Protestáns és jezsuita történetírás

Az előadások a következő témára: "Protestáns és jezsuita történetírás"— Előadás másolata:

1 Protestáns és jezsuita történetírás

2 Reformáció hatása Cél: a történelem bemutatása, elemzése révén a tiszta, időtlen egyház képének felállítása – harc a folytonosságért Reformáció fogalma és elvei Philipp Melanchton: egyházi hagyományért vívott harc fontossága – egyetemek tananyagába bekerült

3 Reformáció történetírása
Johann Carion világkrónikája – között Philipp Melanchthon dolgozta át tankönyvvé, a mű a XVI. században sokszor került kiadásra

4 Reformáció történetírása II.
Mivel a lutheri reformmozgalom fokozatosan eljutott az egyházzá szerveződésig, lutheránus tudósok egy csoportja Matthias Flacius Illyricus (Matija Vlačić ) vezetésével: Magdeburgi évszázadok (Centuriae Magdeburgiensis, ) [Ecclesiastica Historia (Magdeburger Centurien)] – lutheri tézisek igazolása

5 Magdeburgi évszázadok
13 kötet – 1300 év Ismétlődő tematikájú fejezetek Ecclesiastica historia, integram Ecclesiae Christi ideam secundum singulas Centurias, perspicuo ordine complectens… ex vetustissimis historiis congesta (1567.)

6 Reformáció történetírása III.
John Bale Magdeburgi évszázadok Egyháztörténet – római egyház vádja

7 Katolikus történetírás
Pápai bizottság 1571: Caesar Baronius Magdeburgi évszázadok ellenpontját megírni: Egyházi évkönyvek (Annales Ecclesiastici), 1588 Alapos előkészületek, 30 évnyi kutatómunka után

8 Protestáns történetírás hatásai
Intézménytörténeti irányultság Korábbi tendenciák megerősödése – polemizáló történetírás ( század) Pártatlanság célkitűzése (vallási tolerancia) ( század)

9 Protestáns történetírás hatásai
Mosheim, Johann Laurenz ( ) Institutiones Historiae Ecclesiasticae (1755) Instirutiones Historiae Christianae Majores (1763) Versuch einer unparteiischen Ketzergeschichte (2 köt., )

10 Protestáns történetírás hatásai
Gottfried Arnold ( ), pietista: Unparteyischen Kirchen-und Ketzer-Historie, 1699. Goethe: „Einen großen Einfluß erfuhr ich dabei von einem wichtigen Buche, das mir in die Hände geriet, es war Arnolds "Kirchen- und Ketzergeschichte". Dieser Mann ist nicht ein bloß reflektierender Historiker, sondern zugleich fromm und fühlend. Seine Gesinnungen stimmten sehr zu den meinigen, und was mich an seinem Werk besonders ergetzte, war, daß ich von manchen Ketzern, die man mir bisher als toll oder gottlos vorgestellt hatte, einen vorteilhaftem Begriff erhielt

11 Protestáns történetírás hatásai
Csekély hatás az olvasóközönségre John Foxe – Book of Martyrs >< Caesar Baronius Római mártirológia (Martyrologium Romanum) < Laurentius Surius Előadása rövid, áttekintő jellegű

12 Bollandisták Bolland, Jean, Bollandus: kidolgozta az Acta Sanctorum kiadásának programját és módszerét – 1643 (életrajzok kritikai kiadása) A sorrendnek a szentek ünnepeit kellett követnie január1-től kezdődően

13 Godefridus Henschenius (1600-1682)
Bolland tanítványa VII. Sándor pápa engedélyével gyűjt anyagokat a Szentszék könyvtárában Acta Sanctorum, együtt Johannes Bolland-dal: január és február hónapokat, Daniel Papenbroeck-kel márciust és áprilist

14 Daniel Papenbroeck Daniel Papenbroeck (1628-1714)
Bolland kérésére csatlakozott az Acta Sanctorum munkacsoporthoz 1660-ban Rómába ment, a pápai levéltárban kutatni A kötetek bevezetésében módszertani, kronológiai, diplomatikai tanulmányokat írt

15

16 Bencés rend „bollandista” történetírása
Luc d’ Achéry: Acta Sanctorum Ordinis Sancti Benedicti 9 kötet, , Jean Mabillon fejezte be (De Re Diplomatica, 1681)

17 Bizantinológia Párizs központtal, 1645 és 1711 között
Bölcs Leó és Bíborbanszületett Konstantin császár iratainak kiadása Corpus Byzantinae Historiae

18 Kronológia Előtérbe kerülésének oka: protestantizmus és katolicizmus közötti ideológiai, identifikációs harc – harc a jogfolytonosságért Katolikus egyház szellemi expanziója – XIII. Gergely – naptárreform Természettudományi ismeretek (csillagászat, matematika, fizika) gyarapodása

19 Kronológia II. Teremtés időpontjának pontos megadása
Joseph Justus Scaliger ( ): Opus novum de emandatione temporum a Teremtés időpontja: Kr. e. 4713; James Ussher: Kr. e október 23.

20 Biblia- és szövegkritika
Scaliger: „Utinam essem bonus grammaticus. Non aliunde discordiae in religione pendent quam ab ignoratione grammaticae”

21 Kronológia III. Dionysius Petavius (jezsuita) Olympia, Róma alapítása
Az évszámítás kiindulópontja: 1627 – javaslat: Krisztus megtestesülése > a Krisztus születése előtti éveket visszafelé számolták – 1650-re már szinte csak ezt használták Nyugat-Európában