Ápolói megfigyelések és értelmezéseik

Az előadások a következő témára: "Ápolói megfigyelések és értelmezéseik"— Előadás másolata:

1 Ápolói megfigyelések és értelmezéseik
Pszichopatológia

2 Speciális ápolói megfigyelések
Hirtelen hangulati változás Fokozatos hangulati, mozgás,akarati, késztetésbeli változás Járás, beszéd változás Látogatás hatását a betegre Telefonok hatása a betegre A gyógyszerbevétel körülményei Öngyilkosság veszélye miatt: Éjszakai WC- re járás Aluszékonnyá válás Tudat beszűkülés Adakozóvá válás Hallucinációra utaló jeleket A beteg hangulatát befolyásoló tényezőket

3 Pszichopatológia A normál viselkedés elkülönítése a kórostól
Meghatározza, hogy mire figyeljen az ápoló

4 A pszichés működések fő területei
Kogníció: tudati működések és figyelem; érzékelés, észrevevés; emlékezés; gondolkodás Affektivitás: ösztönök; érzelem; hangulat; indulat Magatartás: indíték, akarat, pszichomotilitás, kommunikáció Globális jellegű működések: intellektus, személyiség, beállítódás

5 A kogníció

6 A kognitív működések A kogníció magába foglalja:
Az ingerek érzékszervi úton történő érzékelését (percepció),felfogását (apercepció) és kp.-i idegrendszeri feldolgozását az agykéregben (gnosztikus funkció) Az emlékezeti folyamatokat, a tanulást A gondolkodás azon folyamatait amelyek a szintézishez, ítéletalkotáshoz, előrelátáshoz ( a jelenlegi tapasztalatok múltbeliekkel és a tanultakkal történő egybevetéséhez) s ebből akár új eredmény létrehozásához is szükségesek. Előfeltétele a tudat bizonyos szintje és a figyelem.

7 A tudat A tudat olyan ébrenléti állapot, amelyben a külvilág és a belső környezetűnk ingereit megfelelő módon fel tudjuk fogni, és azok jelentőségével is tisztában vagyunk. Elkülönítünk: éntudatot : Az én idő-és térbeli egységén és a külvilágtól való elhatárolásán alapszik Magában foglalja, hogy az egyén cselekedetei saját magától származnak tárgytudatot: A külvilágra vonatkozik Jellemzői: orientáció és figyelem A tudat ébersége (vigilitás) A tudat tartalmi működése A tudat tartalmi működése: az agykéreg funkcióján alapul,a két félteke egymás közötti és az agytörzzsel való együtt működése is jelentős

8 A tudati működés zavarai
A tudat éberségiszint zavarai ( vigilitás zavarok): Hipnoid tudatzavarok: Kábultság: a külvilági ingerek felfogása megnehezül, csökkent percepció és reagálási készség. Somnolencia: a beteg magára hagyva elalszik, kissé erélyesebb ingerekkel ébreszthető és rövid ideig kontaktusba vonható, lelassult, gátolt pszichomotórium. Sopor: olyan mint a mély alvás stádiuma amelyben a reflexek még megtartottak, a beteg csak erős ingerrel ébreszthető, incontinens Kóma (eszméletlenség): teljes eszméletlenségnél a reflexek hiányoznak, centrális légzési és keringési zavarok jelentkezhetnek. A tudat világosságának („pszichiátriai”) zavarai:

9 A tudat világosságának („pszichiátriai”) zavarai (tudatborult állapotok):
Oneroid (álomszerű)állapot: az észrevevés és a képzelet közötti határ elmosódik, a valósba álomképek keverednek és azok együttesen, azonos erővel kerülnek észlelésre. Delírium (ködös állapot): a tudat mély borultsága, a külvilággal nincs kapcsolat, dezorientáltság alakul ki, hallucinációk, illúziók jelentkeznek, és mindez zavart gondolkodással, fokozott pszichés aktivitással, töredékes, értelmetlen motilitásfokozódással jár, súlyos és életveszélyes vegetatív tünetek jelentkezhetnek. Amencia: lényegében a delíriumhoz hasonló kép, a vegetatív tünetek hiányával Homályállapotok ( tenebrozitás) Rendezetlen: zavart gondolkodás, intenzív érzelmi megnyilatkozás,a külvilággal nincs kapcsolat, az észrevevés és a képzelet összeolvad. Gyakori az érzékcsalódás,szorongás. Rendezettek: a beteg magatartása, viselkedése rendezettnek tűnik, önmagára és környezetére vonatkozóan részben tájékozott, de az összituációt nem ismeri fel, ehhez képest magatartása inadekvát. Rendezettek: a beteg magatartása, viselkedése rendezettnek tűnik,önmagára és környezetére vonatkozóan részben tájékozott, de az összituációt nem ismeri fel, ehhez képest magatartása inadekvát. Látszólag logikus a viselkedése, de nem illik az összképbe.

10 Delírium Ködös állapot, a a tudat mély borulása, hullámzó vigilitásbeli és összerendezettségi tünetek kíséretében. Tünetei: Tájékozatlanság önmagára,környezetére, időre és térre terjedhet ki. Illúziók és hallucinációk tömeges jelentkezése Fokozott motoros aktivitás,célképzet és célmozgás hiánya, gondolkodás és mozgás összerendezetlenség, Felületesebb és mélyebb alvás-ébrenléti időszakok váltakozása Delirium tremens alkohol okozta kórkép,apró állatok, bogarak vizionálása mellett haptikus komponensek,változó pszichomotoros tünetek vannak jelen. Oka: agyi vérellátási zavar( akut és krónikus forma), mérgezések,gyógyszerfüggés és szenvedélybetegségek, testi betegségek (urémia,DM), fertőzések, stb.

11 B. A tudat tartalmi zavarai: a tartalom teljesen vagy nagy mértékben hiányzik megtartott éberségi szint mellett. Tudatszűkület : egy – két gondolatra összpontosul (pl. rajongás,bánat). Oka lehet érzelem,indulat,kórosan megtapadt élmény. Rövidzárlati cselekmények, explozív reakció estén döntő az affektív színezettség. Confúzió (laza tudati állapot): az éberségi szint csökkenése miatt kialakuló integritás zavara jellemző. Enyhe formája a szórakozottság, szétszórtság; súlyos alakja a teljes desintegratió, ahol a beteggel értelmes kontaktus nem teremthető.

12 Tudatzavar A tudatzavar mindenkor az én és a külvilág integratív kapcsolatának a zavara, ezért minden formája veszélyeztető állapot is egyúttal,mely sürgős beavatkozást tesz indokolttá úgy a szomatikus, mint a pszichés ellátás területén egyaránt.

13 A figyelem zavarai Féloldali figyelmetlenség ( neglect) – neurológia
Pszichiátriai figyelemzavarok: Szórakozottság, szétszórtság Hyper – és hipovigilitás

14 Az orientáció zavarai Nemcsak a tudati működések, hanem az ítéletalkotás zavarai is. Allopszichés dezorientáció: Térbeli-, időbeli és idegen személybeli hiányos vagy téves azonosítás Az éntudat zavara Saját én megélésének hiánya (deperszonalizáció) A külvilág megváltozásának élménye (derealizáció) Az én aktivitástudat hiánya (pszichés automatizmusok, énidegen cselekedetek, mások általi írányítottság érzése)

15 A tudati működés zavarai
Scannelés:Tariska könyv 195. old ábra

16 Érzékelés, észlelés és ingerfeldolgozás
Percepció appercepció képzetek

17 Érzet és képzet sajátosságai
Testi jellegű, három dimenziós A külső térben jelenik meg, objektív valósága van Határozott rajzolatú,részletgazdag Konstans, könnyen rögzül azonos módon Akarattól független: nem idézhető fel és nem változtatható meg tetszés szerint Létrejöttét passzivitásérzés kíséri Képzet Képszerű, kétdimenziós Szubjektív természetű: a belső világban jelenik meg Határozatlan, nem teljes, részletszegény Szétfoszlik, mindig újra kell képződjön Akarattól függő:felidézhető,változtatható Létrejöttét aktivitásérzés kíséri

18 Az ingerfelfogás zavarai
Érzékszervi károsodásból eredő zavarok Kvantitatív zavarok hiperesztézia hipoesztézia anaesthesia Kvalitatív zavarok az észrevevés abnormitásai tartalmi zavarok

19 Az ingerfelfogás kvalitatív zavarai
Az észrevevés abnormitásai a külvilág elidegenedése megzavart érzékelés az időélmény zavarai a térélmény zavarai a testséma zavarai deperszonalizáció fantomfájdalom doppelt orientáció a realitásérzet zavarai a valóság téves megítélése derealizáció tévely Doppelt o-abeteg egyidőben kettősen éli meg magát Tévely: Az észrevevés komplex zavara, társul,derealizációval,a gondolkodás,affektivitás, és az ítéletalkotás zavaraival

20 Az ingerfelfogás kvalitatív zavarai
Tartalmi zavarok illúzió hallucináció képzetanomáliák

21 Illúzió Illúzió a nem megfelelő ingertől keltett kóros észrevevés, mely a valódi érzékelés minden tulajdonságával bír. A normál érzékeléstől abban tér el, hogy intenzitásában vagy érzelmi jegyeiben,vagy tartalmában nem felel meg a kiváltó ingernek. Egészséges embernél is előfordulhat. Figyelmetlenség Geometriai illúziók Affekt illúziók Pareidólia Kóros illúziók: a kóros észrevevéshez ítélethamisítás is csatlakozik Pareidólia: A figyelem elterelődésével keletkező kóros észrevevés realitásítélet nélkül pl. felhőben alakok látása Kóros illuzió:delíriumosáll-ban állatok a falon

22 MOZOG VAGY NEM? Nem, de te úgy látod…

23 Ha a fekete keresztre koncentrálsz, a száguldó lila zölddé válik

24

25 Hallucináció Az a kóros észrevevés, amely a valódi érzés minden tulajdonságával bír, de valódi érzés, észrevevés alappal nem rendelkezik. A beteg meg van győződve észrevevéseinek valódiságáról. A hallucinációk tulajdonságai az érzés tulajdonságaival megegyeznek. Van erősségük, érzelmi jegyük és tartalmuk, az erősségük különböző. Hallucináció előfordulhat: Mérgezés (pl.ólom), hallucinogén anyagok (pl.ópium, belladonna, stb.),fáradtság, traumák után, fertőző betegségnél, okozhatja cerebrális izgalom, epilepszia, alkoholos delírium,vese- és májbetegség, cukorbaj,de elsősorban elmebetegségek. Érzelmi jegy nélküli észrevevések sch-ban fordulhat elő.Ködös tudatállapot mellett előforduló hallucináció jobb prognózisú, mert megszűnhet a tudatzavar elmúltával. Tiszta tudat mellett is előfordulhat,sch-ban, paranoiában.

26 Hallucináció A hallucinációk tartalma:több féle lehet, minden amit a beteg látott, hallott, érzett, összevisszaságban, elképzelhetetlen kombinációkban élheti meg. Lehetnek egyszerűek (elemi érzésnek megfelelő) és összetettek ( komplexek). A hallucinációk fajtái: Látási (visualis):szín és fény jelenetek, víziók Hallási (acusticus): zúgás, csengés, dallamok (phonema),párbeszéd, hangok amelyek kívülről szidják, utasítják, vagy dicsérik a beteget. Szaglási (olfactorius,osmia): bűzérzés (kakosmia) Ízlelési (gustatorius):lehet kellemes, vagy kellemetlen,utálat érzés,keserűíz. Tapintási (hapticus): ütés, szúrás,csiklandozás. Belső szervi (coenaesthesia) Mozgási (kinaesthesia) nem mer egyenesen járni, repül, zuhan. Egyensúlybeli (vestibularis) A megfelelő érzékszervi érzékelés mezején kívüli hallucináció: pl. háta mögött lát. Szaglási hallucinációk: agytumor, epiolepszias aura, sch-ban fordul elő. Lehet kellemes, kellemetlen, szokatlan.

27 Hallucináció A hallucináció hatása:
Befolyásolja a gondolkodást, cselekvést, hangulatot. Gátolhat, serkenthet, téves eszméket hozhat létre. A beteg viselkedése árulkodó lehet: Mereven néz (figyelme egy pontra irányul),ide-oda tekintget, fürkésző kereső mozgást végez,lehunyja a szemét,eltakarja az arcát,figyel, bedugja a fülét, fintorog, köpdös, védekezö mozdulat mozgási hallucinációnál. Az érzékcsalódásban szenvedők kiszámíthatatlanok, magukra,környezetükre veszélyesek. Ha a hallucinációk erősérzelmi töltéssel bírnak és téveszméket,kóros ítélet alkotást okoznak akkor veszélyes helyzetet okozhatnak –a cselekvés kórossá válása.

28 Képzetanomáliák A normál gondolkodásban keverednek a valóságos észrevevések, érzetek és képzetek. Emlékezési hallucináció Deja vu Jamais vu Dreamy state : álomszerű állapot, a képzeletben jelentkező kóros észlelés lép a valóság helyébe Pseudológia phantastica kóros hazudozás confabulatio

29 A figyelem és zavarai A figyelem tudatunk azon beállítása, amelyben egy bizonyos inger felvétele a legtökéletesebb. A figyelem szelektáló funkció, a fontos jelenségek kiválogatója. Kapcsolatban áll az érdeklődéssel, affektivitással, szükségleteinkkel, problémáinkkal, céljainkkal. A figyelem lehet önkéntelen és szándékos. Jellemzői: Koncentráció (irányultság és terjedelem) Figyelemvigilitás (éberség,mennyire képes az ingerekhez fordulni) Tenacitás (a figyelem leköthetősége, mozgékonysága) A figyelemre hatást gyakorol a szervezet általános állapota: fáradtság, betegség, rosszullét. A figyelem terjedelmét befolyásolja annak megosztása. A vigilitás többnyire ellentétben van a tenacitással. Ha feszült a figyelemnem lehet éber is és fordítva. A figyelem függ az affektivitástól is. Ami kellemes magáravonja a figyelmet, ami kellemetlen attól szabadulni igyekszik.

30 A figyelem zavarai Normális esetben is változik a figyelem pl. kifáradásnál. Kóros: Figyelem koncentrációja csökken: fáradtság, elbutulás Koncentráció fokozott: pl. vizsga szituációban,ill. téves eszmék, paranoid gondolatok esetén. Vigilitás csökken: kóros közöny – gyengeelméjűség, elbutulás, pszichomotoros gátoltság, tudatborult állapotok. Hypervigil: a figyelem állhatatlan, a legkisebb behatás is eltereli. Pl. mánia, sch. Hypertenacitás: a téves eszmék a figyelmet hosszú ideig lekötik. A figyelem nehézkes, kórosan tapadó.( depresszió, paranoia) Hypotenax figyelem: alig tud tartósan figyelni a beteg ,( pl. mánia)

31 Az emlékezés és zavarai
Az emléknyomok – engrammák- szándékos felelevenítését emlékezésnek nevezzük. Megjegyző emlékezés Hat rá a :figyelem,érzelmi állapot. Függ az érzéki benyomás tartamától, az érzékszervek dominanciájától (auditív, visualis)és az életkortól is. Megőrző emlékezés Függ: a megjegyző emlékezéstől, a begyakorlástól. Hűségfok: mennyi valóságtartalommal őrizhető az emlék. Felejtés : halványodik az emlék,nehezen idézhető fel. Engramma pusztulás – a veszteség az első időben a legnagyobb. Ribbot törvénye: először a tulajdon, hely és számnevek felejtődnek, a tapasztalati és foglalkozási ismereteinket őrizzük meg legtovább. Felidézés vagy reprodukció A képzettársítás törvényei vonatkoznak rá.

32 Az emlékezés zavarai A megjegyző emlékezés zavarai:
Ok: az észrevevés, felfogás, figyelem és tudat zavarai okozzák, ritkán önálló. Képtelen a beteg új benyomásokból emlékképet alkotni. Okai: érzékszervi tökéletlenség, gyengeelméjűség, tudatborult állapot, eszméletlenség. Feledékenység Korszakow – sy.: Megjegyző emlékezés csökkenése, konfabulatio,tér és időbeli dezorientáció,betegségbelátás hiánya. Alkoholizmus,agyi trauma, agydaganatok, CH mérgezés.

33 Az emlékezés zavarai A megtartó emlékezés zavarai Felejtés
Felejtünk körülírtan (szervi ok) Általánosan (diffúzan) Fokozatosan (Ribot törvénye)

34 Az emlékezés zavarai Az emlékbeidézés zavarai Alaki zavar:
Reprodukciók könnyűek –hypermnesia A felidézés nehéz –hypomnesia Tartalmi zavar : az emlékképek nem felelnek meg az élménynek. Retroaktív (emlékezésbeli) hallucinációk – alapja doxasma, hallucináció Paramnézia (illúzió) – az élményt a beteg hangulata átalakítja pl. paranoia, mánia Téves emlékezés -egészséges embernél –plagizálás.

35 Az emlékezés zavarai Amnéziák – emlékezéshiány időben vagy térben körülírt alakja, a feledés eszméletlenség, tudatzavar,kóros felindulás után fordul elő. Formái: Totális Részleges Fokozatosan elvesző (retardált) Visszajövő Időben körülírt: cográd (behatással egyidejű), retrográd, anterográd Nem bírja felidézni az emlékképek egy bizonyos csoportját ( reproduktív amnézia) Kellemetlen emlékképek gátolják az emlékezést( katathymiás amnesia) Az időre való emlékezés hiánya ( amnesticus amnézia) – agyi trauma, demencia, alkoholos mámor, stb.

36 Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás
A gondolkodás az a lelki művelet, amelyben emlékeinket akaratlagosan elevenítjük fel és társítjuk egymással egy bizonyos cél elérése érdekében. Az igazi gondolkodás logikus, van benne célképzet. Ítélet – a gondolkodás folyamat eredménye:valamely tény megállapítása és a személyiségnek ezzel szemben való állásfoglalása. Elemi ítélet ( gyermekkorban már szerezzük): pl. tájékozódás időbeli, térbeli, személybeli (allopszichés) tájékozódás érzékszervi észleléseink és az észleltek megfelelő elhelyezése révén. Saját énünkről szerzet ítélet ( autopszichés tájékozódás) Függ: emlékezés,észrevevés, figyelem

37 Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás zavarai
A gondolkodás zavarai lehetnek alakiak és tartalmiak. Alaki zavarok: Felgyorsult gondolkodás Lehet valódi és látszólagos –a célképzetek rövid idő alatt váltják egymást Logorrhea – a beteg beszéde szétfolyó, elkalandozó a mondatait be sem fejezi,máris áttér egy másikra. Gondolatrohanás-a képzetek között nincs összefüggés,gyors, összefüggéstelen beszéd Teljes összefüggéstelenség – inkoherencia Gondolattolongás Gondolatelvonás Gondolat felhangosodás Gondolkodás leépülése – absztrakciós képesség megszűnik Zárlat – gondolatfolyam hírtelen megszakadása A gondolkodás lassúbbodása A célképzetek kóros tapadásához vezet. A beteg ugyanazzal a gondolatkörrel foglalkozik ( monoidezmus). A mozgás is lassúbbodhat, az ítéletalkotás nehézkes. A képzetek lassan követik egymást, az észrevevés lassul.

38 Gondolkodás, ítéletalkotás, tájékozódás zavarai
A gondolkodás tartalmi zavarai:a kóros célképzetek,túlértékelt eszmék,az ítéletalkotás és tájékozódás zavarai alkotják. Kórosan túlértékelt eszmék a kényszerképzetek és téveszmék. Kényszerképzet: a beteg akarata ellenére lép mindig a tudatba,tisztában van kórosságával és a beteg szabadulni akar tőlük de nem képes rá. Téveseszme: kóros forrásból eredő túlértékelt ítélet, amely korrigálhatatlan. Kóros irányba alakítja át a személyiséget. A rendszerré összeálló téveseszméket doxasmának nevezzük. Nagyzásos (megalomán) téveseszme-gyakran emelkedett hangulat kíséri ( milliárdos, feltaláló, vallásos,erotikus) Önkicsinyítő (mikromán) – gyakran csüggedt, szorongó – szegénynek, rossznak,bűnösnek hiszi magát. Nihilisztikus – bűne miatt pusztul el a világ, hypocondria, üldöztetési ( persecutorius), mérgeztetéses ,meglopatásos,féltékenység, perlekedés ( kóros igazságkeresés) Oka: sch, alkoholizmus, időskori elmebetegség. Lehet rendszerezett vagy rendszertelen Az intelligenciával való kapcsolat felfedezhető. Mérgeztetéses téveszmék kihatnak a táplálkozásra, higiénére. Mániás-nagyzol,depressziós önkicsinyítő,idős meglopatásos,epilepsziás vallásos

39 Doxasma A rendszerré összeálló téveseszméket doxasmának nevezzük.
Lehetnek: Elsődleges doxasma-motiválatlan, nem vezethető el más pszichés történéshez Másodlagos, pszichológiai történés következménye. Indukált doxasma Holothym doxasma Rendszerezett rendszerezetlen

40 Affektivitás. Érzelem,hangulat indulat
Affektivitás gyűjtőfogalom alatt foglaljuk össze azokat a psychés mechanizmusokat,amelyeket az érzelmi, indulati,hangulati jelenségek csoportjába sorolunk. Jellemző : polaritás,szubjektivitás, akarathoz nem tudatos társulás. Az érzelem a szervezet sajátságos reakciója a reá ható ingerekre.

41 Az érzelem Az érzelem felosztása intenzitásuk és tartalmuk alapján történik: Indulat (affektus): intenzitásában megnövekedett,rövid hatású és tartalmú érzelem,amely a tudatot kitölti,vegetatív jelek kísérik. Hangulat (thymia): egyidejűérzelmek fennállása során kialakuló tartós érzelmi állapot Közérzet (phoria):a személyiség egyes funkcióit befolyásoló érzelem,amely vitális működésekhez társul

42 Az érzelmi élet zavarai
Az érzelmi élet zavara során az érzelmi megnyilvánulás nem felel meg a kiváltó ingernek sem intenzitásában sem minőségében,sem tartalmában. Típusai: Minőségi, Tartalmi Hatékonysági változások

43 Az érzelmi élet zavarai
Nyírő szerinti felosztás: LEHET ÉRZELMEKBEN GAZDAG,SZEGÉNY,HIÁNYOZHATNAK AZ ÉRZELMEK LEHET VKI ÉRZELMILEG KÖNNYEN VAGY NEHEZEN IGÉNYBEVEHETŐ AZ ÉRZELMEK VÁLTOZNAK GYORSAN,TAPADHATNAK KÓROSAN LEHET AZ ÉRZELEM PERVERZEN TAPADÓ ÉS KÓROSAN IRRADIÁLÓ

44 Az érzelmi élet zavarai
Altruizmus – az érzelmi gazdagság a külvilág felé irányul Mártír ,segíteni akarás Ha befelé irányul – egoizmus Érzelem gazdagság schsoknál – gazdag fantáziavilág (pl.Csontváry) Érzelmek szegénysége (gyengeelméjűség) Emocionális inkontinencia –szélsőségesen hullámzó érzelmek Kórosan tapadó érzelmek Perverz tapadás (a cselekvéshez ellenkező érzelem tapad) Ambivalancia Irradiáció A hangulat lehet kórosan emelkedett( hyperthymia) Gyorsult a gondolkodás,képzettársításé s a mozgás. A beteg élénk, tréfál, sérteget,kritikátlan,gyorsul az anyagcsere,jó az étvágy. Mániás exaltáció vagy nyomott (dysthymia) Lassult képzettársítás,önkicsinyítő gondolatok, nihilisztikus eszmék megtapadása,öngyilkossági gondolatok, mozgásszegény,ritkán beszél,étvágya rossz Depressziós gátoltság – stuporig fokozódhat.

45 Az érzelmi élet zavarai
Apathia - közöny( részleges vagy teljes) Kóros indulat –minőségében vagy intenzitásában ok nélkül erősebb, a szükségesnél tartósabb érzelem. Tudatszűkítő hatásúak. Extázis Pánikreakció ( anticipált félelem) előre fél a beteg a rohamtól

46 Mozgásreakciók A mozgás lehet egyszerű,láncolatos, ösztönös,akaratlagos,automatikus,kifejező Az ösztön sajátos vágy ,törekvés bizonyos érzelmi állapot további fenntartására, mozgásban nyilvánul meg,öröklődik. Az ösztönök gyakori aktivizálódása – szokás. Ha az ösztön,szokás az egyén érdekével ellentétes - szenvedély

47 A mozgásos reakciók zavarai
Bénulások Görcsök A cselekvés (praxia) zavarai: Hypo- vagy akinézia Stupor Coherens ( összerendezett mozgás),incoherens Parapraxiás – szituációhoz nem illő Agitáció – felgyorsult mozgás Perseveráció- ismétlődő mozgás ( tic pl.) Katatónia: az akaratlagos izomzatnak sajátságos, elsődlegesen kóros pszichomotoros beidegződése,járhat stuporos vagy izgalmi tünetekkel. Pl.mozgás sztereotípia,mozgás negativizmus,akinézia (gátolt mozgás),akinetikus mutizmus, ha a mozgás,cselekvés,beszéd teljesen elakad zárlatról beszélünk.

48 Cselekvés zavarok Impulsivitás tremor Parancsautomatizmus
Echopraxia,echolalia Paralogia,parapraxia ( oda nem illő tevékenység ismétlése) tremor

49 Az akarat Az akarat a szervezetnek ( agynak) különféle belső és külső ingerekre való öntudatos visszahatása. Jellemző a cselekvést megindító vagy gátló tendencia jelenléte. Befolyásolhatja:öröklött sajátosságok, a szervezetre ható biológiai tényezők ( éhség, szomjúság, stb.), szociális hatások,belső lelki értékek, aktuális tényezők, fáradtság, traumák, stb.) Pszichiátriai szempontból befolyásolhatja: A tuidat és zavarai, Hangulati élet kórossága, Az ítélőképesség zavara Érzékcsalódások,kényszerképzetek,téves eszmék, stb.

50 Az akarati élet zavarai
Fokozott akarás – hyperbulia Csökkent akarás – hypobulia Akarathiány –abulia Az akarat időleges csökkenése ( demencia, kóros részegség,krízishelyzet) Kóros befolyásolhatóság

51 Az ösztönök A szervezet azon törekvései amelyek nem tudatos működés következtében kialakuló bonyolult reflexláncolatok és/ vagy az egyed, vagy a fajfenntartást szolgálják. Önfenntartási ösztön Fokozódása:polyfagia,bulimia,polydipsia, Csökkenése:anorexia,akinetikus mutizmus, Fajfentartó ösztön: Korai, késői megjelenés, hiányzik Fokozott ( satyriasis, nymphomania) Önkielégítés Nemi ösztön csökkenése Szexuális képesség zavara ( impotencia,frigiditás) Ösztönkórosságok: Perverziók ( - izmusok,-filiák) Szenvedélyek ( alkohol,drog,játék)