A 60-as évek: társadalmi viszonyok Viharos évtized társadalmi nyugtalansággal és megmozdulásokkal Viharos évtized társadalmi nyugtalansággal és megmozdulásokkal.

Az előadások a következő témára: "A 60-as évek: társadalmi viszonyok Viharos évtized társadalmi nyugtalansággal és megmozdulásokkal Viharos évtized társadalmi nyugtalansággal és megmozdulásokkal."— Előadás másolata:

1 A 60-as évek: társadalmi viszonyok Viharos évtized társadalmi nyugtalansággal és megmozdulásokkal Viharos évtized társadalmi nyugtalansággal és megmozdulásokkal Kubai rakétaválság Kubai rakétaválság Vietnami háború Vietnami háború Kennedy elnök meggyilkolása Kennedy elnök meggyilkolása Diákmozgalmak: hadiállapot a campusokon Diákmozgalmak: hadiállapot a campusokon Az ellenkultúra évtizede: hippi eszmék, kommuna, kábítószer Az ellenkultúra évtizede: hippi eszmék, kommuna, kábítószer Minden hagyomány, intézmény, szokás, hatalmi központ és eszköz, rendszer és struktúra támadható Minden hagyomány, intézmény, szokás, hatalmi központ és eszköz, rendszer és struktúra támadható Háborúellenes, polgárjogi, a nők egyenjogúságáért szerveződő mozgalmak, antimaterializmus, szexuális szabadság Háborúellenes, polgárjogi, a nők egyenjogúságáért szerveződő mozgalmak, antimaterializmus, szexuális szabadság Vágykép: kormány és rendőrség nélküli, a természetes szükségletek és ritmusok által szabályozott, neurozismentes, a természettel és az emberekkel harmóniában élő polgárok világa Vágykép: kormány és rendőrség nélküli, a természetes szükségletek és ritmusok által szabályozott, neurozismentes, a természettel és az emberekkel harmóniában élő polgárok világa

2 Új fekete öntudat Fekete Hatalom: Fekete Párducok kontra Martin Luther King Fekete Hatalom: Fekete Párducok kontra Martin Luther King A Fekete Művészetek Mozgalom mint a politikai célok eszköze A Fekete Művészetek Mozgalom mint a politikai célok eszköze LeRoi Jones: a zene fegyver a polgárjogi harcban LeRoi Jones: a zene fegyver a polgárjogi harcban Egyes muzsikusok a fekete azonosságot nyilvános személyiségük integráns részévé tették Egyes muzsikusok a fekete azonosságot nyilvános személyiségük integráns részévé tették Tézis: a nyugati felfogás és gyakorlat felforgatta, popzenévé redukálta vagy művészetnek minősítette a fekete zenét Tézis: a nyugati felfogás és gyakorlat felforgatta, popzenévé redukálta vagy művészetnek minősítette a fekete zenét Cél: visszaadni a fekete zene identitását (szellemi közszolgáltatás és lelki közösség) Cél: visszaadni a fekete zene identitását (szellemi közszolgáltatás és lelki közösség) Egyetemes megközelítés: sok free zenész vallásos áhitattal tekint a zenére, mint ami gnosztikus és misztikus vonatkozásokkal bír, és segíti a meditációt és az önvizsgálatot Egyetemes megközelítés: sok free zenész vallásos áhitattal tekint a zenére, mint ami gnosztikus és misztikus vonatkozásokkal bír, és segíti a meditációt és az önvizsgálatot Zenén kívüli tartalmak (programzene, költészet, a tiltakozás hangja) Zenén kívüli tartalmak (programzene, költészet, a tiltakozás hangja)

3 Zenei jellemzők Időszak: 1959 – Elnevezések: free jazz, új hullám, új dolog, energiazene, avantgárd Elnevezések: free jazz, új hullám, új dolog, energiazene, avantgárd Improvizált zene, amelyben nincsenek előre meghatározott akkordmenetek, néha témák és ritmikai alapok sem Improvizált zene, amelyben nincsenek előre meghatározott akkordmenetek, néha témák és ritmikai alapok sem A dallam oldottabb felfogása eltér a bop-gyakorlattól (tördelt frázisok a nyolcadhangok áramlásával szemben) A dallam oldottabb felfogása eltér a bop-gyakorlattól (tördelt frázisok a nyolcadhangok áramlásával szemben) A hangmagasság és a hangszín manipulálása, hangszerű zörejek A hangmagasság és a hangszín manipulálása, hangszerű zörejek Új hangzások: zenei hangok a zaj birodalmából Új hangzások: zenei hangok a zaj birodalmából Hosszadalmas, lármás és extatikus kollektív rögtönzések Hosszadalmas, lármás és extatikus kollektív rögtönzések A texturális improvizáció néha fontosabb a dallamfejlesztésnél A texturális improvizáció néha fontosabb a dallamfejlesztésnél Nem európai (ázsiai) zenei előadási gyakorlatok átvétele (kevesebb harmónia) Nem európai (ázsiai) zenei előadási gyakorlatok átvétele (kevesebb harmónia) Dob: töbirányú ritmusok, lüktetés, energiahullámok Dob: töbirányú ritmusok, lüktetés, energiahullámok Intenzív, kirobbanó, expresszionisztikus jelleg Intenzív, kirobbanó, expresszionisztikus jelleg

4 Úttörők Ornette Coleman (1930 - ) Fort Worth, Texas Fort Worth, Texas Altszaxofon, trombita, hegedű Altszaxofon, trombita, hegedű Hatás: country blues Hatás: country blues Szabad melodikus improvizáció Szabad melodikus improvizáció 1950s: Los Angeles 1950s: Los Angeles Kvartett: Kvartett: Don Cherry (tp) Charlie Haden (b) Billy Higgins vagy Ed Blackwell (dr) New York, Five Spot (1959) New York, Five Spot (1959) The Shape of Jazz to Come (1959) The Shape of Jazz to Come (1959) Free Jazz (1960 Free Jazz (1960 Cecil Taylor (1929 - ) Long Island, New York Long Island, New York Hatások: Ellington, Brubeck, 20. századi klasszikus zene Hatások: Ellington, Brubeck, 20. századi klasszikus zene Új zongorastílus: hangsúly a textúrákon a dallammal szemben Új zongorastílus: hangsúly a textúrákon a dallammal szemben Gyors, szaggatott figurák, hangfürtök Gyors, szaggatott figurák, hangfürtök Perkusszív játékmód Perkusszív játékmód Intenzítás: túl erős a swinghez Intenzítás: túl erős a swinghez Five Spot (1956) Five Spot (1956) Partnerek: Steve Lacy (ss), Jimmy Lyons (as), Sunny Murray (dr) Partnerek: Steve Lacy (ss), Jimmy Lyons (as), Sunny Murray (dr) Jazz Advance (1955) Jazz Advance (1955) Unit Structures (1966) Unit Structures (1966)

5 Meghatározó zenészek New YorkChicago Ornette Coleman (s)● Muhal Richard Abrams (p) Ornette Coleman (s)● Muhal Richard Abrams (p) Cecil Taylor (p)● Anthony Braxton (s, fl) Cecil Taylor (p)● Anthony Braxton (s, fl) John Coltrane (s)● Sun Ra (p) John Coltrane (s)● Sun Ra (p) Albert Ayler (s)● Fred Anderson (s) Albert Ayler (s)● Fred Anderson (s) Don Cherry (tp)● Art Ensemble of Chicago Don Cherry (tp)● Art Ensemble of Chicago Charles Mingus (b) / Lester Bowie (tp), Roscoe Mitchell (s) Charles Mingus (b) / Lester Bowie (tp), Roscoe Mitchell (s) Eric Dolphy (s, bcl) Joseph Jarman (s), Malachi Favors (b) Eric Dolphy (s, bcl) Joseph Jarman (s), Malachi Favors (b) Bill Dixon (tp) Don Moye (dr) / Bill Dixon (tp) Don Moye (dr) / Pharoah Sanders (s)● Leroy Jenkins (v) Pharoah Sanders (s)● Leroy Jenkins (v) Sunny Murray (dr)● Henry Threadgill (s) Sunny Murray (dr)● Henry Threadgill (s) Andrew Cyrille (dr)● Leo Smith (tp) Andrew Cyrille (dr)● Leo Smith (tp)

6 Alkotóműhelyek ASSOCIATION FOR THE ADVANCEMENT OF CREATIVE MUSICIANS (Chicago, 1965) ASSOCIATION FOR THE ADVANCEMENT OF CREATIVE MUSICIANS (Chicago, 1965) Muhal Richard Abrams (p), Anthony Braxton (s), Henry Threadgill (s), Leroy Jenkins (v), Leo Smith (tp), Jack DeJohnette (dr), Fred Anderson (s), Roscoe Mitchell (s), Joseph Jatman (s), Lester Bowie (tp) BLACK ARTISTS’ GROUP (St. Louis, 1968-1972) BLACK ARTISTS’ GROUP (St. Louis, 1968-1972) Oliver Lake (s), Julius Hamphill (s), Hamiet Bluiett (s) Joseph Bowie (tb), Baikida Carroll (tp) JAZZ COMPOSER’S GUILD (New York, 1964-65) JAZZ COMPOSER’S GUILD (New York, 1964-65) Bill Dixon (tp), Sun Ra (p), Archie Shepp (s), Cecil Taylor (p), John Tchicai (s), Carla Bley (p), Michael Mantler (tp) JAZZ COMPOSER’S ORCHESTRA (New York, 1965-1975) JAZZ COMPOSER’S ORCHESTRA (New York, 1965-1975) Carla Bley (p), Michael Mantler (tp), Don Cherry (tp), Roswell Rudd (tb)

7 Két alaplemez Ornette Coleman: Free Jazz (1960) Két kvartett: 2 trombita, 2 nádfú- vós, 2 bőgő, 2 dob Két kvartett: 2 trombita, 2 nádfú- vós, 2 bőgő, 2 dob Az első lemez, amely döntően kollektív improvizációra épít Az első lemez, amely döntően kollektív improvizációra épít Viszonylagosan rögzített elemek: tempó, tonális központok, hangsze- res funkciók Viszonylagosan rögzített elemek: tempó, tonális központok, hangsze- res funkciók Alapvetően melodikus és motivikus, a rögzített témák egységet teremtenek. Közös rögtönzés, polifonikus szerkezetek Alapvetően melodikus és motivikus, a rögzített témák egységet teremtenek. Közös rögtönzés, polifonikus szerkezetek Laza szerkezet, a szólókat szabadon váltakozó zenekari részek kötik össze Laza szerkezet, a szólókat szabadon váltakozó zenekari részek kötik össze John Coltrane: Ascension (1965) 11 muzsikus : 2 trombita, zongora, 11 muzsikus : 2 trombita, zongora, 5 szaxofon, 2 bőgő, dob 5 szaxofon, 2 bőgő, dob A melodikus és motivikus improvizációtól a kollektív hangstruktúrák felé mozdul el A melodikus és motivikus improvizációtól a kollektív hangstruktúrák felé mozdul el Minta: a hangszínt elválasztja a hangmagasságtól Minta: a hangszínt elválasztja a hangmagasságtól Viszonylagosan rögzített elemek: tempó, tonális központok, ritmusfunkciók Viszonylagosan rögzített elemek: tempó, tonális központok, ritmusfunkciók Magas hőfok, változó textúrák Magas hőfok, változó textúrák

8 1. Ornette Coleman: Lonely Woman (1959)04:59 2. Ornette Coleman: Free Jazz* (1960)05:45 3. Cecil Taylor: Jitney #2 (1974)03:32 4. Charles Mingus: Freedom (1963)05:10 5. Eric Dolphy: Far Cry (1964)03:55 6. Albert Ayler: Saints (1964)06:09 7. John Coltrane: A Love Supreme – Part I. (1964)07:47 8. John Coltrane: Ascension* (1965)06:27 9. Don Cherry: Complete Communion – Part I. (1965)03:43 10. Archie Shepp: Malcolm, Malcolm (1965)04:49 11. Sam Rivers: Effusive Melange (1967)05:49 12. Muhal Richard Abrams: My Thoughts Are My Future* (1967) 01:59 13. Anthony Braxton: Three Compositions of New Jazz* (1968)04:27 14. Sun Ra: Images (1972)06:16 15. Art Ensemble of Chicago: Full Force (1980)07:24 * Részlet Free Jazz

9 Fotó Galéria

10

11

12

13

14

15