Politikai és szociálgeográfia I.

Az előadások a következő témára: "Politikai és szociálgeográfia I."— Előadás másolata:

1 Politikai és szociálgeográfia I.
DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 1

2 10. tétel: Újlatin Európa

3 Latinok (i. e. V.-IV. sz.)

4 Latinok szétterjedése Európában

5 A Római Birodalom legnagyobb kiterjedése (Trajanus császár korában), és az újlatin népek földrajzi elterjedése Skótok Írek Walesiek Angolok Holland Flamand Haiti kreol Breton Vallon Francia Németek Osztrákok Raeto- roman Magyarok + Provanszál Friuli Leoni Baszk Oxitán + Horvát Románok Vlah Toszkán Aragóniai Dalmát Szerbek Portugál + Bolgárok Kasztíliai Korzikai Olasz Katalán Albánok Szárd Törökök Szicíliai Görögök Ladino Afrikai (Karthágói) latin

6 Újlatin nyelvek Nyugati csoport Pireneusi fsz.
- Spanyolország fő Etnikai csoportok: kasztíliai 64%, katalán 24%, galíciai 7%, baszk 2,5%, cigány - Portugália fő portugál 99%, spanyol, afrikai - Franciaország fő francia 94,7% (breton, elzászi, katalán, baszk, olasz, flamand), arab, portugál, olasz - Provánszi vagy provenszál, oxitán -Frankofón országok: Kanada, stb. - Itáliai-Olasz - Szárd - Korzikai - Rétoromán v. ladin v. rumans - Olaszország fő olasz 95%, szárd, rétoromán, dél-tiroli, szlovén, albán, görög Emigránsok, vendégmunkások (USA, Kanada, Argentína, Chile, Brazilia, stb) Keleti csoport Rumén (román) - Románia fő román 89,1%, magyar 8,8% német 1,5%?, cigány - Ukrajna: 110 ezer fő, Szerbia: 60 ezer fő, Magyarország: ezer fő - Moldávia: moldovánok ~4,3 ezer fő, kb 65% Isztro-rumén: fő + dalmát Aromun – cincár – vlah Macedónia, Szerbia: 80 ezer, Görögország: 50 ezer, Albánia: 10 ezer fő

7 Az Ibériai-félsziget népsűrűségi térképe

8 Történelmi-nyelvészeti régiók az Ibériai-félszigeten

9 Svájc: „ütközőállam”

10 Belgium (ütközőállam) regionalizálása

11 elementáris erővel követelte a revánst
Egykorú festmény abból az időből, amikor a francia nemzet Elszász-Lotharingia miatt elementáris erővel követelte a revánst