TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK

Az előadások a következő témára: "TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK"— Előadás másolata:

1 TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
Ártalmatlan anyagok bejutása egyes egyedekben túlérzékenységi reakciókat válthat ki

2 A TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK TÍPUSAI
Ellenanyagok által mediált Szénanátha Asztma Szisztémás anafilaxis Bizonyos gyógyszer allergiák (penicillin) Szérum betegség Arthus reakció 1-2 perc óra óra

3 II TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉG
Sejtfelszíni vagy szöveti antigénhez kötődő IgG ellanyagok Az antigént kifejező sejtek érzékennyé válnak a komplement függő lízissel és/vagy az opszonizált fagocitózissal szemben Frusztrált fagocitózis  szövetkárosodás Az ellenanyag gátolja vagy stimulálja a sejt funkcióját nincs szövet károsodás

4 A II TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ MECHANIZMUSAI
FcγRIII Újszülöttek hemolitikus anémiája Transzfúziós reakció Gyógyszer által kiváltott Hemolitikus anémia Trombocitopénia Penicillin alapú antibiotikumok Anti-aritmiás quinidin MYASTHENIA GRAVIS Autoreaktív ellenanyagok Blokkolják az acetilkolin Receptorok működését

5 A GYÓGYSZER ÉRZÉKENYSÉG
KIALAKULÁSÁNAK MECHANIZMUSA I.

6 A nem fagocitálható szövet károsodik Pl. abszorbeált gyógyszer antigén
FRUSZTRÁLT FAGOCITÓZIS SZÖVETI ANTIGÉNEKET FELISMERŐ IgG ELLENANYAGOK KÖZVETÍTÉSÉVEL Kötődés Opszonizáció Internalizáció Enzim felszabadulás A nem fagocitálható szövet károsodik Pl. abszorbeált gyógyszer antigén Opszonizált felület Kötődés Frusztrált Enzim felszabadulás fagocitózis felszabadulás

7 III TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉG
Oldott antigénekhez kötődő kis méretű cirkuláló majd lerakódó immunkomplexek Függ: Az immunkomplex méretétől, az antigén-ellenanyag aránytól, az ellenanyag affinitásától, az ellenanyag izotípusától

8 Az immunkomplexek mérete

9 Az immunkomplexek lerakódásának helye meghatározza,
hogy milyen tünetek alakulnak ki

10 Az Arthus reakció kialakulása

11 AZ IMMUNKOMPLEXEK ÁLTAL OKOZOTT SZÖVETKÁROSODÁS FOLYAMATA
Érfal permeabilitás Frusztrált fagocitózis Az immunkomplexek aktiválják a komplement rendszert, a neutrofil és bazofil granulocitákat és a trombocitákat

12 Szérum betegség A szövetkárosodás mechanizmusa független a lerakódás helyétől A szövetkárosodás lépései Immunkomplex képződés a vérben Lerakódás az immunkomplexek méretétől, összetételétől (IgM, IgG, IgA) függően FcγRIII kiemelt szerepe Érfal permeabilitás Szöveti gyulladás Neutrofil toborzás – enzimek, kemoattraktánsok, érfal dilatátor, prosztaglandinok fibrózis A szövetkárosodás következménye függ a lerakódás helyétől Akut szérum betegség – 7 – 10 nap lóban termelt ellenanyag kigyóméreg ellen Immunszuppresszív anti-limfocita globulin Bakteriális trombolitikus sztreptokináz – miokardiális infarktus kezelése Szubakut bakteriális endokarditisz – a patogén nem eliminálódik Krónikus virális hepatitisz

13 A szérum betegség bőrtünetei

14 Szérum betegség

15 IV TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓ T SEJT KÖZVETÍTETT FOLYAMAT

16 IV-es típusú túlérzékenységi reakció
IV Típus Th1 sejt Th2 sejt CTL Immun sejt Szolubilis antigén Szolubilis antigén Sejt asszociált antigén Antigén Effektor mechanizmusok Makrofág aktiváció Eozinofil aktiváció Cytotoxicitás citotoxikus anyagok gyulladásos mediátorok Kemokinek, citokinek citotoxikus anyagok Példa a hiperszenzitivitási reakcióra Krónikus asthma, Krónikus allergiás rhinitis Kontakt dermatitis, Tuberkulin próba Kontakt dermatitis

17 Pl. Mycobacterium fehérje (PPD)
Tuberkulin próba Pl. Mycobacterium fehérje (PPD) Ag bevitel Negatív reakció Pozitív reakció (induratio átmérője)

18 Késői típusú túlérzékenység (DTH)
pl. tuberkulin próba Az antigént subcutan juttatják be, ahol a helyi APC – k révén kerül bemutatásra A TH1 effektor sejtek felismerik az antigént és citokineket termelnek, melyek az endotél sejtekre hatnak Az antigén bejutási helyén látható duzzanat a fagocita sejtek és a plazma kiáramlása miatt képződik 24 – 72 óra korábbi immunizációból vissza-maradt memória TH1 sejtek

19 Kontakt szenzitizálás hatására
Catechol gyűrűs lipidek (Urushiolok): Catechol (reaktív haptén) Bőr fehérjéi R = (CH2)14CH3vagy R = (CH2)7CH=CH(CH2)5CH3 vagy R = (CH2)7CH=CHCH2CH=CH(CH2)2CH3 v. R = (CH2)7CH=CHCH2CH=CHCH=CHCH3 v. R = (CH2)7CH=CHCH2CH=CHCH2CH=CH2 stb. Valószínűleg a katekol gyűrű kerül rá a bőr fehérjéire (valamelyik aminosav oldalláncra?), ezt képes lehet az APC, vagy a bőrsejt MHC I-gyen ilyen módosított formában prezentálni a peptidfragmentumokat a T sejteknek  ‘idegen” fehérje Catechol bőrfehérjékhez kötve 7-10 nap 1-2 nap Primer szenzitizáció Második találkozás Szenzitizált T sejtek keletkezése és memóriasejtek kialakulása T memóriasejtek gyors aktivációja Gyulladásos reakció és dermatitis 19

20 Kontakt szenzitizáló anyag* hatására létrejött DTH
Kontakt dermatitis A keratinocyták és Th1 sejtek által termelt faktorok aktiválják a makrofágokat, melyek gyulladásos mediátorokat termelnek A saját fehérjéhez kötött szenzitizáló ágenst a Langerhans sejtek bemutatják a Th1 sejteknek, amelyek IFNγ-t és más citokineket termelnek A kontakt szenzitizáló anyag áthatol a bőrön és saját fehérjéhez kötődik, amelyet a Langerhans sejtek felvesznek Az aktivált keratinocyták citokineket (IL-1, TNFα) és kemokineket (IL-8, IP-9 és MIG) szekretálnak IP – interferon inducible protein MIG – monokin induced by IFNg *általában a bőrön áthatoló kis molekula, amely saját fehérjékhez kötődik, így ezek módosulnak és az immunrendszer számára „idegenné” válnak 20

21

22 IV TÍPUSÚ TÚLÉRZÉKENYSÉGI REAKCIÓK
SZINDRÓMA ANTIGÉN KÖVETKEZMÉNY Késői típusú túlérzékenység Fehérjék Rovar fehérje Mikobakteriális fehérje (tuberkulin, lepromin) Lokális bőr duzzanat: Eritéma Induráció (megkeményedés) Sejtes beszűrődés Dermatitisz Kontakt túlérzékenység Haptének Pentadekakatekol (poison ivy) DNFB (dinitrofluorobenzene) Kis fém ionok Nickel, kromát Lokális bőr reakció Hólyagok Intra-epidermális gócok Glutén szenzitív enteropátia Cöliákia - lisztérzékenység Gliadin A vékonybél csillók atrófiája Alultápláltság