PSZICHOLÓGIA NÉZŐPONTOK, MÓDSZEREK (1. és 2. fejezet)

Az előadások a következő témára: "PSZICHOLÓGIA NÉZŐPONTOK, MÓDSZEREK (1. és 2. fejezet)"— Előadás másolata:

1 PSZICHOLÓGIA NÉZŐPONTOK, MÓDSZEREK (1. és 2. fejezet)
Ronald L. Koteskey: Psychology from Christian Perspective munkája alapján Dr. Veres Sándor 1

2 1. fejezet: Keresztény perspektíva
Pszichológia és kereszténység konfliktusa a XX. században Behaviorizmus – John Watson (1930) Pszichoanalízis: Egy illúzió jövője (1927) Mózes és az egyistenhit – Sigmund Freud Római katolikus Pszichológusok Társasága (1947) az USÁ-ban Dave Hunt – A kereszténység elaltatása (1985) Martin és Desire Bobgan (1987) - Pszichoherezis

3 A keresztény nézőpont A keresztény világnézet kialakításakor a kezdetből kell kiindulnunk, megérteni a Biblia kezdő sorait: „Kezdetben Isten teremtette a mennyet és a földet” (Gen 1:1). Ez az öt szó ma is azonos azzal, ami közel négy ezer évvel ez előtt volt, széles kitekintést nyújt a keresztény nézőpont megalkotásához.

4 Isten „Kezdetben Isten…” (Gen 1:1a) ebben Isten kinyilvánítja, hogy ő a forrása mindennek, ami létezik. Természettől független, végtelen főhatalom, abszolút valóság. Nincs semmi sem, ami korlátozhatná szuverenitását. Nincs alávetve semmilyen törvénynek vagy hatalomnak, ami felette állna. Személy, aki végtelen, különálló és jól megkülönböztethető attól az univerzumtól, amit megteremtett és amelyet fenntart.

5 Isten Isten kijelenti magát nekünk különféle módokon.
Az egyik mód a Biblia amelyben egyéneken keresztül beszél, akiket Izrael történetében számon tartanak, Jézus életén, és a korai egyház történetén keresztül. Kijelenti magát általános (természetes) módon is, ahogyan megalkotta a világot. 19 Zsoltár és a Rom 1 beszél arról, hogy Isten elegendő információt adott magáról teremtésében örök hatalmáról és isteni tisztaságáról. Megállapíthatjuk ezek alapján, hogy azok az emberek, akik ugyan nem hallották még Isten specifikus kijelentését nem védekezhetnek azzal, hogy nem ismerik őt.

6 Isten hogyan jelenti ki magát?
  ÁLTALÁNOS KÜLÖNÖS Forrás: Teremtés Biblia Módszer: Tudomány Hermeneutika (leíró) (előíró) Eredmény: Elméletek Elméletek

7 Az általános kijelentés
„Isten általános kijelentése időben megelőzi az Ő különös kijelentését. Ez a kijelentés az emberhez nem verbális úton érkezik el, hanem a természet történéseiben, erőiben és törvényeiben, az emberi értelem felépítettségében és működésében, valamint tapasztalati és történelmi tényekben” Louis Bekhof

8 A különös kijelentés „Istennek a természetben közölt általános kijelentése mellett megkaptuk az Ő különös kijelentését is, amely ma a Szentírásban található. A Biblia elsősorban Isten különös kijelentésének a könyve, ez a kijelentés pedig tények és szavak összessége: tényeket értelmező szavak és a szavaknak töltetet adó tények „ Louis Berkhof

9 Isten kijelentése Általános kijelentés Zsolt 19:1-7 Mt 5:45
ApCsel 14:16-17 Róma 1:18-20 Róm 2:14-15 Specifikus kijelentés Zsidó 1:1-2 2 Péter 1:20-21 2 Timoteus 3:16-17

10 A Világ „teremtette a mennyet és a földet” (Gen 1:1b) szerint a világ Isten teremtése. A világ nem azonos Vele, sem valamely részével, de olyan amit ő alkotott és amit fenntart. Minthogy az erkölcs, a racionális létezés teremti meg a világot, ez valóság, az ő alkotása jó, és rendezett. Az emberek Isten képmására teremtettek, képesek megismerni az Isten teremtette világ tervét és szabályozását.

11 Az emberek „Isten az embert a saját képmására teremtette...” (Gen 1:27a) ige arról tájékoztat bennünket, hogy teremtmények vagyunk, mint az állatok, a növények vagy a szervetlen anyag. Emellett, azt is mondja, hogy specifikus – spirituális lények vagyunk Isten képmására teremtve. A lélek és az anyag egysége. Emlékezzünk arra, hogy egység vagyunk, így láthatjuk magunkat különböző kedvező pontokról. Az egyik oldalról szemlélve, azt látjuk, hogy hasonlítunk a többi teremtményhez (élőlényekhez). Egy másik pontról szemlélve viszont azt látjuk, hogy hasonlítunk Istenhez. Nézzük ezt meg az 1.1 Ábrán!

12 1.1. ábra: Keresztény nézőpont („Kezdetben Isten… 1Móz. 1:1a)

13 Teremtettek – az állatokhoz hasonlatosan
Egy gondolat ahhoz a konklúzióhoz vezet bennünket, hogy az emberek sokkal inkább olyanok mint az állatok, mint bármi mások a teremtésben. Sokkal jobban hasonlítunk az állatokhoz, mint bármilyen szervetlen anyaghoz vagy növényekhez. Véges lények vagyunk, hasonlóan mint az állatok mind testben, mind viselkedésben. A Biblia több alkalommal, pl. a 49 Zsoltárban is kiemeli, hogy meg kell halnunk, mint az állatoknak. Szintén szól arról, hogy az emberek és az állatok ugyanazt a levegőt lélegzik be, mindketten meghalnak, mindketten a föld porából vétettek, és mindketten vissza kell oda térniük (Préd 3). Mint a teremtés más lényei, így az emberek is Istentől függenek mindenben, akárcsak létezésük folytatása.

14 Isten képmására – Istenhez hasonlatosan
Isten férfivá és nővé teremtett bennünket saját képmására. Noha némelyek úgy hiszik, hogy a bűneset teljesen összetörte ezt a képet, a Biblia azt mondja, hogy a kép megmaradt. Amikor Isten megtiltotta a gyilkosságot, azt mondta hogy aki embert öl, olyan valakit öl meg akit saját képmásául teremtett – és ez a kijelentés a bűneset után hangzott el (Gen 9). Az Új Testamentum szintén megfogalmazza, hogy Isten bennünket saját hasonlatosságára teremtett (Jak 3).

15 Implikáció - Definíció
Azt kérdezheted „Mit is kezdjünk pszichológiával?” Szép dolog keresztény világnézettel rendelkezni. De Mit is kezdjünk a pszichológiával? Milyen következtetésre juthatunk a pszichológiát illetően? Minden pszichológusnak van világnézete, ami hat arra, hogy miképpen gondolkodik a pszichológiáról. Nos tárjuk fel hogyan definiálhatjuk a pszichológiát keresztény nézőpontból, hogy az illeszkedjen keresztény világnézetünkhöz. A pszichológusok manapság gyakran úgy határozzák meg a pszichológiát mint a viselkedés és a mentális folyamatok tanulmányozását. Mint diszciplina a 19. században kezdte meghatározni önmagát a mentális folyamatok vizsgálatával, a huszadik század első felében a viselkedés tanulmányozása lett a fő témája, és végezetül a a század második felében mindkettő együttes vizsgálata. Ez a meghatározás, mellesleg, illeszkedik keresztény nézőpontunkhoz, ahogyan azt a 1.2. Ábrán láthatjuk is.

16 Viselkedés Amikor a megfigyelhető viselkedésre koncentrálnak a pszichológusok annak néznek utána, hogy az ember viselkedése mennyire hasonlít az állatokéhoz. (pl. etológia) Tényleg, gyakran az emberi viselkedést olyan eszközökkel tanulmányozzák, melyeket az állatok tanulmányozásánál használnak. Továbbá, mivel az emberek hasonlóak az állatokhoz, a pszichológusok vitatják, hogy az állati viselkedés tanulmányozása adhat következtetéseket az emberi viselkedés tanulmányozásához.

17 1.2. ábra: A pszichológia meghatározása keresztény nézőpontból

18 Mentális folyamatok Amikor a mentális folyamatokra koncentrálunk a pszichológusok valóban azt vizsgálják, hogy az ember mennyire Istenhez hasonlatos. Isten azt mondja: „Ézs Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az ÚR.” mentális folyamat. Vitatkozhatunk vele, mert gondolkodó lények vagyunk, a képmására alkotottak. Van egy veszélye a keresztény nézőpontunk sematikus diagramjának használatában méghozzá az, hogy könnyen úgy láthatjuk azt mint hibásan alkalmazott dualizmus, kettéválasztva az embert fizikai illetve mentális alkotókra. Ezzel szemben az ember egységét kívánjuk hangsúlyozni. Kérdezheted „ Az emberek valóban az állatokhoz hasonlatosak vagy valóban Istenhez?” Tanulmányozhatjuk a viselkedést vagy a mentális folyamatokat?” Ezek megválaszolhatatlan kérdések mivel „a dualisztikus” megközelítésben gyökereznek. Az emberek egyszerre az állatokhoz és egyszerre az Istenhez hasonlatosak. Egyszerre kell tanulmányoznunk a viselkedést és a mentális folyamatokat. A pszichológusok megpróbálták csak az egyiket vagy csak a másikat tanulmányozni, és az ilyen megközelítés az ember tökéletlen, hiányos pszichológiájához vezetett.

19 Alkalmazás - Célok Ugyancsak felteheted a kérdést: „Mit kezdjünk a kereszténységgel?” Szép amit a pszichológiáról tanulhatunk, de „ hogyan tudom mindezt használni keresztény életemben?” Amiképpen keresztény hitünknek vannak konzekvenciái a pszichológia számára, úgy a pszichológia is bír implikációkkal keresztény életünket illetően. Nézzük a pszichológusok célkitűzései miképpen illeszkednek a keresztény nézőponthoz. Különböző pszichológusok különböző célokat tűznek ki, függ ez attól, hogy mit választanak mivel fognak foglalkozni a pszichológia művelése során. Márpedig ezek a célok két általános fogalomhoz kapcsolódnak, az alap (akadémiai) és az alkalmazott kutatás fogalmakhoz. A 1.3 ábra mutatja ezeket a célokat keresztény nézőpontunk szerint.

20 1.3. ábra: A pszichológia céljai keresztény nézőpontból

21 Elméleti – alapkutatás
Némely pszichológus azt választja, hogy az Isteni teremtés megértése a fő célja. Ezt alkalmazzák a nézőpont mindkét oldalára. Le akarják írni, megakarják érteni és előre jelezni a viselkedést és a gondolkodást. Ilyen pszichológusok olyan valamit tanulmányoznak, ami hatással lehet a viselkedésre és a mentális folyamatokra. A vallás pszichológiájának tanulmányozása minden, amit a pszichológia a vallásos gondolkodás és viselkedés megértéséhez hozzá tud tenni. Ilyen pszichológusok olyan dolgokat tanulmányoznak, mint a bűntudat, Isten kép, és a vallásos megtérést követő viselkedés változása. A Vallás Tudományos Kutatásának Társasága specifikus pszichológiai és szociológiai módszereket használ mindenfajta vallás jobb megértése érdekében.

22 Alkalmazott kutatás Más pszichológusok inkább azt választják, azzal foglalkoznak, hogyan alkalmazhatják tudásukat a viselkedés és a mentális folyamatok megváltoztatásához. Szeretnék nyomon követni, hogy mások hogyan cselekszenek és gondolkodnak. A nyomon követés nem jelent manipulálást, de változásra ösztönzést igen. Szeretnének a diákoknak a tanulásban segíteni, hogy az a emberek jobban tudjanak alkalmazkodni a változásokhoz az életükben, és így tovább.

23 Alkalmazott kutatás Mint keresztények, különösen azt akarjuk, hogy tudásunkkal segítsünk az embereknek hogy egyre inkább Istenhez legyenek hasonlatosak. Azt akarjuk, hogy ők sokkal jobban szeressenek, kedvesebbek legyenek, irgalmasabbak, igazságosabbak és igy tovább. Némely evangéliumi munkatárs a pásztori tanácsadásban arra specializálja magát, hogy az embereknek abban segít, hogy egyre inkább Isten-képűvé váljanak. Szemináriumok és keresztény főiskolák és egyetemek egyetemi programokat fejlesztettek ki, melyekben integrálják a pszichológiát és a kereszténységet hogy keresztény klinikai pszichológusokat neveljenek, akik segítenek az embereknek abban, hogy egyre inkább Istenképűvé váljanak.

24 2. fejezet: Módszerek – megközelítési módok
Az előzőekben a keresztény nézőpont kialakításával kezdtük és láttuk, hogy milyen annak a pszichológiának a meghatározása és céljai, amelyek ehhez a világnézethez illeszkednek.

25 Módszerek Céljaik megvalósításához a pszichológusok módszerek változatainak sorát alkották meg. Némely módszer segít az alapkutatási célok elérésében, mások az alkalmazás ügyét szolgálják. Némely sokkal alkalmasabb az emberek állathoz hasonló vonásainak a vizsgálatára, mint az istenképűség aspektusainak tanulmányozására. A 2.1. ábra keresztény nézőpontból mutatja be ezeket a módszereket.

26 2.1. Ábra: A pszichológia módszerei keresztény nézőpontból

27 Alapkutatási módszerek
A pszichológusok abban érdekeltek, hogy leírják, megértsék és előre jelezzék a viselkedést és ez az érdekeltségük két fő megközelítési módot kínál a kutatás számára. Az egyiket kísérleti módszernek (experimentális), a másikat leíró (deskriptív) módszernek nevezhetjük.

28 Alkalmazott módszerek
Kísérleti módszer: egyedül ez a módszer követi az ok-okozatiság fonalát. Ahogy ezt a 2.1. Ábrán láthatjuk ez a módszer jól illik az emberek állathoz hasonló tulajdonságainak a tanulmányozásához, mert magába foglalja kísérletezés kontrollját. Bár a tudósok gyakran úgy mutatják be a kísérleti módszert mint viszonylag újkori találmányt, ez már több mint 2500 évvel ezelőtt Dániel által használt módszer. A kísérletben a diéta volt a független változó. A kísérletvezető a diákok egyik csoportjának bort és táplálékban gazdag ételeket adott, a másik csoportnak vizet és zöldségeket. Másban a két csoportot ugyanúgy kezelte. Az egészség volt a függő változó. A kísérlet végén az a csoport, amely vizet és zöldséget kapott sokkal egészségesebbnek mutatkozott és jobban tápláltnak. Így a kísérletvezetője levonta a következtetést, hogy a vízzel és zöldséggel táplált diákok sokkal jobb eredményeket mutattak, mint a borral és gazdag ételekkel tápláltak, így megváltoztatta az ő étrendjüket is (Dánial 1).

29 Alapkutatási módszerek
Leíró módszer: Bár a kísérleti módszer nagyon jó a viselkedés kiváltó okainak a feltárásában, de az ilyen kontrollra nincs mindig lehetőség. Jó példa rá az 1Kir 18-ban található: Illés, és a Baál próféták egyaránt megpróbálják kontrollálni, azt amit Isten tesz. Természetesen, Isten szuverén, és senki sem kontrollálhatja azt, amit ő tesz. Ebben az esetben az emberek Isten-képűségének aspektusaival foglalkozunk, nem tudjuk kontrollálni Isten mit tesz. Ezért, használnunk kell leíró módszereket is , melyeket a pszichológusok fejlesztettek ki , amit ezt a 2.1. Ábrán látjuk.

30 Alapkutatási módszerek
A pszichológusok a viselkedés előrejelzésében is érdekeltek s ehhez gyakran használnak un. korrelációs módszert. Két változó közötti meghatározott kapcsolat alapján képesek matematikai képletek alkalmazásával az egyik változásából a másik változására következtetni. Például, valaki képes megjósolni egészen pontosan, hogy mennyire jól fognak a diákok teljesíteni az iskolában intelligencia tesztjük performációs mutatói alapján.

31 Alapkutatási módszerek
Mivel a pszichológusokat a viselkedés leírása is érdekli gyakran használnak megfigyelést (obszerváció), akár természetes környezetben, akár laboratóriumi körülmények között. Megfigyelik hogy az emberek mit tesznek és gondosan leírják a viselkedést. AZ 1Kir-ban a megfigyelő feljegyezte Illés és a Baál próféták viselkedését, nappal, mennyi ember vett részt az eseményben, mennyi követ használtak fel és mennyi víz fogyott el. Néhány pszichológus a megfigyelésének a pontosságát fokozza különféle tesztek vagy gondosan megfogalmazott kérdésekkel történő felmérések segítségével. Mások esettanulmányokat készítenek, amelyekben egyetlen személyt tanulmányoznak egy adott időben igen részletesen.

32 Előrejelzés A pszichológusok a viselkedés előrejelzésében is érdekeltek s ehhez gyakran használnak un. korrelációs módszert. Két változó közötti meghatározott kapcsolat alapján képesek matematikai képletek alkalmazásával az egyik változásából a másik változására következtetni. Például, valaki képes megjósolni egészen pontosan, hogy mennyire jól fognak a diákok teljesíteni az iskolában intelligencia tesztjük performációs mutatói alapján.

33 Alkalmazott módszerek
A pszichológusok akiknek az a célja, hogy a viselkedést és a mentális folyamatokat megváltoztassák olyan módszereket fejlesztettek ki melyekkel ez jó hatásfokkal elérhető. Ezek a módszerek a viselkedésre vagy a megismerésre irányulnak, ahogyan ezt a 2.1. Ábrán láthatjuk.

34 Alkalmazott módszerek
Viselkedésre irányulók: Az emberek elsődleges érdeke hogy megváltozzon a viselkedésük. A munkapszichológusok szeretnék növelni a munkások teljesítményét. A nevelő tisztek szeretnék látni hogy a rájuk bízottak felügyeletük alatt nem követnek el bűncselekményeket. A klinikai pszichológusok szeretnék felszámolni pácienseik tüneteit. Ezekben az esetekben, az elsődleges cél a viselkedés megváltoztatása. A pszichológusok módszerei igen hatékonyak a viselkedés megváltoztatásában. Először a módszereket állatokon próbálják ki, és aztán megtalálják a módját annak, hogy emberek esetében is működjenek ezek. Ezek a módszerek gyakran megjutalmazzák a kívánatos viselkedést és visszavonják ezket a jutalmakat ha nem kívánatossá válik a viselkedés.

35 Alkalmazott módszerek
Megismerésre irányuló módszerek: Más pszichológusok szeretnék a mentális folyamatokat megváltoztatni. A nevelők abban akarnak segíteni, hogy a diákok gondolkozzanak. A tanácsadók szeretnék ha az emberek másként fogadnák termékeiket. A lelkigondozó pszichológusok azt szeretnék, hogy klienseik érzései megváltozna a családon belül másokkal szemben. Az elsődleges cél a mentális folyamatok megváltoztatása – a gondolatok, az érzékelés, és az érzelmek terén. A pszichológusoknak vannak módszereik a mentális folyamatok megváltoztatásához. Nem meglepő, a legtöbb tartalmazza a beszélgetést, a mentális folyamatot magát. Nevelők gondosan készülnek a megbeszélésekre az osztályteremben, hogy diákjaik megtanuljanak gondolkodni. Tanácsadók szövegeket és képeket mutatnak be hogy másként fogjanak fel dolgokat az érintettek. A terapeuták pedig bátorítják a klienseket arra, hogy beszéljenek olyan dolgokról amelyek terhesek a számukra.

36 Alkalmazott módszerek
Persze az emberi lény egység, ezért gyakran teljesen sikertelen próbálkozás megváltoztatni a diagram egyik oldalát, akár a viselkedés akár a mentális folyamatokra gondolunk, a másik megváltoztatása nélkül. Manapság már a pszichológusok is mindkét oldal egy időben történő megváltoztatását hangsúlyozzák.

37 Megközelítési módok a pszichológiában
A pszichológia az utolsó évszázadban nőtt fel, néhány jellegzetes megközelítési módot dolgozott ki. Ezek különböző „iskolák” vagy rendszerek formájában kezdődött el, pszichológia valamely területének a hangsúlyozása formájában. Ma a pszichológia minden része lefedett és illeszkedik a mi keresztény nézőpontunkhoz ahogyan azt a 2.2. Ábrán láthatjuk. Kettőről már esett szó a módszerek bemutatásakor.

38 2.2. Ábra: Megközelítési módok a pszichológiában keresztény nézőpontból

39 Behaviorista A behaviorista megközelítés teljesen nyilvánvalóan az emberek állatokhoz hasonlóságának a csapdájába esik. John Watson (1913/1968) a behaviorizmus megalapítója, az mondta első cikkében erről, hogy a behaviorista felismerte „nincs megosztó vonal az ember és az állat között”. Bár sokan már nem veszik annyira radikálisan a behaviorista megközelítést, mint ahogyan Watson vette, mégis e felfogás követésével az emberek állathoz hasonlatosságát hangsúlyozzák

40 Kognitív Ez a pszichológia Németországban indult el mint a tudat működésének szisztematikus tanulmányozása, később strukturalizmusnak nevezték el ezt az irányzatot. Ez, természetesen, a mentális folyamatokat tanulmányozta. Négy évtizeddel később egy másik pszichológiai iskola tűnt fel, ami Gestalt pszichológiának nevezte magát. Ez a rendszer az észlelést és a gondolkodást hangsúlyozta tanulmányaiban, a leginkább mentális folyamatokat. Bár ez a megközelítés mások árnyékában került az Egyesült Államokban a huszadik század első felében, a mentális folyamatok tanulmányozása megerősödött a második felében a századnak kognitív pszichológia formájában. A kognitív megközelítés az emberi lények értelmi tulajdonságainak hangsúlyozást jelenti. E képen, nyilvánvalóan a 2.2. Ábrán a keresztény megközelítés istenképűség oldalának túlhangsúlyozásának csapdájába estek.

41 Biológiai A korai pszichológusok gyakran képződtek, mint fiziológusok, és gyakran nevezték korai munkáikat Fiziológiai Pszichológiának, akár mennyire is annak tartalma sokkal inkább kognitív volt. Ez a biológiai háttér lett az egyik fő megközelítési mód a pszichológia számára a huszadik század második felében. Fiziológiailag az emberek nagyon hasonlóak az állatokhoz, igy ezek a megközelítése a pszichológiának nyilvánvalóan az állathoz hasonlóság csapdájába esik miként ezt a 2.2. Ábrán láthatjuk.

42 Humanista A XX század közepétől néhány pszichológus az emberi lények olyan aspektusaival kezdett el foglalkozni, melyek korábban elhanyagoltak voltak. A humanista pszichológusokat az ember méltósága, értéke és minden személy potencionalitásának teljes kifejlődése érdekel. Ők úgy mutatták be az embereket, mint alapvetően jó, szabad, és kreatív lényeket. A humanisták olyan emberi tapasztalat minden összetevőjét igyekeztek kutatni, mint a szeretet, a gyűlölet, a félelem, a remény, a humor, a boldogság, az élet értelme, és a felelősség. Ezért, a humanista pszichológia a keresztény szemszögből az Istenképűség oldalán található a 2.2.Ábrán.

43 Pszichoanalitikus A pszichoanalízis az egyike a két nagy erő közül a pszichológiában, melyek a XX. század első felében uralkodtak. Sokkal inkább alkalmazott kutatás ez mint alapkutatás, így a legtöbb pszichoanalitikus elsősorban a betegek segítő terápiában mélyedt el. A pszichoanalitikus elmélet nagy hangsúlyt fektet a tudattalan motívumokra, a konfliktusra és a szimbólumokra. A pszichoanalízis nem egyértelműen kapcsolódik a keresztény nézőpontunk egyik oldalához sem. Némely pszichoanalitikus a fő hangsúlyt a tudattalanra, az irracionális id-re helyezi. Mások a racionális ego-t hangsúlyozzák, ami a tudat által vezérelt, csakúgy mint a tudattalan, és a felszín. Ez a megközelítés mind az állathoz hasonlóságot, mind az Istenképűséget egyaránt figyelembe veszi. Megnézhetjük miként, a két oszlop közé helyeztük a 2.2. Ábrán.

44 Következtetések Az emberek akár alapkutatásban akár alkalmazott pszichológiában legyenek érdekeltek, a szemléletmód, amellyel kezelik a pszichológiát különbséget tesz közöttük aszerint, hogy mit művelnek magán a pszichológián belül. Az valószínű, hogy az hat, amit a pszichológiai kutatásban teszünk és arra is hat, amit a pszichológiáról gondolunk. Mivel a személyes értékek hatnak erre, arról fogunk később beszélni, hogy mindez hogyan változatja meg a viselkedésünket és a gondolkodásunkat személyesen.

45 Módszerek Egy módja ahogyan keresztény nézőpontból tekintünk a pszichológiára az ahogyan a kutatási problémát kiválasztjuk. Kísérleti pszichológusként patkányokkal és macskákkal kezdhetek egy kutatást. Miközben persze azt is hiszem, hogy ez a kutatás következtetéseket enged meg majd az ember viselkedésére nézve is, és így elkezdek hinni abban, hogy a kutatás közben koncentrálhat az emberek Istenképű tulajdonságaira is.

46 Módszerek Egy másik mód ahogyan keresztény perspektívából nézve művelhetem a pszichológiát az, amit és ahogyan csinálom a kutatást. Megállapíthatom, hogy Isten az embert a saját képmására alkotta,ezt kiindulási pontnak tekintem, és nem használok megtévesztést a kutatásomban. Lehetséges persze olyan is, hogy extrém körülmények között megtévesztés használata mellett is igazak maradhatunk, ez azonban túlságosan gyakori a pszichológiai kutatásban. Úgy gondoljuk, hogy a keresztény nézőpont hathat arra, hogyan folytatjuk a kutatásunkat, miként arra is hogyan értékeljük az eredményeket

47 Megközelítések Ha a különböző megközelítési módokat keresztény nézőpontba helyezzük ez segít nekünk ezek korlátait meglátni és azt, hogy hogyan viszonyuljunk hozzájuk. Például, próbálkozhatunk behaviorista nézőponttal. A keresztény nézőpont segíthet abban, hogy meglássuk, a behaviorizmus az emberi lények egyoldalú pszichológiáját jelenti. De ha ignoráljuk, hogy az emberek mennyire hasonlítanak az állatokra, szintén egyoldalú pszichológiát művelünk.

48 Megközelítések Sok pszichológus felismerte , hogy szükséges az ember mindkét aspektusát kutatni, és megpróbálni, mindkét oldalt egyesíteni a két megközelítési mód kombinációjával. E.C. Tolman (1932) megkísérelte egyesíteni a Gestalt pszichológiát és a behaviorizmust un. szándék behaviorizmusban. Ma az ilyen pszichológus kognitív pszichológusoknak nevezi magát. Azonban, ilyen kísérletek olykor bajokat okoznak az ellentétek kombinációiban, mert ezek gyakran felcserélődhetnek egymással. Persze, nézőpontunkból, egy új egységet hozhatunk létre.

49 Alkalmazások Alkalmazhatjuk mindkét módszert és megközelítési módot a pszichológiában a keresztény nézőpont alkalmazásával. Ismét személyes példával élünk Módszerek Amikor elkezdtem az identitás téma iránt érdeklődni természetes, hogy megkerestem, mit mond a Biblia erről. Akkor azonban, amikor ki akartam fejleszteni egy mérőműszert az identitás mérésére, melyet használok majd mai emberek között, akkor a pszichológia módszerei felé fordultam. Sok állítást szedtem össze, melyeket az emberek értékelhettek és aztán faktor analízist hajtottam végre, hogy a legjobb identitás skálát alakítsam ki ezekkel a mondatokkal.

50 Megközelítések Keresztények mindegyik megközelítési módot használják amit fentebb bemutattunk, hogy segítsenek az embereknek s amire a terápiában szükség van. Keresztények használnak módszereket a bihaviorista, a biológiai, a pszichoanalitikus, a gestalt, a kognitív és a humanista megközelítési módokból, hogy az embereknek abban segítsenek, hogy egyre jobban hasonlítsanak Istenhez.

51 Utolérhetőség Tanár: Dr.Veres Sándor www.veressandor.ini.hu
tel: 20/

52