10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők,

Az előadások a következő témára: "10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők,"— Előadás másolata:

1 10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett

2 10.2. ábra. A megengedhető maximális lineáris teljesítménysűrűség és hosszmenti teljesítménygardiens a kiégési szint függvényében 254, 256 1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

3 10.3. ábra A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén

4 10.4. ábra. A Kv térfogati egyenlőtlenségi tényező és az AO axiális kitérés kapcsolata különböző reaktorállapot alapján [243]

5 10.5. ábra. Tipikus összefüggés a megengedhető maximális teljesítmény és az axiális kitérés között


6 10.6. ábra. A megengedett maximális teljesítmény és az axiális kitérés kapcsolata két különböző belépési hőmérsékletnél (nyomás: 16,75MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,98m3s1) COBRA kóddal számolva, THINC kóddal számolva

7 10.7. ábra. A belépő hőmérséklet megengedett maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3s1)

8 10.8. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai
Tki = Ttel. Reaktorteljesítmény, %

9 10.9. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai TbeP diagramban különböző hűtőközeg-nyomások mellett

10 10.10. ábra. A termikus tervezési fogalmak kapcsolata

11 ábra. A feltételes valószínűségi sűrűségfüggvény két különböző pontosságú mérőrendszer esetében I - indexbecslés; IL - index-határérték; Î - az index méréssel meghatározott várható értéke (a) pontatlanul mérő rendszer (b) pontosabban mérő rendszer.

12 10. 12. ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún
ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún. szuperkazetta

13 Középvonal A B C D E F G H Közép- vonal 7FG 27841 35997 0,72 9AH 10506 20920,94 8GB 22820 31824 0,81 9FG 8021 18967 1,03 9FF 12007 22721 8AH 20927 29456 0,82 8BG 23452 32601 0,93 10AH 10505 1,12 9HA 20928 0,94 9BG 12827 23454 0,97 9CH 9884 20535 0,98 8DH 19247 28621 0,86 9DH 8086 19249 1,08 8EG 21118 10BG 12826 1,36 10BH 10847 1,16 31820 9HC 20530 9GB 22828 0,91 8FG 18968 27840 9EG 10514 21117 1,02 8CH 20532 29348 8DG 23409 32506 0,92 10CH 9883 18956 8HD 19236 28594 8GF 19382 28183 0,80 8FF 22722 31183 0,79 9BH 21660 1,07 9DG 12829 23410 10DG 12830 1,37* 10DH 0,83 22714 9HD 19238 9GE 21098 9HB 21656 9GF 1,15 8BH 31071 0,95 10EG 10516 1,10 8HA 20926 29454 8GE 21099 30105 0,88 8HC 20527 29340 9GD 23408 8HB 21651 31067 10FF 12010 1,25 10FG 8022 10GB 12825 8GD 23407 32504 10GD 10GE 10GF 10HA 10HB 10HC 10HD *maximális relatív teljesítmény Kezdeti üzemanyag-dúsítás: 3,2% Átlagos kiégési szint: 10,081 MWnapkg1 Energiatermelés teljes nagysága: 896,8 GWnap 1AA 17302 1,04 Kazetta sorszáma BOC kiégési szint, MWnap/t EOC kiégési szint, MWnap/t BOC relatív teljesítmény (kazettateljesítmény per átlagos kazettateljesítmény) ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítmény- és kiégéseloszlása hagyományos fűtőelem-elrendezés esetében

14 ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében Maximális egyenlőtlenségi tényezők Kv = 1,712 1,731 Kazetta = Kr = 1,464 1,470 Kazetta = Sorszám CECOR SIMULATE Különbség

15 ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 3. ciklus elején és végén a) Teff = 13 nap; b) Teff = 266 nap

16 ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 19. ciklus elején és végén Teff = 19 nap; b) Teff = 266 nap

17 10.17. ábra. Kis kiszökésű zónaelrendezés és kazettánkénti kiégéseloszlás a paksi atomerőműben

18 10.18. ábra. Kazettánkénti teljesítményeloszlás a paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájában

19 10.19. ábra. A alakulása a paksi atomerőmű különböző blokkjainak különböző kiégési ciklusai alatt
Teff,nap

20 ábra. Belépési hőmérsékletek eltérése az egyenletes eloszláshoz képest az Oconee-1 aktív zónájában a kiégési ciklus végén Hideg ág (B2) (3,3) Hideg ág (B1) Hideg ág (A2) (+2,3) Hideg ág (A1) Meleg ág

21 ábra. A kazettateljesítmények relatív értéke az egyenletes belépési hőmérséklet-eloszlású esetben érvényes kazettateljesítményekhez képest (a ábra szerinti esetben)

22 10.22. ábra. A kazettafalaknál kialakuló extra vízréteg (moderátortöbblet)

23 ábra. A neutronfluxus alakulása a szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban a) 4. energiacsoport b) 2. energiacsoport d) 4. energiacsoport (term. neutronok) c) 3. energiacsoport

24 10.24. ábra. A VVER440 szabályozókazetta abszorber részének méretei

25 ábra. A radiális termikusneutron-fluxuseloszlás a VVER440 szabályozó kazettájának abszorbens részében

26 10. 26. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2
ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC)

27 10. 27. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2
ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC)

28 10. 28. ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2
ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC) b) 2. sz. kazetta (BOC) a) 1. sz. kazetta (BOC)

29 10. 29. ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2
ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC) b) 2. sz. kazetta (EOC) a) 1. sz. kazetta (EOC)

30 ábra. Fluxus- és teljesítményeloszlás a középső szabályozókazetta abszorber részében és a szomszédos fűtőelemkötegekben alulról a 16. nódusban a kiégési ciklus elején (BOC) és végén (EOC) Termikusneutron- fluxus (BOC) b) Termikusneutron- fluxus (EOC) c) Gyorsneutronfluxus (BOC) d) Gyorsneutronfluxus (EOC) e) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC) f) Lineáris teljesítmény- sűrűség (BOC)

31 10. 31. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43
ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43. helyszámú kazetták keresztmetszetében a) b)

32 10. 32. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19
ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19. helyszámú kazetták keresztmetszetében a. 33. helyszámú kazetta b. 18. helyszámú kazetta c. 19. helyszámú kazetta

33 10. 33. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2
ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus elején b) nlin-boc-2-4 a) nlin-boc-1-4

34 10. 34. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2
ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus végén a) nlin-eoc-1-4 b) nlin-eoc-2-4

35 10. 35. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2
ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején és végén b) nlin-eoc-2-16 a) nlin-boc-2-16

36 ábra. A fűtőelem-profilírozás különböző lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőre a) kk,max = 1,154; b) kk,max =1,143; c) kk,max =1,124 a) b) c) d) alacsony dúsítású fűtőelem (3,05%); magas dúsítású fűtőelem (3,70-3,90%); Gd tartalmú fűtőelem ; vezető cső

37 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 125 cm-es pozíciója esetében

38 ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 175 cm-es pozíciója esetében

39 10. 39. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2
ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2. számú kazetta négy különböző fűtőelemében

40 10. 40. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 1. és 2
ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER és 2. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 1. kazetta b) 2. kazetta)

41 10. 41. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 4. és 21
ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER és 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 4. kazetta b) 21. kazetta

42 10. 42. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 50. és 41
ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER és 41. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 50. kazetta 41. kazetta

43 ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszában 1. kazetta (2B)

44 ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpntjában

45 ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpontjában

46 10.46. ábra. Az axiális teljesítményeloszlás az aktív zónában különböző feltételek mellett

47 10. 47. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 2
ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER számú fűtőelemkötegének két különböző fűtőelemében a kiégési ciklus három különböző időpontjában a) 25-ös pozíció b) 102-es pozíció

48 ábra. A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén két különböző axiális eloszlás esetében

49 10. 49. ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3
ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában az üzemi szabályozókazetták állandósult helyzetéből (H = 175 cm) történő elmozdítás függvényében a kiégési ciklus három különböző időpontjában 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap 20 eff.nap 280 eff.nap 120 eff.nap 20 eff.nap 120 eff.nap 280 eff.nap H, cm

50 ábra. A térfogati egyenlőtlenség alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában

51 10. 51. ábra. A reaktorjellemzők alakulása a paksi 2. blokkjának 16
ábra. A reaktorjellemzők alakulása a paksi 2. blokkjának 16. kampánya alatt

52 ábra. A maximális lineáris teljesítménysűrűség ( ) és az axiális egyenlőtlenségi tényező (Kz) alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával Effektív üzemidõ, Teff, nap Effektív üzemidõ, Teff, nap a) Paks 3. blokk 3. kampány Effektív üzemidõ, Teff, nap Effektív üzemidõ, Teff, nap b) Paks 4. blokk 1. kampány

53 10.53. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen
belüli radiális eloszlása szimmetrikus eloszlás esetében. friss fűtőelemben részben kiégett fűtőelemben átlagos érték

54 10.54. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen
belüli radiális eloszlása aszimmetrikus eloszlás esetében . friss fűtőelemben részben kiégett fűtőelemben átlagos érték

55 10.55. ábra. Az UO2 és az (U,Pu)O2 fajhője a hőmérséklet függvényében

56