Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Az energiahatékonyság kérdései Magyarországon
Körtvély Zoltán osztályvezető Zöldgazdaság-fejlesztésért és Klímapolitikáért felelős Helyettes Államtitkárság VII. „Klímaváltozás → Energiatudatosság → Energiahatékonyság” Konferencia 2012. március 8-9.

2 Hazánk energetikai szempontból sebezhető
Energiafüggőségünk meghaladja a 62 %-ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82 %-át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló energiahasznosításunk mindössze 7,3 % Épületeink energiafelhasználása pazarló A kedvezőtlen globális folyamatokkal sajnos nem egy erőtől duzzadó, magabiztos és energiafüggetlen Magyarország néz szembe. Energetikai szempontból sebezhetők vagyunk. A magyar energetikai infrastruktúra meghatározó része ugyanis a kommunista éra öröksége és hogy az – mint arra sokan emlékszünk – a Szovjetunióból érkező olcsó energiára épült. Fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62 %-át. Ezen belül a földgáz szükségletünk 82 %-a import. Erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll. Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány 2-2,5% lenne!). Épületeink energiafelhasználása pazarló. Nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési stratégiánk.

3 Nemzeti Energiastratégia 2011-2030
Ebben a kiszolgáltatott helyzetben szükséges egy „túlélési” stratégia megalkotása a fenntarthatóság jegyében. Az Országgyűlés október 3-án elfogadta a Nemzeti Energiastratégia Dokumentumot, melynek mottója: „Függetlenedés az energiafüggőségtől” A függetlenedés fő eszközei: ● Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása ● Megújuló energiafelhasználás a lehető legmagasabb arányban ● Biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció ● Kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához ● A hazai szén- és lignitvagyon, valamint az anyagában nem hasznosítható háztartási hulladék környezetbarát felhasználása

4 Európa 2020 stratégia A lisszaboni stratégia továbbfejlesztése
Öt számszerűsített célkitűzés: 1. Foglalkoztatási célok 75 % (20-64 évesek) 2. Szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának csökkentésére vonatkozó célok - 20 millió fő 3. Oktatáspolitikai célok iskolaelhagyás < 10 %, diplomások min. 40 % 4. K+F célok: GDP 3 % 5. Energia- és klímapolitikai célok: (20 %, 20 %, 20 %) Magyarország vállalásai: Megújuló energiaforrások részarányának 14,65 %-ra növelése 10 %-os teljes energiamegtakarítás Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése

5 Energiatakarékosság és energiahatékonyság,
mint a Nemzeti Energiastratégia eszköze A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia ● A 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 %-kal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket ● A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is – 50 PJ – primerenergia csökkenést prognosztizál „A legbiztonságosabb és legolcsóbb energia az el nem használt energia” Az Energiastratégia szerint a 2010-es 1085 PJ hazai primer energia felhasználás legfeljebb 5 százalékkal növekedhet 2030-ig, azaz nem haladhatja meg az 1150 PJ értéket. A Zöld forgatókönyv abszolút értékben is PJ - primerenergia csökkenést prognosztizál év

6 Az Energiastratégia energiatakarékossági útitervének fő komponensei
Épület-energetikai program 111 PJ Villamos hálózati veszteség csökkenté-se 12 PJ Primerenergia megtakarítás, PJ Alacsony ha-tásfokú meg-újulók kivál-tása 5 PJ Alacsony hatás-fokú szénerő-művek kivál-tása 24 PJ Alacsony ha-tásfokú gáz-erőművek ki-váltása 37 PJ Összes energia megtakarí-tás 189 PJ A magyar energetika jellegéből adódóan az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javítását prioritásként kell kezelni, hiszen ebben rejlik a legnagyobb potenciál a primer energia igény szinten tartására és az importfüggőség csökkentésére. A legnagyobb energiahatékonysági potenciál az épületek felújításában és a fűtés-hűtési rendszerek modernizálásában rejlik. A felhasználás stabilizációja a lakossági fogyasztás esetében legalább 30 százalékos energiahatékonyság javulást igényel. Ez főképp épületenergetikai programok sikeres teljesítése esetén érhető el, illeszkedve ezzel a 2010/31/EU irányelvhez, amely az épületenergetika területén határoz meg energiahatékonysági követelményeket a tagállamok számára. Jelentős primer energia megtakarítási lehetőségek rejlenek a villamos energia rendszer modernizálásában is ben 33,5 százalék a villamos energiát termelő erőművek átlagos villamos hatásfoka. Ez emelkedni fog a villamos energia termelés közel 60 százalékát adó alacsony hatásfokú erőművek kivezetésével és ezzel egyidejűleg az százalékos hatásfokú új gázerőművek rendszerbe állításával. Számolunk a villamos energia szállítás és elosztás veszteségeinek csökkenésével is, ami primer energiára visszavetítve jelentős potenciált hordoz magában. Ezeket azonban ellensúlyozza a villamos energia fogyasztás dinamikus bővülése. ● Épületenergetikai programok: 2030-ig átlagosan 60 %-os felújítási mélységgel számolva (ebben az új épületek is benne vannak) ● % hatásfokú szén- / gázerőművek %-os hatásfokúakkal való kiváltása

7 A következő lépések az energiatakarékosság terén
Az Energiastratégia energiatakarékossági céljaihoz kapcsolódó főbb végrehajtási intézkedések a következők: • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervről szóló 1974/2011. (XI. 8.) kormányhatározat Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv intézkedéseinek nyomon követése, a Cselekvési terv felülvizsgálata • Épületenergetikai Stratégia elkészítése • Iparfejlesztési célok megvalósítása, melyek az - Energetikai iparfejlesztés és K+F+I Cselekvési Tervben - Erőműfejlesztési Cselekvési Tervben, valamint a - Távhőfejlesztési Cselekvési Tervben kerülnek részletes leírásra

8 Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve (NEHCsT) a 2008-2016 időszakra
Szerepe: A NEHCsT-ek (I.-II.) a tagállamok és az Európai Bizottság jelentős szakpolitikai eszközei, segítséget nyújtanak az integrált energiapolitika kialakításában mind nemzeti, mind közösségi szinten. Célja: A II. NEHCsT elsődleges célja a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban 2016-ig. Összeállítása: Magyarország II. NEHCsT-e az Európai Bizottság és a Joint Research Center (JRC) által javasolt segédlet által megadott formában, annak releváns elemei felhasználásával került összeállításra.

9 Nemzeti energiahatékonyság-javítási célérték (2008-2016)
ESD Irányelv 2008. év

10 A II. NEHCsT ágazati célértékei
Nemzeti célérték Lakosság 21, 00 PJ/év Közintézmények 14,75 PJ/év Ipar, termelő ágazatok 13,05 PJ/év Közlekedés és szállítás 4,60 PJ/év Horizontális és ágazatközi (máshová nem sorolt) 4,00 PJ/év 2016-ig elérendő összesen 57,40 PJ/év Megvalósítandó beruházások becsült összértéke 1395,8 Mrd Ft, melyből a finanszírozás mértéke: 617,4 Mrd Ft (NCST-vel összhang)

11 Az állam példamutató szerepe a II. NEHCsT-ben
Az állami- és a közszféra példamutató szerepe az információk hozzáférhetőségének biztosítása, az energiahatékonyság, továbbá az energiamegtakarítás területén kiemelt jelentőségű! A civil szervezetek (állami, európai uniós támogatásból megvalósuló) szemléletformáló tevékenységét is fontosnak tartjuk bemutatni. A II. NEHCsT keretében ennek megfelelően kerülnek az intézkedések részletes bemutatása

12 Épületeink energetikai helyzetképe
Az összes felhasznált energia közel 40 %-át épületeinkben használjuk fel (2/3-a fűtés-hűtésre) Épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók Magyarország 4,3 milliós épületállománya közel 70 %-a felújításra szorul Az állomány 1/5-e lakótelepi, közel 820 ezer iparosított technológiával épült – maximum F energetikai besorolásúak

13 Következő lépések az épületenergetika terén
Az Épületenergetikai Stratégia célja, hogy egységes keretbe foglalja a lakó- és a középületeket, az energiahatékonyságot, továbbá a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az energiahatékony új építést. TNM rendelet szigorítása Minősítő rendszer bevezetése, melynek segítségével meghatározható a legjobb és egyben megfizethető technológia. – Lerövidítheti az engedélyezési, hitelintézeti minősítési eljárások menetét.

14 Épületenergetikai tanúsítás változása 2010/31/EU irányelv bevezetése
Az eddigi állami tulajdonú épületekre vonatkozó előírás közhasználatú épületek esetében azon épületeknél is kötelező lesz, ahol az épület legalább 500 m2-es hasznos alapterületű. A lakossági épületekre az eddigi önkéntesség helyett a hivatkozott rendeletek előírják, hogy január 1-jétől az épületenergetikai tanúsítvány elkészítése kötelező jellegű a lakóépületekre nézve is (melyet annak tulajdonosának kell elkészíttetnie) az alábbi esetekben: új lakóépületet építése esetén, tartósan (1 évet meghaladóan) bérbe adásnál, ellenérték fejében történő értékesítés (adásvétel) esetén,   jelentős mértékű (a külső térelhatároló felületek 25 %-át érintő, v. az össz. bekerülési költség 25 %-át meghaladó) rekonstrukció esetén, valamint bővítés esetén, amennyiben a bővítmény alapterülete meghaladja az eredeti épület 100 %-át.

15 Hazai megújulóenergia-felhasználás növelése
A hazai megújuló energiaforrások részesedésének növelése fontos lépés az földgázfüggetlenség felé A megújuló energiaforrások részesedésének növelése 14,6 % körüli értékre 2020-ig Villamos energiatermelés esetén jogszabályban garantált átvételi árakkal Hőtermelés vonatkozásában pályázati források rendelkezésre bocsátásával A hazai megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása szintén fontos eszköze a fosszilis energiahordozók importjától való függés csökkentésének. Ennek előfeltétele a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása. E modell lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző- és támogatási rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi a piaci igények szerinti flexibilis váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A biomassza energetikai célú termesztését azonban szigorúan szabályozott módon, a fenntarthatósági kritériumok szerint kell megvalósítani, kerülve az interferenciát az élelmiszer és takarmányozási célú növénytermesztéssel.

16 Pályázati koncepciók, lehetőségek, ösztönzők
A kormány új Otthonteremtési Programja Új Széchenyi Terv – Zöld Beruházási Rendszer – CO2 kvótabevételekből Új Széchenyi Terv – KEOP – európai és hazai források társfinanszírozásával EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok – Norvégia, Izland, valamint Liechtenstein pénzügyi és technikai segítségnyújtásával

17 A Kormány új Otthonteremtési Programja
A szociálpolitikai kedvezmény jellemzői: a támogatás összege függ a gyermekszámtól, a lakás nagyságától, a támogatás utólagos finanszírozás keretében kerül folyósításra, „vállalt” gyermekek esetén is jár (35 év alatti házaspárok esetében – a meglévő gyermekek számától függetlenül – 2 gyermeket lehet előre vállalni, egy gyermeket 4 éven, kettőt pedig 8 éven belül kell „teljesíteni”). a támogatás tervezett összegét az alábbi táblázat mutatja: Lakás hasznos alapterülete 2 eltartott gyermek esetén 3 eltartott gyermek esetén 4 vagy több eltartott gyermek esetén 60,01-75,01 m2 800 000 Ft 70,01-85 m2 1 200 000 Ft 80,01-95 m2 1 600 000 Ft 75,01-90 m2 1 000 000 Ft 85, m2 1 500 000 Ft 95, m2 2 000 000 Ft 90,01 m2 – 1 300 000 Ft 100 m2 – 110 m2 – 2 500 000 Ft „A” energetikai kategóriájú lakás építése esetén: 1.1 szorzót, „A+” energiaosztályú lakás építése esetén: 1.2 szorzót, „passzív ház” építése esetén: 1.3 szorzót kell alkalmazni.

18 Elbírált ZBR pályázati programok
Pályázat neve Támogatási összeg Generált megrendelés értéke Támogatási intenzitás Támogatásban részesülő lakóegység Energia megtakarítás (GJ/év) CO2 kibocsátás csökkentés (tonna/év) (milliárd Ft) (db) ZBR Panel Program I. 14,00 28,00 33,3% - 60% 46 402 34 264 ZBR Panel Program II. 16,60 35,13 29 941 44 263 ZBR EH 2,00 6,00 30% 1 878 85 780 5 092 ÖKO program 1,08 3,00 50% 17 621 - Kémény program 0,32 1,04 40% 4 395 ZBR MO 2,30 4,60 40%-50% 518 12 757 ZBR Nap 2,97 5,94 875 904 Összesen 39,27 83,71 97 280

19 ZBR Panel program

20 Folyamatban lévő ZBR programok
ZBR Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram 2011. júliusában meghirdetett „Mi otthonunk felújítási és új otthon építési Alprogramra” (2.3 Mrd) nem iparosított technológiával készült lakóépületek tulajdonosai pályázhattak december 23-án 422 pályázat esetében született miniszteri támogatói döntés, közel 1,6 milliárd forint támogatási összegben. A megvalósuló beruházások mintegy 14 ezer tonna szén-dioxid kibocsátásától óvják meg a környezetet, így nagymértékben hozzájárulnak a klímavédelmi vállalások teljesítéséhez. Napkollektor Az október elején meghirdetett,  2,97 milliárd forint keretösszegű, napkollektor-rendszer kiépítését támogató ZBR konstrukció beadási határideje március 31-ig meghosszabbításra került. Az eddig beadott pályázat támogatási igénye közel 2.2 milliárd forint, a tervezett fejlesztések összesen 3117 lakóegységet érintenek.

21 2010 júniusa óta indult KEOP programok
64 milliárd forintot ítéltünk meg a pályázók számára Az összes beruházási érték meghaladja a 108 milliárd forintot A támogatásintenzitás átlagos mértéke 59 % Az épületenergetikai pályázatokra megítélt támogatás összege meghaladja a 36 milliárd forintot, ami majd 51 milliárd forint megrendelést generál Forrásátcsoportosításnak köszönhetően további 160 milliárd felhasználható keret: KEOP 5. – „Hatékony Energiafelhasználás növelése”: 120 milliárd forint KEOP 4. – „Megújuló energiaforrás-felhasználás”: 40 milliárd forint

22 ÚSZT energetikai projektek országos megoszlása
Forrás: NFÜ, október 11-i állapot

23 Az Európai Gazdasági Térség és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok újabb időszakáról szóló Megállapodások Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői október 12-én Magyarországgal együtt aláírták a mintegy 40 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő megállapodásokat. Az új megállapodások a környezetvédelem területén megvalósuló együttműködéseknek kiemelt figyelmet szentelnek. Összesen mintegy 12 milliárd forint (44,3 millió euró) fordítható a „zöld ipari innováció”, az energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem és megújuló energia célterületekre. Zöld ipari innováció: 5,8 milliárd forint Energiahatékonyság: 2,3 milliárd forint Megújuló energia: 2,1 milliárd forint Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: 1,9 milliárd forint

24 Köszönöm a figyelmet!