A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei

Az előadások a következő témára: "A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei"— Előadás másolata:

1 A klasszikus német filozófusok pedagógiai nézetei
Lombárszki Anita GTK I.Évfolyam Andragógia szak

2 A német felvilágosodás
Első képviselő: Gottfried Wilhelm Leibniz ( ) Polihisztor Törekedett a tudomány és a vallás, a katolicizmus és a protestantizmus összebékítésére Optimista világfelfogás „ létező világok legjobbika” Elképzelése: a lélekben már születésekor ott van a tudás

3 További újítók Christian wolff (1679-1754)
A képességlélektan megalkotója-születéskor minden ember potenciális lelki tapasztalatokkal rendelkezik. E képességek folyamatosan törekednek a fejlődésre. Ha ez elmarad, akkor a képességcsírák elhalnak. Nagy Frigyes, porosz király Az állam boldogulása érdekében szükség van a nép erkölcsi felvilágosítására Rendeletet intézett a nemesekhez- vegyék gondjaikba a falusi nép iskoláztatását Kezdetben kevés siker, majd törvényileg is szabályozza Frigyes népiskolai eszméjét egy felvilágosult gondolkodású földesúr, Eberhard Rochow követte Birtokán megreformálta az iskolákat Célja: a gondolkodás fejlesztése Praktikus ismeretek átadása Figyelmet fektetett a gyemekek erkölcsi nevelésére is

4 Német nyelvterületek A fejlődést hátráltatta a széttagotság
Poroszországban jelentős népiskolai oktatótevékenység zajlik ebben az időben Fejlődik a német középiskola két típusa ekkor a gimnázium és a reáliskola A neohumanizmus mozgalma ekkor tetőzött ben középiskolai reform Fellépett a latin grammatikai stúdiumok ellen, helyette a görög latin irodalom bensővé tételét szorgalmazza ultraquizmus=kétoldalóság ( egyfelől a hagyományos nyelvi képzést jelentette, kiegészítva a történelemmel, másfelől jelentős szerepet biztosított a fizikának ) Az emberi lelket nem csupán a klasszikus tanulmányok (studia humanizatis )képesek gazdagítani, hanem a matematika és a természettudományok is

5 A nagy klasszikusok Immanuel Kant 1724-1804
Johann Gottlieb Fichte Hegel Fröbel Disterweg

6 Immanuel Kant Königsbergben született szegény sorsú iparoscsalád gyermekeként Szülei a pietizmus követői voltak Pietizmus: az egyszerű, tiszta, bensőséges,de ugyanakkor az evilági praktikum felé is nyitott hitélet A königsbergi egyetemen filozófiát, matematikát és természettudományokat tanult 9 évig házitanítóskodott Később az egyetem magántanára majd professzora Negyven évig tartó pályafutása alatt matematikát, fizikát, metafizikát, földrajzot, antropológiát és pedagógiát adott elő 1804-ben végzi be az életét

7 Pedagógia előadásokat tartott az egyetemen
Egy korabeli tankönyvet vett alapul Bock: A nevelés művészete Ehhez fűzte megjegyzéseit Egyik tanítványa, Fr.Th. Rink feljegyezte az előadások szövegét és kiadta „Kant über Paedagogik” ( Kant a pedagógiáról ) címen

8 Az ember kiteljesedése
Kant a nevelésnek igen nagy fontosságot tulajdonított „ az ember csakis a nevelés által válhat emberré. Semmi más, mint amivé a nevelés teszi” El kell juttatni az embert a tiszta moralitás szintjére Oda ahol a maximák irányítják az ember életét

9 Kant szerint az ember morális fejlődésének 3 lépcsőfoka van
„empirikus én”- az egyéni érdekek határozzák meg a cselekvést „szociális én”- a társas együttélés szabályait kormányozza „autonóm, morális én”- a belső ösztönévé vált erkölcsi törvény (kategorikus imperatívusz) irányítja magatartását

10 A teljes erkölcsi tökéletesség az érzékszervek számára hozzáférhető „empirikus világban” nem érhető el Kant felfogásában a nevelés a jövőnek szól „talán reméhetjük, hogy a nevelés mindig jobb és jobb lesz, és hogy minden következő nemzedék egy lépéssel közelebb jut az emberiség tökéletesedéséhez, mert az educatio mögött rejlik az emberi tökéletesség nagy titka

11 Fizikai és praktikus nevelés
Fizikai nevelés - (Physische Erziehung) A fizikai nevelés Kantnál testre és lélekre egyaránt irányul A fizikai nevelés magában foglalja a test gondozását, a fegyelmezést és a kiművelést Nagy hatást gyakorolt rá Rousseau „Emil”-je Amikor a test gondozásáról beszél,Rousseau nyomdokain halad Kerülni kell a pólyázást, a ringatást, a túl meleg öltözéket – ehelyett hideg fürdőket és kemény fekhelyet ajánl Elítélendő a járószalag és a járókocsi

12 Nagyon fontos az edzés, a test, az érzékszervek fejlesztése, a gyakorlás
A fegyelmezés a gyermek ösztönös vadságát fékezi, megtanítja állati lényegének legyőzésére Elveti a fegyelmezés drasztikus elemeit Fontos a testi kultúra,a test kiművelése A lélek fizikai kultúrája 2 úton: szabad és skolasztikus módon mehet végbe Az előbbi a játékos tevékenységet, az utóbbi, az utóbbi a munkát jelenti ki kell művelni a szellemi erőket: az emlékezetet, a képzelőerőt El kell sajátítani a civilizáció viszonyrendszerének ismeretét, az emberekkel való bánni tudás képességét

13 Kant pedagógiájában a fő hangsúly mégsem az értelem nevelésén van
Rendszerében a praktikus észnek (erkölcsi, morális ész ) fölénye van a morális ésszel szemben Csak ennek révén válhat képessé arra, hogy alávesse magát az önként vállalt erkölcsi törvényeknek( kategorikus imperatívumok)

14 Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal általános törvényhozás elvéül szolgáljon!

15 Johann Gottlieb Fichte
Szegény takácsmester gyermekeként született Rammenauban Kolostori iskolában tanult Jénában és Lipcsében teológiát hallgatott az egyetemen Érdeklődése a filozófia felé fordul Zürichben magántanítói állást kap Megismerkedik Rousseau és Pestalozzi pedagógiájával, mégis a legnagyobb hatást Kant teszi rá Hírnevet a „ Kísérlet minden kinyilatkoztatás kritikájára” hozza meg neki Nagy hatású előadás sorozatokat tart a Berlinben Professzori és dékáni kinevezést is kapott Berlinben hal meg 1814-ben

16 Az abszolút én Filozófiai nézeteinek kibontásában Kant nézetein halad
Később azonban már bírálta mesterét Fichte felfogása szerint az egyedüli reális létező az abszolút Én, az emberi öntudat általában Ami az Én-nel szemben áll az a nem-Én Olyan produktuma ez a Én-nek, mely folyamatosan leküzdendő korlátként, cselekvésre sarkalló ösztönző erőként jelenik meg az ember életében

17 Fichte még Kantnál is jobban szembehelyezkedik az egyéni boldogságra épülő etikai rendszerrel
Az ember két világ polgára: egyrészt a természeté, másrészt az attól függetlenül létező időfölötti, intelligibilis világé Hangsúlyozza hogy csak az utóbbi világ polgáraként lehet az ember igazán erkölcsös Kikezdhetetlen etikai törvény: kategorikus imperatívusz

18 Csak e magasabb rendű világ tagjaként élheti át ez ember az igazi szabadságot
Erkölcsi törvénye: Cselekedj mindig a kötelességedről való legjobb belátásod szerint. Azaz cselekedj a lelkiismereted szerint Szerinte az ember legnagyobb tévedése az, hogy azt hiszi, hogy a maga számára képes létezni és élni, gondolkodni és működni.

19 Fichte pedagógiája tehát szociális irányultságú, társadalmi pedagógia
Elméleti alapvetés terén még Pestalozzit is túlszárnyalja Szerinte a nevelés feladata az, hogy megmutassa a fiataloknak az utat amely az erkölcsös, boldog élethez vezet A boldogság csakis egyéni erőfeszítés révén érhető el

20 Gondolatai a nevelésről
„A nevelés a népek felemelkedésének eszköze lehet” Keményen bírálta a régi nevelés gyakorlatát és felvázolta az új nevelés körvonalait A régi nevelés, mint mondja: csak az egyénre volt tekintettel a közösségre nem, önzővé tette az embereket, felületes műveltséget nyújtott, csak az emlékezetet töltötte meg, viszont nem formálta a személyiséget, ugyanakkor csak a kiváltságos rétegekre szorítkozott Az új nevelés ezzel szemben az egész nemzet nevelésének kell lennie

21 Georg Wilhelm Friedrich Hegel
Stuttgarban született magas rangú tisztviselő családban A tübingeni egyetemen filológiát, filozófiát és teológiát hallgat Nevelősködésből tartja fent magát Pályafutása során a jénai egyetem professzora, a nürnbergi gimnázium igazgatója, végül a heidelbergi, majd a berlini egyetem előadója

22 Filozófiájában központi helyet foglal el az evolúció (fejődés) gondolata
A világfolyamat nem más, mint fejlődés, amelynek legfőbb mozgatórugói az ellentmondások Alapvető különbséget fedez fel aközött, ami a természet által meghatározott, és aközött, mai a szellemi, ami a szabadság birtokába tartozik A természeti ember a természet feltételeinek a rabja, míg a szellemi ember önmagának parancsol

23 Azt mondja, hogy a fejlődés fokozatai a világtörténelemben is úgy következnek egymásra, mint az ember életében Hegel az emberiség gyermekkoráról, ifjúkoráról, férfikoráról, és aggkoráról beszél Az ember kettős meghatározottságú lény Egyrészt természeti, másrész szellemi lény Nem szabad, hanem rabja a természeti feltételeknek A nevelés éppen az a tevékenység, mai felszabadítja

24 Elismeri a nevelés pótolhatatlan szerepét, ugyanakkor rámutat a hibáira is
A gyermek bizonyos adottságokkal születik, amelyek eleve behatárolják a nevelés lehetőségeit A nevelés feladata: készítse fel az egyént az állami közösség életében való részvételre A nevelés voltaképp állam polgári nevelés Elismeri a családi nevelés fontosságát, ugyanakkor az iskolai oktatás fontosságát hangsúlyozza A pedagógus tekintélyének tör lándzsát A szellemi képzés mellett a legfontosabbnak az akarat nevelését tartja

25 Friedrich Wilhelm August Fröbel
Az iskoláskor előtti gyermekek nevelésének, oktatásának kérdésével Fröbel előtt is többen foglalkoztak.( pl. Pestalozzi, Corvinus, Owen ) Fröbel neveléstörténeti jelentősége abban van, hogy elsőként dolgozta ki részletesen az óvodákban folyó pedagógiai tevékenység elméleti alapjait, s az ott végzett oktató nevelő munka módszertanát.

26 Fröbel a pedagógiai elmélet és gyakorlat tekintetében Pestalozzi hatása alatt áll
Néhány évig tanított is Pestalozzi yverdoni intézetében Fröbel később szembefordult Pestalozzival, azt mondja, hogy korábbi mestere nem foglalkozik eléggé intenzíven a legkorábbi gyermekek problémáivel Fröbel maga is hozott létre iskoláskorú gyermekek számára nevelőintézetet Érdeklődése később azonban az iskoláskor előtti gyermekek nevelése felé fordult

27 Svájcban nevelőintézetet hozott létre
Németországban óvodát alapított (1837) Gyermekkertnek nevezte el Itteni tevékenysége során dolgozta ki az óvodai pedagógiai munka módszertanát, szervezett tanfolyamokat a „gyermekkertésznők” (óvónők) kiképzésére, s végzett széles körű agitációt az óvodák jelentőségének, szükségességének elismertetéséért

28 Fő műve: Embernevelés- ebben vetette meg pedagógiája alapjait
Úgy vélte, hogy az emberre is érvényes Az óvoda alapvető feladatának tudatosan megtervezett fejlesztő hatású életkorának megfelelő logikus egymásutánban elrendezett cselekvéslehetőség nyújtása a gyermek számára

29 Disterweg A házi nevelés mellett foglal állást
Azt mondja, hogy legtöbb esetben a szülői példa dönti el a gyermek sorsát Így fogalmaz Disterweg: Amivel az edényt legelőször megtöltjük, annak szagát meg is tartja.

30 Azt mondja, hogy az ember azokat a benyomásokat őrzi meg a legtartósabban, melyeket még gyermekkorában fogadott lelkébe. Ezen axióma a házi nevelés szilárd alapja. Kathegorikus imperatívusz: a szülő „ Csak olyan tetteket végezz, minőket gyermekedtől remélsz, olyanokat sose tégy, minőket gyermekedtől el nem vársz!”