A hatóság szerepe az élelmiszerlánc-biztonság megteremtésében

Az előadások a következő témára: "A hatóság szerepe az élelmiszerlánc-biztonság megteremtésében"— Előadás másolata:

1 A hatóság szerepe az élelmiszerlánc-biztonság megteremtésében
Dr. Búza László Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Biztonságos élelmiszerlánc - GeoExpo 2008. április 9.

2 Élelmiszerlánc-biztonság
Az „élelmiszer” minden olyan feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan anyagot vagy terméket jelent, amelyet emberi fogyasztásra szánnak, illetve amelyet várhatóan emberek fogyasztanak el. Az „élelmiszer” fogalmába beletartozik az ital, a rágógumi, valamint az előállítás, feldolgozás vagy kezelés során szándékosan hozzáadott bármely anyag, többek között a víz is. Az élelmiszerbiztonság annak a biztosítása, hogy az élelmiszer nem ártalmas a fogyasztóra nézve, ha megfelelően készítik és/vagy fogyasztják el, tágabb értelemben pedig a biztonságos élelmiszer azt jelenti, hogy egyrészt alkalmas emberi fogyasztásra (minőségi szempontok), másrészt nem veszélyes (biztonsági szempontok). Az újabb értelmezések szerint az élelmiszerfogyasztás szereplőinek (az élelmiszer-vállalkozók, a hatóság és a fogyasztók) feladata az élelmiszer-esemény (food incident) elkerülése, ami nem más, mint minden olyan esemény, ami a rendelkezésre álló adatok alapján oly mértékben érinti az élelmiszer biztonságát vagy minőségét, hogy be kell avatkozni a fogyasztó érdekeinek védelme érdekében.

3 Fogyasztói bizalom Az élelmiszerellátás rendszere meglehetősen bonyolult, sokszereplős, összetett tevékenység, rengeteg veszélyforrással. Az átlagos fogyasztó többnyire már csak a késztermékkel találkozik és az élelmiszer megvásárlásakor kiszolgáltatott, bizalmi helyzetben van. Bízik az élelmiszeripari vállalkozásokban, de még inkább bízik, az azokat felügyelő állami feladat megfelelő ellátásában. Ez a jelenség csak erősödött az utóbbi évtizedekben, hiszen egyre több élelmiszerben előforduló összetevő emberi szervezetre gyakorolt hatását ismerték fel, egyre nagyobb számban használnak fel adalékanyagokat, megjelentek új technológiák és eddig nem ismert kórokozók, javultak a kimutatási módszerek.

4 Komplex láncszemlélet
A mai modern élelmiszerbiztonság elképzelhetetlen az egész lánc komplex, megelőző jellegű felügyelete nélkül, csak a végtermékre koncentrálva nem biztosítható az élelmiszerbiztonság. Veszélyhelyzetben csak az ellátó lánc egészét lefedő ellenőrzési, felügyeleti rendszer alkalmas az azonnali beavatkozásra.

5 Információs asszimetria
Az élelmiszerpiac közgazdaságtani értelemben nem tökéletes piac, a fogyasztó piacszabályozó ereje önmagában nem elegendő az elfogadható kockázati szintű élelmiszerellátáshoz az élelmiszer-előállítók, az ellenőrző hatóságok és a fogyasztók között fennálló információs asszimetria miatt. Az időnként felkavaró, megalapozott vagy szakmailag megalapozatlan élelmiszerbotrányok következtében az átlagos fogyasztó elbizonytalanodik, ez pedig jelentős politikai és gazdasági kockázattal jár.

6 Kinek mi a feladata? (FAO/WHO)
Ennek értelmében állami feladat: a fogyasztók egészségének a védelme: az emberek védelme az élelmiszerek okozta megbetegedésektől, figyelembe véve a népesség, vagy egy-egy csoport kitettségét az adott veszélyre szavatolni, hogy az élelmiszer alkalmas emberi fogyasztásra fenntartani a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott élelmiszerek iránti bizalmat, egészségügyi oktatási programok kidolgozása, amelyek az élelmiszer-higiénia alapelveit hatékonyan közvetítik az ipar és a fogyasztók számára. Az élelmiszeripar szereplőinek feladata: emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer előállítása biztosítani, hogy a fogyasztók tisztán és könnyen érthető módon – a címkézés és más megfelelő eljárás segítségével – jussanak az élelmiszer tárolását, kezelését és előkészítését érintő információhoz, fenntartani a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott élelmiszerek iránti bizalmat A fogyasztók feladata: a vonatkozó útmutatások követése és a megfelelő élelmiszer-higiéniai rendszabályok betartása.

7 Fehér Könyv Az Európai Bizottság az élelmiszerbiztonságot egyik legfontosabb prioritásának tartja, ezért adta ki 2000-ben a Fehér Könyv az Élelmiszerbiztonságról” címmel (White Paper on Food Safety) az Európai Bizottság irányadó elveit megfogalmazó dokumentumot. Ez, a magas szintű egészség és fogyasztóvédelem biztosítása érdekében, lefekteti egy új, megelőző jellegű élelmiszerpolitika alapjait: a jogszabályok modernizálása és átalakítása egységes és átlátható szabályokká, a felügyeletet megerősítése a farmtól az asztalig és a tudományos tanácsadó rendszer szerepének növelése. A „Fehér Könyv az Élelmiszerbiztonságról” szerint a követendő elv az integrált, a „termőföldtől az asztalig” megközelítés és szemléletmód alkalmazása, lefedve az élelmiszerlánc minden részét, beleértve a takarmány-előállítást, forgalmazást, az elsődleges élelmiszertermelést, az élelmiszer-feldolgozást, - raktározást, -szállítást és -forgalmazást.

8 Holisztikus megközelítés
Az utóbbi években szinte minden uniós tagállam – köztük Magyarország is – a fenti ajánlások figyelembevételével készítette el nemzeti élelmiszerbiztonsági programját, melyek vezérfonala azonos: a „farmtól az asztalig” megközelítés, mint az élelmiszer-eredetű bántalmak megelőzésének leghatékonyabb eszköze, mindenhol a tervek és szabályozások középpontjába került. A „farmtól az asztalig szemléletmód” továbbfejlesztett változata, az ún. holisztikus megközelítés értelmében az élelmiszerlánc nem egyenlő a lánc tagjainak puszta összegével, hanem több annál; így a legmagasabb szintű élelmiszerbiztonság megvalósítása csak az egész lánc egy kézben lévő, egységes, komplett felügyeletével lehetséges.

9 Hazai stratégia A Földművelésügyi Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium kezdeményezésére ben létrejött az Élelmiszer-biztonsági Tanácsadó Testület, melynek feladata a szakmai tudományos háttér biztosítása volt a készülő nemzeti élelmiszer-biztonsági programhoz. 2000-ben „Magyarország élelmiszer-biztonsági helyzete az ezredfordulón” címmel adták ki helyzetértékelésüket, majd 2001-ben Brüsszelben átadásra került „Magyarország élelmiszer-biztonsági stratégiája”. A munka betetőzése a 2004-ben megjelent „Magyarország Nemzeti Élelmiszer- biztonsági Programja”, melyben rögzítették az élelmiszer-biztonság hazai helyzetét, a nemzeti élelmiszer-biztonsági politika alapelveit, a fő nemzeti célokat és a prioritásokat, illetve alprogramokat. Ezek közül kiemelendő a 4. alprogram (Monitoring, surveillance rendszerek koordinált működtetése, hatékonyságának fokozása), a 6. alprogram (Jogszabályalkotás, intézményfejlesztés korszerűsítése) és a 7. alprogram (Hatósági ellenőrzés hatékonyságának fokozása), melyek mind kihangsúlyozzák az élelmiszerlánc minden lépését a „termőföldtől az asztalig” elvnek megfelelően hiánytalanul lefedő, jól felszerelt, magas színvonalú, hatékony, nemzeti szinten koordinált élelmiszer-ellenőrzés működtetésének fontosságát.

10 Kormányzati akarat A szerkezetátalakítás előtt Magyarországon az élelmiszer-biztonsági terület több mint nyolcvan százalékának ellenőrzését a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szervezetében működő és a minisztérium által irányított szakhatóságok végezték. A nemzetközi és hazai egységesítési irányzatoknak megfelelően augusztus 1-jétől a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban az élelmiszerlánc felügyeletét az Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat- és Növényegészségügyi Főosztály látja el, minisztériumi szinten megvalósítva az egységes élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletet. 2007. január 1-től az újonnan megalakult MgSzH-n belül az élelmiszerláncért felelős szervek egységesen az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes felügyelete alá kerültek. Az OMMI (Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet) élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenysége és az ÁOGYTI (Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány- ellenőrző Intézet) szintén az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes irányítása alá kerültek, biztosítva az egységes élelmiszerlánc-felügyeletet.

11 Kormányzati akarat A több tárca által felügyelt, szétaprózott ellenőrzési feladatokkal ellátott szervezetek élelmiszer-biztonságra gyakorolt hátrányos hatásait figyelembe véve a Magyar Köztársaság Kormánya az egységes, európai szintű élelmiszer-ellenőrzés mellett tette le voksát. Ennek megnyilvánulása a 2243/2006. (XII. 23.) Kormány határozat az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet létrehozásáról, illetve a 274/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről. Ezekben gyakorlatilag érvényre jut az egy kézben lévő, átlátható és konzekvens szabályozás iránti Európai Uniós és Kormányzati igény. Ezek értelmében január 1-jén létrejött a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alá tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), annak központi és területi egységeivel.

12 Kormányzati akarat Az egységes szervezetbe kerültek a szeptember 30-ig az Egészségügyi Minisztérium által irányított, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatok. Így az ÁNTSZ területi intézeteinek élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos, az Országos Tisztiorvosi Hivatal növényvédőszer, termésnövelő anyagok engedélyezésével , valamint az élelmiszer eredetű megbetegedésekkel (közös terület) összefüggő feladatai. Továbbá az Országos Élelmiszer-biztonsági és Táplálkozástudományi Intézetnek az élelmiszerellenőrzéshez kötődő élelmiszerbiztonsági, élelmiszer mikrobiológiai, élelmiszeradalékok és kémiai szennyezők, élelmiszer kontaminánsok analitikai és szakértői feladatai.

13 Szervezeti felépítés - FVM

14 Szervezeti felépítés - MgSzH

15 Szervezeti felépítés - laboratóriumok

16 Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes
Az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes a hat központi igazgatóságon és a 19 megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 38 igazgatóságán (az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok és a Növény és Talajvédelmi Igazgatóságok) dolgozó közel 3˙000 szakember munkáját irányítja. Az ellenőrző szolgálatnak több létszámleépítéssel kellet szembenéznie az elmúlt években. Míg március 31-én az FVM háttérintézményeinek létszáma 5858 fő volt, február 15-tel 5380, augusztus 31- ével 5157 és március 31-ével csupán szakember dolgozott.

17 Az MgSzHK felépítése, az ÉTbI szervezetben elfoglalt helye

18 Az ÉTbI felépítése, szerepe, feladatai
Takarmánybiztonsági és –minőségellenőrzési Osztály Központi Élelmiszer Analitikai Laboratórium Engedélyköteles létesítmények élelmiszer-biztonságát és higiéniáját felügyelő Osztály Központi Élelmiszer Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratórium A Minőségellenőrzési és a nem engedélyköteles élelmiszer-előállító létesítményeket felügyelő Osztály Központi Radiokémiai Diagnosztikai Laboratórium Élelmiszer Forgalmazási Osztály Központi Élelmiszer Reziduum Toxikológiai Diagnosztikai Laboratórium Étkeztetés és Vendéglátás Élelmiszer-biztonsági Osztály Központi Takarmányvizsgáló Laboratórium Laboratóriumi Koordinációs Osztály

19 Referencia laboratóriumok
MgSzH ÁDI Laboratóriumai Antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia, Echinococcus GMO Gümőkór Madárinfluenza Trichinella, TSE. Területi MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok Laboratóriumai Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MgSzH Szermaradék Analitikai Laboratórium Peszticidek szermaradékainak kimutatása, Peszticidek zöldség-gyümölcsökben. Fejér Megyei MgSzH Szermaradék Analitikai Laboratórium Peszticidek gabonában.

20 Referencia laboratóriumok
MgSzH ÉTBI Élelmiszer Reziduum Toxikológiai Diagnosztikai Laboratórium Hormon-hormonhatású szerek, ß-agonizerek Antibakteriális gátlóanyagok, antibiotikumok, szulfonamidok Kokcidiosztatikumok, benzimidazol származékok Toxikus nyomelemek Peszticidek Dioxinok és PCB-k Poliaromás szénhidrogének (PAH) Nehézfémek Mikotoxinok Biotoxinok Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok (Food Contact Materials)

21 Referencia laboratóriumok
 MgSzH ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratórium Tej és tejtermékek Salmonella Listeria monocytogenes E. coli Campylobacter Staphylococcus GMO

22 Referencia laboratóriumok
MgSzH ÉTBI Élelmiszer Analitikai Laboratórium Baromfihús idegenvíz tartalom Tej idegenvíz tartalom ellenőrzése  MgSzH ÉTBI Központi Élelmiszer Radiokémiai Diagnosztikai Laboratórium IAEA Collaboration Centre

23 Referencia laboratóriumok
MgSzH ÉTBI Központi Takarmányvizsgáló Laboratórium Listeria monocytogenes Staphylococcus E. coli Campylobacter Állati eredetű fehérjék takarmányokban Takarmány adalékok GMO Nehézfémek Mikotoxinok PAH-ok Dioxinok és PCB-k

24 A hatóság élelmiszerlánc-ellenőrző tevékenysége
Létesítmény Folyamat

25 A hatóság élelmiszerlánc-ellenőrző tevékenysége
Termék Melléktermék

26 Összefoglalás Magyarországon jelenleg kizárólag az FVM alá tartozó élelmiszerlánc-ellenőrző hatóságok jogosultak fogyaszthatósági döntést hozni az állati eredetű élelmiszereket illetően, tehát csak a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettese alá tartozó hatóságok jogosultak eldönteni, hogy az adott élelmiszer alkalmas –e emberi fogyasztásra. Az MgSzH élelmiszerlánc-biztonsági hatósági ellenőrző rendszere – hazánkban egyedülállóan – folyamat-felügyelő és a teljes élelmiszerláncra kiterjedő. Az utóbbi idők élelmiszerbotrányainak kirobbanása és kezelése bebizonyította, hogy csak az tud időben beavatkozni, aki az egész folyamatot, az egész élelmiszerláncot ellenőrzése alatt tartja.

27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!