A dokumentumrögzítés története:

Az előadások a következő témára: "A dokumentumrögzítés története:"— Előadás másolata:

1 A dokumentumrögzítés története:
Az írás Könyvnyomtatás: Először Kínában találták fel 1041-ben, de a könyvnyomtatást, ahogy mi ismerjük, 1450 körül a Német-római Császárságban egy aranyművesből lett nyomdász, Johann Gutenberg találta fel. Hangfelvétel Mozgóképfelvétel Digitális/elektronikus dokumentumok

2 Dokumentumtípusok (a tárolás módja szerint csoportosítva)
Képi: festmény, fotó Írásos : kézirat, nyomtatott Dokumentumtípusok (a tárolás módja szerint csoportosítva) Audiovizuális (látható/hallható): hangszalag, videófilm, mikrofilm, dia, hanglemez Elektronikus (saját gépünkön, helyi hálózaton, vagy interneten elérhetőek)

3 A nyomtatott dokumentumok csoportosítása
Könyv: Szépirodalmi Ismeretközlő Egykötetes Többkötetes Sorozat Időszaki kiadványok (újságok, más szóval periodikák) Hírlap (napilap, hetilap) Folyóirat (2 hét  6 hó) Évkönyv Jellemzők: - friss információ - rendszeres megjelenés - terjesztés

4 Könyvkötési módok Puhakötés – kartonfedélbe kötött könyv (tankönyvek, zsebkönyvek) Félkeménykötés (szakkönyvek, tankönyvek) Keménykötés – papír, vászon, bőr anyagú kötés (tartós használatra tervezett könyvek) Címnegyedív – a könyv első négy oldala Szennycímoldal – védőfunkció, tartalmazhatja a szerzőt és a címet Üres oldal Főcímlap – Kiemelt címsorokban a szerző neve és a mű címe, elkülönülve a kiadó, kiadási hely, évszám. Előnyös, ha a főcím aranymetszésen áll. Információs oldal – fordítók, lektorok, illusztrációkészítők; alul a kiadási adatok (kolofon), a nyomda adatai (impresszum). A könyv járulékos részei: előszó, utószó, irodalomjegyzék, név- és tárgymutató, tartalomjegyzék, mellékletek

5 Kézikönyvek 1. Szótárak: A nyelv szókincsét betűrendben tartalmazzák, megadják a szavak jelentését, vagy idegen nyelvű megfelelőjét; értelmét, helyesírását, kiejtését röviden, tömören. Fajtái: egynyelvű (pl. értelmező, szinonima, helyesírási) két- vagy többnyelvű (pl. angol-magyar szótár, idegen szavak szótára) 2. Lexikonok: Az ismereteket rövid szócikkekre tagolja, a szócikkek élén címszavak vannak, ezek ábécérendjében épülnek fel a lexikonok. Gyors tájékozódásra alkalmas. Fajtái: általános lexikon (több tudományág ismereteiből épül fel). Pl.: Magyar Nagylexikon szaklexikon (egy tudományágat részletesebben dolgoz fel). Pl.: Zenei lexikon 3. Enciklopédiák Nagyobb egységek, témakörök szerint dolgozza fel az ismereteket, tartalmi összefüggésekben. Az összekapcsolódó fogalmak egymáshoz közel találhatók. Alaposabb tájékozódásra alkalmas. Fajtái: általános enciklopédiák. Pl.: Larousse diákenciklopédia szakenciklopédiák. Pl.: Világtörténelmi enciklopédia 4. Egyéb kézikönyvek Adattárak, statisztikai kiadványok, évkönyvek, eseménytárak, cím- és névtárak, menetrendek, telefonkönyvek, szaknévsorok, atlaszok, közlönyök