Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet

Az előadások a következő témára: "Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet"— Előadás másolata:

1 Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet
Házasság (párkapcsolatok) – család – gyermek: Változások 1994 és 2013 között Spéder Zsolt KSH Népességtudományi Kutató Intézet Presentation at the IWG meeting, 26October, 2013, Milan, Bocconi University

2 Vázlat Párkapcsolatok: Gyermekvállalás:
Házasság és élettársi kapcsolat Instabilitás: válás és szétköltözés Gyermekvállalás: Elhúzódó átalakulás A szándékok halasztása Nem szándékolt következmények Családszerkezet: a gyerekek helyzete A párkapcsolatok alakulása a gyermekek perspektívájából

3 A házasságkötések és a válások száma Magyarországon, 1989–2010
Forrás: KSH Demográfiai évkönyv 2010.

4 Teljes első házasságkötési arányszám alakulása, 1950-2005

5 Teljes első házasságkötési arányszám európai összehasonlításban, 1988–2003

6 Az első párkapcsolat típusa, a párkapcsolat alapításának ideje szerint
The distribution of first partnerships between marriage and cohabitation clearly demonstrates the dynamics of the spread of the “new type” cohabitation (Figure 16). It is obvious that cohabitation as the first partnership had already shifted from marginal to important before the change of political regime. At the beginning of the 1980s, one-fifth of first unions, and, at the end of the 1980s, one-third of first unions, were cohabitations. At the same time, it is also clear that the spread of cohabitations as first partnerships accelerated after the change of political regime. It has almost become a norm that young people begin their first partnership in cohabitation. Significant proportions of those who established their first partnership as cohabitation later transform it into marriage. The intensity of this process, however, declines slightly with time. While 54% of cohabitations as first partnership ended up in marriage within five years at the beginning of the 1980s, the comparative figure was 47% at the end of the 1990s. While cohabitations that precede marriage continue to make up a significant proportion of unmarried relationships, a gradual shift towards cohabitations that are not transformed into marriage may be observed.

7 Átmenetek: 60 hónappal az első élettársi kapcsolat után

8 A közvélemény: Egyetért-e ön azzal a kijelentéssel, hogy „a házasság idejétmúlt intézmény”? 1 – Igen 2 – inkább igen 3 – nem tudja, is-is 4 – inkább nem 5 – nem Milyen tanácsot adna fiatal nőknek és férfiaknak? Milyen életformát válasszanak? 1 – Egyedül éljenek 2 – élettársi kapcsolatban éljenek 3 – először éljenek együtt, majd kössenek házasságot 4 – kössenek házasságot előzetes együttélés nélkül  9 – nem tudja

9 „A házasság idejétmúlt intézmény.”

10 „Mit tanácsolna fiataloknak…”

11 A párkapcsolatok átalakulásának magyarázata: házasság vs
A párkapcsolatok átalakulásának magyarázata: házasság vs. élettársi kapcsolat A házasságot nem az élettársi kapcsolat, hanem a válás „rendíti meg” Női munkavállalás (kiszolgáltatottság megszűnése) Házasság: közösségi intézmény (is) A házasságkötés a rokonságok, valós közösségek intézménye  a „közösségek elolvadnak” Egyház köti egybe  az egyház szerepének csökkenése Élettársi kapcsolat (Noak: „incomplete institution”) lehetővé teszi a házasság nélküli házastársi szerepek megformálását a „praktikusan” gondolkodók számára az élettársi kapcsolat betölti a házasság funkcióját Az élettársi kapcsolat a párkapcsolat-formálódás „kikerülhetetlen fázisa” lett <== (Majdnem) mindenki élettársi kapcsolatban kezdi, a kérdés az, hogy ki házasodik össze ? ?

12 Svéd „trendforduló”!? (Ohlsson-Wijk, 2011)
Lehetséges?

13 Változatlan tendenciák
Válások: Változatlan tendenciák

14 Teljes első válási arányszám
Forrás: Demográfiai évkönyvek, KSH

15 Teljes első válási arányszám európai összehasonlításban, 1988–2011

16 A válást negatívan megítélők aránya, ha az érintetteknek 12 év alatti gyermeke is van

17 Idősek „új életet kezdenek”
Tartamspecifikus válási arányszám: A válások megoszlása a házasság időtartama szerint, 1980, 2000, 2010 Idősek „új életet kezdenek” gyerekek „érintettsége” Forrás: Népmozgalmi adatok, KSH-NKI.

18 Alacsony termékenység Szándékok Nem szándékolt következmények
Gyermekvállalás: Alacsony termékenység Szándékok Nem szándékolt következmények

19 Az élveszületések száma, 1990–2012
Using vital statistics data I would like to mention four of that: the dramatic decrease in the number of birth (blue line); the contrasting increase of the non-marital birth, not only in ratio, but in numbers (red line); the strong fall in the number of marriages (blue line), and the stability in the number of divorces (red line), Forrás: Népmozgalmi adatok, KSH–NKI.

20 A teljes termékenységi arányszám (TFR), és a gyermekvállalás átlagos életkora Magyarországon 1998–2005 között Forrás: Demográfiai évkönyvek, KSH.

21 A teljes termékenységi arányszám alakulása az EU-hoz csatlakozott volt szocialista országokban, és néhány további európai országban, 1988–2009 Forrás: Eurostat

22 A teljes termékenységi arányszám Európában, 2009
* 2008-as adat

23 Az élveszületések száma és a házasságon kívüli születések részaránya, 1990–2012
Using vital statistics data I would like to mention four of that: the dramatic decrease in the number of birth (blue line); the contrasting increase of the non-marital birth, not only in ratio, but in numbers (red line); the strong fall in the number of marriages (blue line), and the stability in the number of divorces (red line), Forrás: Népmozgalmi adatok, KSH–NKI.

24 A szándékok megvalósításának „sikeressége”
Now we turn our attention to a different kind of fertility gap using longitudinal data. We can compare childbearing intention and successful realisation (getting a child) of the same people. For this analyse a follow up survey is necessary. Since we are looking those people who want to have a child within two years, we are concentrating on a quite committed group. We will looking how many women, who intended to have a child within two years, could receive the child within three years. (klick!) The results are striking, and strongly dependent from country context. As long in the Netherlands three third of those intended to have another child could realize their childbearing intention, in Hungary and Bulgaria, in the two new member state, only 40 percent (two fifth) could realize their childbearing intentions. For a comparison, as long the TFR in the Netherlands was around 1.8, in Bulgaria slightly above 1.3, in Hungary about 1.3. The arrows denote the extent of people, about 60 percent, who missed the target, and this is the window of opportunities, if we are considering possible policy programs.

25 A „Ratkó-unokák” kiöregedése a gyermekvállalási korból: Az adott életkorig gyermektelen nők aránya egyes születési évjáratokban

26 Gyermekek: a szülők párkapcsolati döntéseinek következményei

27 Klasszikus és „fél-klasszikus” párkapcsolati életpályák és gyermekek
„klasszikus” : Házaspár Szülő(k) párkap-csolati pályája válás „nukleáris család” Egyszülős család Gyermek életpályája Születés 15 év 27

28 Gyermeki életpálya, mint a szülői párkapcsolati választások következménye
„klasszikus” : Házaspár Szülő(k) párkapcsolati pályája válás Új partner - „mostoha-testvér (ek)” Fogalmak: egyszülős család/csonkacsalád helyett/mellett: mulrtilokális gyerek-szölő relációk Mozaikcsalád, újjáalakult család „Blended”, „recombined” or „patchwork” family - „születés” Gyermek életpályája (egyszülős) = multilokális család Születés 15 év „nukleáris család” „Mozaikcsalád” 28

29 Keresztmetszeti közelítés: gyermekek és szüleik
A 18 évesnél fiatalabbak megoszlása szülői helyzetek szerint, Magyarországon, 2008 Három családtípus: Klasszikus szülői viszonyok: „édesszülők”, vagy „vér szerinti szülők” = nukleáris család Vegyes szülői helyzet („mozaikcsalád”) kétszülős családi kontextusban élnek, ám csak az egyik szülő vér szerinti, a másik pedig mostohaszülői szerepet formál Egyszülős család a gyermek egy édesszülővel él együtt a) legtöbbjük válás következtében jön létre, b) gyermeküket egyedül vállalják, c) megözvegyülés révén is kialakulhat az egyszülős család „de facto” egyszülős családnak: vele együtt élő gyermek jelenlegi partnerével közös gyermek, ugyanakkor a háztartásban nem találjuk meg a szülő partnerét. A gyermekek megoszlása!! A vátnál alacsonyabb alacsonyabb, mert - az egyszülős családok részarányát általában családi/háztartási mintán szokás kiszámolni. - Az egyszülős családban élő gyermekek vártnál alacsonyabb arányának másik oka, hogy az egyszülős családok nem csak keletkeznek de meg is szűnnek. 29

30 Keresztmetszeti közelítés: gyermekek és szüleik
A 0-3 éves és a évesek megoszlása szülői helyzetek szerint, Magyarországon, 2008 A kiskorú (0–3 éves) gyermekek, a várakozásoknak megfelelően döntően két vér szerinti szülővel élnek (95,0%). A körükben tapasztalható 3,4%-os egyszülős család döntően gyermeket egyedül vállaló szülőket tartalmaz. A gyermekek életkorának növekedésével nő mind a válás következtében kialakuló egyszülős családok aránya, mind pedig növekedésnek indul a mostoha-szülőt is tartalmazó családtípus. Az általános iskolás gyermekek 4/5-ét két neveli két édesszülő, a középiskoláskorú gyermekek ¾-e él olyan családban ahol szülei együtt élnek. 30

31 Gyermeki életpályák „Szintetikus kohorszok” képzése
Időbeli összehasonlítás és Szülői eseményt követően mi történik Születés: párkapcsolatban, vagy egyszülősként Párkapcsolatban: válás megtapasztalása Egyszülősként: anyának új partnere van ==> „Mozaikcsalád” Esetszámok 3305 édesanya (1967 után születettek) 6945 gyermeki életpálya A szintetikus (vagy más néven hipotetikus) kohorsz egyének olyan mesterséges csoportja, akik egy bizonyos eseményt egy megadott időszakban éltek át. Például a házasságkötések vizsgálata során az 1983–1988-es szintetikus kohorsz azokat a párokat tartalmazná, akik a megadott években kötöttek házasságot. Ugyanígy az 1983 és 1988 közötti termékenységi magatartás vizsgálatakor a megadott időszakban történt születéseket elemeznénk. Feltételezzük, hogy az egy szintetikus kohorszba tartozó egyének viselkedése hasonlóbb, mint a más kohorszokba tartozóké, mert ugyanazok a társadalmi, gazdasági, politikai stb. hatások érték őket. A gyermekek életpályájának vizsgálata során a szintetikus kohorszok használata azt jelenti, hogy a megadott időszakokra jellemző családi mintázatokról és magatartásról szerzünk információt. Fontos szem előtt tartani, hogy az egyes elemzési kérdéseknél nem ugyanazokról a személyekről beszélünk: más gyermekek voltak, akik 2003 és 2008 között átélték a szülők válását, mint akiknek az édesanyja ugyanebben az időszakban új házasságot kötött. Más szavakkal, nem egy adott gyermek-populáció teljes életútját követjük nyomon a születésüktől a 15. születésnapjukig, hanem a mintába került gyermekek életének csak az 1983–1988 és 2003–2008 közé eső szakaszait vesszük figyelembe, és csak abban az esetben, ha a minket érdeklő életeseményt a megadott időtartamban átélték. Halandósági tábláknak megfelelő vizsgálat 31

32 A születés kontextusa – „gyermekét egyedül nevelő (1)”
Az anyák párkapcsolati helyzete gyermekvállaláskor, Magyarország, és időszakában Élettársi kapcsolat előretörése (valamivel alacsonyabb mint a népmozgalmi statisztikánál. ÉT előretörése DE: egyszülős gyermekvállalaás előretörése is . 32

33 A párkapcsolat felbomlásának következménye: „gyermekét egyedül nevelő (2)”
A gyermek születésekor együtt élő szülők párkapcsolatának felbomlását megélt gyermekek kumulatív aránya (%) 1) A szülők párkapcsolatának felbomlása szinte egyenes arányú a gyermek életkorának növekedésével (vö ábra). A gyermekek 3. életkoráig a szülők 4,5-4,8%-a válik el vagy költözik szét, a gyermekek 5. illetve 9 éves koráig a megfelelő arányszámok 7–8%, illetve 12,5-13,7%. Végül a gyermekek 15 éves koráig a szülők párkapcsolatának közel egy ötöde bomlik fel. Vagyis a „klasszikus” kétszülős családba születő és nevelkedő gyermekek egy ötöde éli át a válást, tapasztalja meg 15 éves koráig, hogy szülei elválnak, szétköltöztek. 2) Nincsen időbeli változás (okok a következő ábra után) 33 Gyermek életkora (év) 1983–1988 2003–2008 Összesen 0,00 1 1,31 1,26 1,29 3 4,85 4,55 4,71 5 8,49 7,73 9,06 9 13,74 12,50 13,26 15 20,83 18,83 20,06

34 Különbségek: házasság vagy élettársi kapcsolat
A gyermek születésekor élettársként vagy házaspárként együtt élő szülők párkapcsolatának felbomlását megélt gyermekek aránya (%) Élettársi kapcsolatban gyermeket vállalók párkapcsolata sokkal nagyobb eséllyel bomlik fel Házasában születtek csökkenő eséllyel válnak ÉT-nél változatlan(ebből a szempontból az új ÉT nem házassághoz, hanem ÉT-hez hasonlít) Miért nem növekedett a válást megtapasztaló gyermekek részaránya Az ÉT-ben vállalt gyermekek növekvő számából következő nagyobb megtapasztalási esély-t ellentételezte, hogy a gyermekes házasságok válási hajlandósága, (amíg a gyermek nem éri el a 15 évet) csökkent! ELLENŐRIZNI MÁS KUTATÁSOKAKAL! (Földházi: az időskori, 20 év házasság utáni válások nőttek házasságok válási hajlandóság növekvő é 34

35 Mozaikcsalád-képződés (1)
Egyszülős családba született gyermekek közül kétszülős családba kerülők kumulatív aránya (%) Adataink szerint az egyszülős családban született gyermekek fele megéli ezt a helyzetet. Az „új” partnerkapcsolat kialakításának az esélye a gyermekek kisgyermekkora idején a legnagyobb, ahogy a 3.2 ábrán látható, a 7. életévig viszonylag meredeken emelkedik. Azt követően is van kockázat arra, hogy a gyermekhez új apai-szereppel is rendelkező szülő-tag tartozik, ám a kockázatok/esélyek csökkennek. A rendszerváltást megelőzően az egyszülős családba születő gyermekek sokkal nagyobb eséllyel tapasztalták meg a mostoha-apaságot, illetve a mostoha-gyermekséget, mint a rendszerváltozást követően. Az ilyen gyermekek több mint negyede (28,35%) harmadik születésnapjáig megtapasztalta, hogy édesanyja új partnerrel él együtt, amely partnernek ő „mostohagyermekévé” vált. Okok: Kevésbé kényszer Kevésbé norma 35

36 Mozaikcsalád-képződés (2)
A gyermek születése után egyszülőssé vált családból újra kétszülős családba kerülő gyermekek aránya a kapcsolat felbomlásától számított idő függvényében (%) 9 éven belül ½ illetve 1/3 36

37 Együtt élő testvérek, <18
Együtt élő édes- és mostohatestvérek, 18 évnél fiatalabbak, Magyarország, 2008 (%) A gyermekek két-ötöde (40,0 %) klasszikus kétgyermekes családban, három tizede (28,0 %) pedig klasszikus nagycsaládban nő fel. Annyiban tekinthető mindkét családforma klasszikusnak, hogy csak az együttélő szülői családban nevelkednek édestestvérek. Végezetül a gyermekek egy tizede megtapasztalja a mostohatestvéri szerepet; többségük olyan nagycsaládban, olyan családban nevelkedik gyermekkora egy meghatározott szakaszában, ahol legalább három testvér nevelkedik együtt. 37

38 Összegzés Összegzés A gyermekek által megtapasztalt szülői helyzetek
¼ élt egyszülős vagy multilokális családi körülmények között ¾ -e 15 éves koráig két édes-szülőjével együtt nevelkedett A gyermekek 1/10-e (az egyszülős helyzetet megtapasztalók 2/5-e élt) mozaikcsaládban Tartós különbség a szétköltözés/válási hajlandóságban a gyermekesek körében: nőtt a kisgyermekes házasságok tartóssága 38

39 Tudásbázis: www.demografia.hu
Köszönöm a figyelmet! Tudásbázis: