Környezetkárosító támogatások a magyar költségvetésben Konferencia 2004 szeptember 2-3 Budapest Ungvári Gábor MAKK - Magyar Környezetgazdaságtani Központ.

Az előadások a következő témára: "Környezetkárosító támogatások a magyar költségvetésben Konferencia 2004 szeptember 2-3 Budapest Ungvári Gábor MAKK - Magyar Környezetgazdaságtani Központ."— Előadás másolata:

1 Környezetkárosító támogatások a magyar költségvetésben Konferencia 2004 szeptember 2-3 Budapest Ungvári Gábor MAKK - Magyar Környezetgazdaságtani Központ

2 A vizsgált terület:a vízfelhasználás szabályozása A vízkészlet járulék Amiről nem lesz szó: (a csövek), azaz az (ivó)vízszolgálatás szélesebbkörű árképzése A VKI a díj szabással külön nem foglakozik. Környezeti és készletgazdálkodási költségekről beszél az infrastruktúra megtérülésén túl.

3 Mi az összefüggés vízkészlet felhasználása és a környezet között? Módosítja a természetes vízkörforgást - társadalmi és ökológiai célú felhasználás harmóniája vagy konfliktusa A kapcsolat az ökológiai szolgáltatások volumenén keresztül jelentkezik (Millennium Ecosystem Assessment) Módosítja a jövő generációk rendelkezésére álló készleteket

4 Kérdések: A szabályozórendszer ösztönöz-e a takarékosságra? Érvényesíti-e a készletek fenntarthatóságának szempontjait? Mennyire eredményes abban, hogy a készletek társadalmi és ezen belül gazdasági szempontból a legnagyobb hasznot hajtó tevékenységek számára legyenek biztosítottak?

5 Magyarország víz felhasználása Megkülönböztetendő: ivóvíz, mezőgazdasági, energetikai felhasználás A felhasznált mennyiség csökkenése megállni látszik A felhasználás víztípusok szerinti szerkezete nem előnyös - a legszűkebb készlettípusok súlyának növekedése Akut térségek, ahol a felhasználás meghaladja a pótlódást

6 A felhasználás jogi keretei Hatósági jellegű és szabályozó jellegű eszközök Vízkészletjárulék, minden vízfelhasználásra VKJ mentességek: –500 m3 éves felhasználás alatt, –különféle védekezési célok, –ökológiai célú vízhasználat felszíni vízből –ha a technológiai előírások 50%-nál magasabb ivóvíz felhasználást írnak elő

7 Alapszorzó és differenciálás VKJ = "V" (m3) x "A" (Ft/m3) x "m" x "g” –a) A "V" az igénybe venni tervezett vagy igénybe vett vízmennyiség. –b) Az "A" alapjárulék –c) Az alapjárulékot a vízhasználat mértségétől függően módosító szorzószám "m" értéke: nem mért vízhasználat esetén: 2,0, mért vízhasználat esetén: 1,0. –d) A használat és a készlet jellegétől, függően módosító "g" szorzószám

8 Alapdíj szorzó az összes díjbevétel nagyságrendjét határozza meg; 2002 7,1 Mrd Ft Ft/m3 : 1,5 (1999); 1,9 (2002); 3,4 (2004) a díjbevétel megoszlása: a fele az energetikai szektor befizetése ebben a fiskális és a készletgazdálkodói érdekek konfliktusa van jelen 2002 után jelentős alapdíj emelés (26%, 42%)

9 Differenciálás

10 Készlettípus, minőség és felhasználási cél szerint Készlettípus szerint nem differenciál kellő mértékben ahhoz, hogy módosítson az előnytelen szerkezet kialakulásán A visszapótlódás időhorizontjából adódó bizonytalanságot nem jeleníti meg A lakossági fogyasztás, nincs differenciálás készlet típus szerint, ez a csoport a felszín alatti vízkészletek legnagyobb fogyasztója Nincs differenciálás a lakossági mennyiségre

11 Felhasználás szerinti differenciálás Tükrözi a hazai vízkészleteink sokrétűségét Eset és nem vízrendszer szempontú különbségtételek Keverednek a hidrológiai és a gazdaság (szociál) politikai szempontok Megalapozott-e a készlet szabályozás kapcsán más szempontok érvényesítése

12 A differenciálással kapcsolatban felvethető kérdések A készletek nem különíthetőek el a felhasználási cél szerint. A szabályozó számára sincs információ a hatékony allokációt biztosító díjról Díj vagy ár? Termelési tényező, hozzájárul gazdasági értékteremtéshez, a piac beárazza Hiányzó intézményi keretek

13 A differenciálással kapcsolatban felvethető kérdések Kieső közösségi bevételek. (Teljes díjkedvezmény 2,2-4,7 Mrd Ft 2002-ben) A differenciálás miatt nem közvetít információt az erőforrás felhasználás más tevékenységek esetén elért hatékonyságáról Az alacsony (kedvezményes) díj nem ösztönöz takarékosságra Járadékszedés? Ösztönzés a mennyiség növelésére.

14 Megfelelő-e a díj? Nagysága? Alacsony részarány a víz árában A díj nemzetközi összehasonlításban átlagos, inkább alacsony (összevetés a tanulmányban) Differenciálás mértéke? Nagyobb szórás indokolt lenne a készletek szűkösségének közvetítésére Differenciálás szabályai? A felhasználás hidrológiai hatásain alapuló megkülönböztetések

15 Nem kezelt kérdések - környezeti költség? Az ökológiai rendszerfolyamatokkal harmonizáló felhasználásra nincs ösztönzés, vízkészlet és vízháztartás közötti különbség Használat és elhasználás közötti különbségek hiánya (kivéve visszasajtolás) Víz bőséges és szűkös időszakok közötti különbségtétel hiánya (csak védekezés) –Aszály esetén mentesség - nem közvetíti a rendszerszinű érdekeltséget az extenzívebb, vízmegtartást is szolgáló területhasználat fenntartására

16 További kérdések Mit kell közvetítenie a felhasználók felé? (Helyi vagy globális szűkösséget?) A megfelelő mennyiségeket mérjük-e? Mezőgazdasági vízfelhasználás 400-700 millió m3/év, mezőgazdasági vízkivétel 1600-1700 millió m3/év Virtual Water koncepció - a nemzetközi kereskedelmi tevékenység implicit víz szükséglete - nettó hazai víz export, szántóföldi növények 4 km3/év, állati termékek 1 km3/év ( IHE-Delft, Value of water research report series No 13 )

17 Köszönöm figyelmüket