Tények és törekvések a klímapolitika érdekében Kerekes Sándor.

Az előadások a következő témára: "Tények és törekvések a klímapolitika érdekében Kerekes Sándor."— Előadás másolata:

1 Tények és törekvések a klímapolitika érdekében Kerekes Sándor

2 Az Európai Unió csúcsértekezletén vállalt kötelezettségek ( 2007. március 8-9.)  A szén-dioxid kibocsátás 20%-os csökkentése 2020-ig.  Az energiahatékonyság 20%-os növelése.  A megújuló energiaforrások részarányának 20%-ra való emelése.  A bioüzemanyagok részarányának 10%-ra növelése 2020- ig. Forrás: Láng István előadása a Corvinus Egyetemen 2009.ápr.8.

3 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 3 Egyes országok egy főre jutó széndioxid kibocsá- tásának és GDP-jének alakulása 1980-2002 között

4 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 4 Egy főre jutó fogyasztás A GDP egységére jutó fogyasztás A vállalt szén-dioxid- kibocsátási céltól való távolság A megújulók aránya Ausztria195184 Belgium25181015 Bulgária629528 Csehország1628117 Dánia174112 Észtország1628124 Finnország2825213 Franciaország23111814 Németország221087 Magyarország817926 Írország2032916 Olaszország111159 Lettország320222 Norvégia27121910 Lengyelország522620

5 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 5 1997200719972007 Ausztria10,4140810,61936Lettország5,0182395,295215 Belgium14,2063412,40489Litvánia6,387857,308976 Bulgária10,184239,869402Luxemburg23,0256227,1112 Ciprus10,9246113,00913Magyarország7,7964267,54409 Csehország14,8683814,66095Málta6,8424757,429931 Dánia15,021912,23407Nagy-Britannia12,0881510,47492 Észtország15,4578216,40335Németország13,0132711,61527 EU–159,1950758,694714Norvégia11,8438911,75997 EU–2710,8262410,18638Olaszország9,2897259,348181 Finnország14,663814,84758Portugália7,0382137,721414 Franciaország9,3847048,347583Románia7,4126467,061867 Görögország10,8761311,8021Spanyolország8,3589549,945445 Hollandia14,3316512,68493Svájc7,1495386,818721 Horvátország5,4865217,29076Svédország8,2005157,177456 Írország16,8318916,0486 Szlovákia9,2594968,704701 Izland12,3679814,75597 Szlovénia9,91743610,30652 Lengyelország11,6135310,46229 Törökország3,8839245,347166 1 lakosra jutó ühg kibocsátások Európában 1997-2007 között tonna/fő

6 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 6 Welfair and energy consumption Létezik-e alagút az energiafogyasztást illetően? Energyconsumption (TOE/capita) (GDP Euro/capita) Hungary 2007 Hungary 2027 Hungary 2047 Source: EIU, OECD, Boston Consulting Danmark Swiss Ireland

7 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 7 Is it the same job? Which one is more sustainable?

8 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 8 8 A klímapolitika hatása (SIN-FRA repülőjegyek) SIN-FRA: ∆ + 5,925.44 € SIN-DXB-FRA: ∆ + 2,990.32 € SIN-ZRH-FRA: ∆ + 144,59 € Additional Costs for Airlines: SIN-IST-FRA: ∆ + 600.15 € Source: Albers, Sascha; Bühne, Jan-André; Peters, Heiko: "Will the EU-ETS instigate airline network reconfigurations?", Journal of Air Transport Management, Vol. 15, No. 1, 2009, pp. 1-6.

9 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 9 A perfect storm for renewable energy CO 2 Emissions last 10k years Global RE Investment 2004-2006 Quellen: DOE EIA 2009, IPCC 2007, GWEC 2009, UNEP/NEF 2007 Wind Power 1992-2008 Oil Price 1995-2009

10 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 10 Mennyit szánunk az energiahatékonyság növelésére és a megújulókra az EU pénzekből 2007-2013 között?

11 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 11 Colour On Map Open Plain At Sea Open Sea Hills & Ridges >7.5>8.5>9.0>11.5 6.5 – 7.5 7.0 – 8.5 8.0 – 9.010.0 – 11.5 5.5 – 6.5 6.0 – 7.0 7.0 – 8.08.5 - 11.5 4.5 – 5.5 5.0 – 6.0 5.5 – 7.07.0 – 8.5 <4.5<5.0<5.5<7.0 fekete kék zöld sárga piros

12 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 12 A civilek és a gazdaság „játékai” az energiaellátás és a klímaváltozás kapcsán A fosszilis energia kiváltása illetve káros hatásainak csökkentése Milyen játékra gondolnak a civilek? Mi volna a valós játék? Bio-üzemanyagokMegújuló energia, széndioxid emisszió csökkentése Vidékfejlesztés, energiabiztonság SzélerőművekMegújuló, nincs széndioxid kibocsátás Aszályos területek hasznosítása, helyi energiatermelés FöldgázprogramEnergiahatékonyság növelése, légszennyezés csökkentése Ellátásbiztonság, városi légszennyezés csökkentés

13 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 13 Nagyfogyasztók villamosenergia felhasználásának ingadozása (15 perces átlagok)

14 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 14 A megújulók bekapcsolása az energiatermelésbe fokozza a csúcsenergia problémát. A megoldás a radikális innováció  A villamos energia termelő kapacitások növelése helyett  Energianet és decentralizált energiatárolás

15 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 15 A megújulók használatát leginkább az villamos energia tárolásának megoldása segítené ELFOGADOTT, DE NEM FENNTARTHATÓ MŰSZAKI MEGOLDÁSOK  Magaslati víztározók, vízierőművek (Prédikálószék)  Hidrogén előállítás és a kapcsolódó új infrastruktúra + üzemanyagcellák  ….. RADIKÁLIS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI INNOVÁCIÓ: AZ ENERGIATÁROLÁS DECENTRALIZÁLÁSA  Háztartások –Villanyautó, amit akkor töltenek, amikor van „szabad” és olcsó villamos energia –Mélyhűtők, amiket akkor „hűtenek”… –Hőtároló kályhák, amiket akkor fűtenek…. –Légkondicionálók, amelyeket akkor kapcsolnak be, amikor…  Közösségi fogyasztók –Hidroglóbuszok feltöltése vízzel, –Üzemi konyhák… –Takarmány előkészítés stb… –….

16 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 16 Mi jellemzi a fenntartható, társadalmi-ökológiai rendszert?  A diverzitás fenntartása és megőrzésének támogatása (biológiai, tájképi, gazdasági és társadalmi értelemben is)  az ökológiai sokféleség emberi „kontrolljának” korlátozása,  A modularitás tisztelete (a csatlakozó rendszerek jobban viselik a sokkhatást)  A tanulás, a társadalmi hálózatok és a helyileg kifejlesztett szabályok fontosságának hangsúlyozása És biztosítani kell  - az azonnali visszacsatolásokat,  - a politika figyelmét a lassú (“slow”) változókra és a felhalmozódásokra kell irányítani,  - a magán és köztulajdon megfelelő aránya, és átfedő hozzáférési jogok biztosítása  - A csalók szigorú megbüntetése és társadalmi megvetése,  - átfedő (különböző döntési szinteken) intézményrendszer,  - A be nem árazott ökoszisztéma szolgáltatások megjelenítése a fejlesztési javaslatokban,  - A változtatások iránti nyitottság: az innovációkat és a kísérleteket támogató légkör,  Erős elkötelezettség és gyors válasz a jelentős (nagyságrendi) hatásokra.

17 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 17 Az EU környezetvédelmi szabályozása az egységes piac védelmét helyezi előtérbe. A szubszidiaritás szép elv, de a gyakorlatban uniformizálás történik  Az országonkénti eltérő környezetvédelmi előírások a munkahelyek vándorlását eredményezné. (Hasonlóan, mint az adózási differenciák.)  A laza környezetvédelmi szabályozás versenyelőnyt jelentene az adott országnak  Soha nem vizsgálták meg, hogy a versenyképességre gyakorolt negatív hatás esetleg kevésbé veszélyes, mint az egységes környezeti szabályozás kedvezőtlen mellékhatásai.  Az EU direktívák nem veszik figyelembe az eltérő természeti környezeti feltételeket. (Environmental federalism:Wallace OATES)

18 Gazdálkodástudományi Kar 2010. Február 19. Kerekes Sándor 18