III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után

Az előadások a következő témára: "III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után"— Előadás másolata:

1 III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Magyarország feladatai Mexikó után
Regionális eltérések a felszíni és felszínalatti vízkészletekben Schweitzer Ferenc

2 Vízkészletnek a társadalom számára hozzáférhető és igénybe vehető vizeket tekintjük.
Felszíni vizek: Állóvizek: természetes tavak, holtágak, vízállásos területek, mesterséges tavak, tározók, bányatavak Vízfolyások: folyamok, folyók, kisvízfolyások, időszakos vízfolyások Csatornák: belvíz-, csapadékvíz-, szennyvíz-, öntözővíz-csatornák, stb. Felszín alatti vizek Talajvíz Parti szűrésű vizek Rétegvíz: hideg rétegvíz, meleg rétegvíz, (termál-, gyógyvíz) Karszt és hasadék-víz: hideg karsztvíz, meleg karsztvíz (termál-, gyógyvíz)

3 A Kárpát-medence vízborította és vízjárta területei az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt (Vízrajzi Intézet, 1938)

4 Az évi és az közötti időszak átlagos talajvízállásának különbsége (A VITUKI adatai alapján KERESZTESI Z. 2002, MTA FKI)

5 Felszínalatti vízkészletek, réteg és karsztvizek (Vízgazdálkodási Intézet, 1984)

6 Az alföldi artézi vizeket tartalmazó földtani üledékek rétegtani helyzete és a 100 m3/napnál nagyobb rétegvíz bázisok Liebe P., VITUKI, 2000

7 Az egészségügyi határérték az ivóvízre
: 50 μg/l (600 ezer embert érintett) 2001-től: 10 μg/l (1 milló embert érint) Európai Unió Világ Egészségügyi Szervezet előírásának megfelelően A vizsgált településeken mért legnagyobb arzéntartalom és az 50 m-nél vastagabb negyedidőszaki üledékek elterjedése (CSALAGOVITS I. – HORVÁTH I.1996)

8 A Dunántúli-középhegység főkarsztvíztározójának eredeti állapotára vonatkozó karsztvízszint térképe (ALFÖLDI L. - KAPOLYI L. 2007)

9 A felszín alatti víztermelés
1981 és 1995 között (VITUKI) Karsztvízszint változása a Dunántúli-középhegységben (SZILÁGYI G. 2002)

10 Felszínalatti vízkészletek és készletváltozásai
Vízgazdálkodási keretterv 1965 parti szűrésű víz ~ 6590 ezer m3/nap talajvíz ~ 3520 ezer m3/nap rétegvíz ~ 6820 ezer m3/nap karsztvíz ~ 980 ezer m3/nap összesen ~ 17,9 millió m3/nap Vízgazdálkodási keretterv 1984 parti szűrésű víz ~ 7500 ezer m3/nap rétegvíz ~ 6360 ezer m3/nap karsztvíz ~ 1098 ezer m3/nap összesen ~ 15 millió m3/nap Somlyódy L parti szűrésű víz ~ 5000 ezer m3/nap talajvíz és rétegvíz ~ 3836 ezer m3/nap karsztvíz ~ 822 ezer m3/nap összesen ~ 9,7 millió m3/nap Simonffy z parti szűrésű víz ~ 4973 ezer m3/nap talajvíz és rétegvíz ~ 3849 ezer m3/nap karsztvíz ~ 685 ezer m3/nap összesen ~ 9,5 millió m3/nap

11 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

12 Az ajkai vörösiszap-tározók környezetének geomorfológiai térképe (Balogh J., Juhász Á., Schweitzer F., Szeberényi J., Viczián I. 2010) Jelmagyarázat: I.=Komplex formák, II.=Geomorfológiai szintek, III.=Völgyek, IV.= Lejtők, V.=Vizek, VI.= Antropogén formák, 1= Tetőfelszín tszfm., 2= Tetőfelszín 350 tszfm. felett, 3= Lejtőpihenő, 4= Köztes helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 5= Alacsony helyzetű glaciális hordalékkúp felszín, 6= Nyereg, 7= tszfm., 8= tszfm., 9= tszfm., 10= Eróziós völgy, 11= Eróziós-Deráziós völgy, 12= Deráziós völgy, 13= Deráziós fülke, 14= Vízmosás, szurdokvölgy, 15= Lejtők általában, 16= Tó, 17= Patak, belvízelvezető csatorna, 18= Belvizes terület, 19= Forrás, 20= A patakelterelés lehetséges nyomvonala, 21= A Torna-patak víztelenített medre 22= Iszap-tározó kazetták, 23= Település, 24= Vasútvonal, 25= Tervezett vízépítési műtárgy, Torna-patak átvezetésének lehetséges nyomvonala.

13 Javaslat a Torna-patak medrének áthelyezésére a Széles-víz és a Csigere-patak nyomvonalában
Javaslat a Torna-patak vízmegosztására és a Lőrintei-tározó vízszint szabályozására