Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kell-e fizikát tanulni? Szabó Gábor az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, SZTE Optikai és kvantumelektronikai tanszék elnök, Magyar Innovációs Szövetség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kell-e fizikát tanulni? Szabó Gábor az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, SZTE Optikai és kvantumelektronikai tanszék elnök, Magyar Innovációs Szövetség."— Előadás másolata:

1 Kell-e fizikát tanulni? Szabó Gábor az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, SZTE Optikai és kvantumelektronikai tanszék elnök, Magyar Innovációs Szövetség

2 …”az oktatás talán a legfontosabb, nemzeti versenyképességet erősítő elem”... “Az a veszély fenyeget, hogy Magyarország - hacsak nem helyez nagyobb hangsúlyt oktatási rendszerének továbbfejlesztésére - elveszítheti relatív versenyelőnyét olyan országokhoz képest, a- melyek felismerték, hogy ezt kiemelten kell kezelni.” Amerikai Kereskedelmi Kamara, 2004 január

3 ”A természettudományok és a matematika művelése alapvetőgaz- dasági és társadalmi szükséglet. A gazdasági növekedés motorja a technológiai innováció. A technológiai fejlődés hosszú története nél- kül országunk kétkezi munkások és öszvérhajcsárok nemzete lenne, ennek megfelelő életszínvonallal.” ”A természettudományok és a matematika művelése alapvető gaz- dasági és társadalmi szükséglet. A gazdasági növekedés motorja a technológiai innováció. A technológiai fejlődés hosszú története nél- kül országunk kétkezi munkások és öszvérhajcsárok nemzete lenne, ennek megfelelő életszínvonallal.” “Mindezek a problémák mélyreható társadalmi vitát igényelnek, de ilyen viták csak hozzáértő állampolgárok között lehetségesek. (És a természettudományos műveltség nem tévesztendő össze a számító- gépes ismeretekkel.)” Committee for Economic Development, 2003

4 A gazdaság perspektívájából nézve

5 Gazdasági versenyképesség  innováció

6 Az innováció helyzete Magyarországon

7 Európai Innovációs Eredményjelző 200 5 200 6 200 7

8 Európai Innovációs Eredményjelző M & TT diploma/1000 lakos (20-29 év) Felsőfokú végzettség/100 lakos (25-64 év) Szélessáv penetráció (vonal/100 lakos) LLL részvétel/100 lakos (25-64 év) Fiatalkori képzési szint (legalább 12 osztály)

9 Term.tud.Mérnök Magyarország 4+0,5 6,6+12,2 Finnország5,6+n 21,3+3,3 OECD átlag 7,4+2,3 12,2+14,7 Diplomák aránya (%) Forrás:OECD Education at a Glance 2007 Forrás: OECD Education at a Glance 2007

10 BölcsészTárs.tud. Magyarország 27,1+0,8 52,2+78,5 Finnország19,9+13,9 28,8+82,1 OECD átlag 25,3+22,7 36,6+38,2 Diplomák aránya (%) Forrás:OECD Education at a Glance 2007 Forrás: OECD Education at a Glance 2007

11 Vállalati felmérés (GKI, 2007)

12 USA 65/172 Finnország94/149 Magyarország73/217 Relatív keresetek és a képzettségi szint ált. iskola/felsőoktatás (%) Forrás: Education at a Glance, 2007 Üzenet a fiataloknak I.

13 M/T diplomások átlagkeresete (USA) Üzenet a fiataloknak II.

14 Felhívás (2008 május 10.) „…A Magyar Műszaki Értelmiség Napját szervező társadalmi szer- vezetek, illetve a rendezvényt támogató vállalatok ezért nyomaté- kosan felhívják a döntéshozók figyelmét arra, hogy Magyarország csak akkor állhat stabil fejlődési pályára, ha a műszaki és termé- szettudományok területén mélyreható fejlesztési programok indul- nak a közoktatásban és a felsőoktatásban egyaránt. Az oktatásügy- ben gyors sikereket elérni nem lehet, ezért ezek a programok csak akkor lehetnek hatásosak, ha politikai hovatartozás nélkül hosszú távú nemzeti prioritásnak tekintik azokat, és megfelelő forrásokat rendelnek hozzájuk. A fentiek megvitatására és konkrét programok kidolgozására az aláírók bármikor a mindenkori döntéshozók ren- delkezésére állnak.”

15 Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, MOL Nyrt, Magyar Mérnöki Kamara, Richter Gedeon Nyrt, Magyar Mérnök Akadémia, Paksi Atomerőmű Zrt, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Villamos Művek Zrt, Magyar Innovációs Szövetség, Magyar Telekom Nyrt, Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapesti Elektromos Művek

16 ”Anglia tíz legszegényebb régiójában az állami iskolákba járó gyermekeknél háromszor kisebb a valószínűsége annak, hogy külön tanulják a természettudományokat.” “Ezek a számok ismételten rámutatnak arra, hogy a szakadék a rosszabb anyagi körülmények között élő gyermekek rovására tovább nő.” BBC hír 2008. február 15.

17 Mi a teendő?

18 Közoktatási reform Heti fizika óraszámok alakulása Forrás: Halász Tibor tanév év 6.7.8.∑9.10.11.12.∑ 1978222622329 198421,5 522329 2000-21,53,51,52,52-6 2003-1,5 3 22-5,5

19 Európai Innovációs Eredményjelző

20 A fizika/természettudományok oktatása a tapasztalaton alapuló megismerés, a kísérleti ellenőrzés és a tudományos szigorúság bemutatásával elengedhetetlen tényező a gyermekek kognitív fejlődésének az alakításában. Miért van szükség a fizika oktatására?

21 Gyerekkoromban egyszer azt hallottam, hogy az átmelegedett üveg elpattan, ha hideg víz freccsen rá. Aznap este, mikor a mama kitette a lábát a konyhából, azon- nal kipróbáltam e tétel igazságát. Egy kis vizet fröcsköltem a lámpaüvegre. Az üveg eltört, én megdöbbentem, a mama pedig belépett. Meglepetten s egyben fölin- dultam támadt rám - Te, te - mért törted el a lámpaüveget? Lesütött szemmel hall- gattam a szemrehányást és növekvő daccal tűrtem a pofonokat, melyek ugyancsak zuhogtak. Anyámat különösen csökönyös hallgatásom ingerelhette. Mért törted el a lámpaüveget? Mit is válaszolhattam volna? A legszemtelenebb hazugságnak lát- szott volna, ha az igazat felelem: Én nem törtem el a lámpaüveget! Eltört, "mert az átmelegedett üveg elpattan, ha hideg víz freccsen rá". Ugyan én fröcsköltem le, de nem azért, hogy eltörjem, hanem, hogy lássam, igaz-e, amit hallottam, s ami oly ér- dekes volt számomra, hogy meg kellet vizsgálnom. Nagyon igazságtalannak érez- tem a fenyítést. De ha védekezésül azt mondom, azért fröcsköltem vizet az üvegre, mert úgy hallottam, hogy akkor eltörik, anyámban azt a hitet keltettem volna, hogy tudatos rosszaság, komoly gonoszság volt, amit tettem. Úgy, hát te tudtad és mégis? Igen, tudtam, de azt is tudtam, hogy a gyereket mindig becsapják, hol gó- lyamesével, hol meg azzal, hogy hercsula lesz ebédre. József Attila

22 Az SZTE hallgatói önkormányzatának lapja, 2002. október

23 Változó peremfeltételek Szövegértés

24

25

26

27 Szövegértés Matematika Tapasztalatok (technika ?)

28 Mire van szükség? Tanárokra

29 Tanárokra Kísérleti eszközökre Módszertani kutatásokra

30 Lépni kell, mert nagy a tét!


Letölteni ppt "Kell-e fizikát tanulni? Szabó Gábor az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, SZTE Optikai és kvantumelektronikai tanszék elnök, Magyar Innovációs Szövetség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések