Távhőrendszerek hőforrásai Hőigények meghatározása Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév 2009 február 23.

Az előadások a következő témára: "Távhőrendszerek hőforrásai Hőigények meghatározása Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév 2009 február 23."— Előadás másolata:

1 Távhőrendszerek hőforrásai Hőigények meghatározása Hőszállítás Épületenergetika B.Sc. 6. félév 2009 február 23.

2 A távhőellátás lehetséges hőforrásai kondenzációs erőmű, hőszolgáltató erőmű, fűtőerőmű, ipari erőmű, kombinált ciklusú, gőzturbinás és gázturbinás fűtőerőmű, gázmotoros fűtőerőmű, kazántelep gőzkazánokkal ipari technológiai igényekhez, fűtőmű gőz és/vagy forró vízkazánokkal fűtési igényekhez, geotermikus hőforrás, nukleáris hőforrás, egyéb.

3

4

5

6

7

8

9 Használati melegvíz igények meghatározása

10

11

12

13

14

15 „Fejadag” módszer méretezés fajlagos vízigények és egyenetlenségi tényezők alapján

16 Fajlagos vízigények MI-10-158-1:1992 szerint ivás1-3liter/nap, fő főzés4-7liter/nap, fő takarítás5-10liter/nap, fő mosás20-50liter/nap, fő mosogatás10-40liter/nap, fő tisztálkodás80-130liter/nap, fő WC öblítése30-60liter/nap, fő összesen150-300liter/nap, fő kórházak betegágyanként400liter/nap, ágy szanatóriumok200liter/nap, ágy kórház mosodaüzemmel600liter/nap, ágy szakorvosi rendelőintézet1000-2000liter/nap, orvosi munkahely bölcsöde120-150liter/nap, férőhely óvoda80-100liter/nap, férőhely általános iskola, zuhanyzó nélkül150liter/nap, tanterem

17

18

19 A fogyasztás várható ingadozása településeken (egyenetlenségi tényezők)

20

21 n=a csapolók száma p=fogyasztási valószínűség Annak a valószínűsége, hogy éppen r db. csapolóból folyik a víz: Tegyük fel, hogy 5 fogyasztónk van, és p=0,2! Ekkor annak valószínűsége, hogy éppen 0 fogyasztó üzemel: 0,327 1 fogyasztó üzemel: 0,4096 2 fogyasztó üzemel: 0,2048 3 fogyasztó üzemel: 0,0512 0,9926 azaz 99,26% annak a valószínűsége, hogy 5 fogyasztóból legfeljebb 3 üzemel!

22 Annak valószínűsége, hogy egyidejűleg éppen r db. csapolón van fogyasztás (n = 100; p = 0,2)

23 KOCKAJÁTÉK Mi az egyes dobások előfordulásának valószínűsége? Melyik szám fordul elő a leggyakrabban? Mekkora az a szám, aminél –70% –95% valószínűséggel kisebbet dobunk? (vagy fordítva: mekkora az a szám, aminél 70%, illetve 95% biztonsággal nem fogunk nagyobbat dobni?)

24 a normális eloszlás eloszlásfüggvénye a normális eloszlás sűrűségfüggvénye

25 A normális eloszlás jellemzői a várható érték és a szórás A standard normális eloszlás eloszlásfüggvénye:

26 Standard normális eloszlás

27 A standard normális eloszlás eloszlás- és sűrűségfüggvénye →ld. külön file-ban!

28 Ha t = -∞akkorP(u) = 0 t = 0akkorP(u) = 0,5 t = ∞akkorP(u) = 1 t = 1,645akkorP(u) = 0,95 t = 2,326akkorP(u) = 0,99. Ha például 95% megbízhatósághoz keressük x értékét: P(u)=0,95→ t = 1,645 x = m +1,645σ

29 Ha n db. homogén fogyasztónk van az egyes fogyasztók fogyasztásának várható értéke: Q, fogyasztásának szórása:σ; akkor Q eredő ==nQés ==. Ezekből:n db. homogén fogyasztó X együttes fogyasztása 95% valószínűséggel kisebb, mint

30 Egyidejűségi tényező n db. homogén fogyasztónk van, amelyek egyenkénti fogyasztásának várható értéke:Q, szórása:σ; fogyasztása adott P(t 1 ) megbízhatósági szinten:Q+t 1 σ. n db. fogyasztó együttes fogyasztása P(t 2 ) megbízhatósági szinten: egyidejűségi tényező ≠ egyenetlenségi tényező!

31 Centrális határeloszlástétel „Ha ξ 1, ξ 2 …azonos eloszlású, független és véges szórású valószínűségi változók közös várható értéke m és szórása σ, akkor a 0 várható értékű és egységnyi szórású valószínűségi változók sorozata aszimptotikusan standard normális eloszlású:

32 Szemléletesen: Ha egy véletlen ingadozás sok, egymástól független, egyenként csekély hatású komponens eredője, akkor az ingadozás közelítőleg normális eloszlású. (Mint az élet legtöbb jelensége.)” (Monostory Iván: Valószínűségelmélet és matematikai statisztika, 23.2. tétel és a hozzá fűzött magyarázat; 1980 Budapest)

33 Épületek hővesztesége

34 A hőigények valószínűség-elméleti vizsgálata..,,.

35

36

37 G évi [óra*fok/év]

38 Mutassa be végtelen számú fogyasztó egyidejűségi tényezőjét, ha az egyes fogyasztókat a fogyasztás Q várható értékével és σ szórásával jellemezhetjük! Az egyes fogyasztók és a fogyasztócsoport együttes fogyasztását ugyanolyan megbízhatósággal kívánjuk leírni! Mutassa be egy n db. egyforma fogyasztócsoportból álló vízellátó rendszer 95% megbízhatóságú szintű méretezési fogyasztásának meghatározását, ha egy fogyasztócsoport várható fogyasztása, a fogyasztás szórása σ; t(95%)=1,645! Egy fogyasztócsoport napi fogyasztásának várható értéke m, szórása σ. Mekkora fogyasztásra kell méretezni három ilyen fogyasztócsoport együttesét 99% megbízhatósági szinten? (A standard normális eloszlásban t=2,326 értékhez tartozik a 0,99 függvényérték.) Q 1 =86,4 kW, σ 1 =6,8kW; Q 2 =132,8 kW, σ 2 =16,3kW Mennyi a két fogyasztó együttes méretezési fogyasztása 99% megbízhatósági szinten?

39 Köszönöm a figyelmet!