatalból megszüntetné, akkor, az adóhatóság az adózó adószámát határozattal törli. Gábriel Péter BKIK

61 Mulasztási bírság 2007-től
Ha az adózó az ellenőrzés időpontjában az áru eredetét tanúsító bizonylattal vagy annak másolatával nem rendelkezik, akkor magánszemély 100 ezer forint, más adózó 200 ezer forint mulasztási bírsággal sújtható. Gábriel Péter BKIK


Letölteni ppt "Készítette: Gábriel Péter Adótanácsadó szeptember"

Hasonló előadás


Google Hirdetések