Korszerű monolitikus építés

Az előadások a következő témára: "Korszerű monolitikus építés"— Előadás másolata:

1 Korszerű monolitikus építés

2 Történeti áttekintés A csúszózsaluzási eljárást 1913-ban az USA-ban a szabadalmaztatták, ezzel lehetővé vált a kémények és silók, később épületek szerkezetépítése folyamatos betonozással, másfél méter magas, függőlegesen mozgatott zsaluzó köténnyel. A második világháborút követően a vasbetonépítés is tovább fejlődött az építéshelyszíni monolitikus munkák készítésénél megjelennek a - kis-, álló-, fekvő- nagytáblás zsaluzatok a zsaluhéjak már fémből, rétegelt lemezből és üvegszál-erősítésű poliészterből is készültek a tökéletesen sík felületeket garantáló zsaluzatok alkalmazásával lehetővé válik vakolatmentes falak, mennyezetek készítése.

3 Történeti áttekintés a "kúszózsaluzat", a nagytáblás rendszerrel készített szerkezetek zsaluzatát a beton megszilárdulása után daru segítségével "kúsztatják" a felsőbb szintekre, illetve később az 1960-as években született meg az igazi kúszózsaluzat, amelynek függőleges mozgatásához már nem szükséges daru, hanem, "önjáró", araszoló mozgással jut fel a következő zsaluzati pozíciókba. A nagytáblás fal és födémlemez - zsaluzatok egyesítésével : létrejött a térzsaluzat, amely a födém és fal, egyidejű készítésével, sarok merev összeépítésével alkalmas a cella rendszerű épületek szerkezetépítését egyszerűbbé, gazdaságosabbá tenni.

4 Táblás zsaluzatok Az újrahasznosítás igényével kialakított zsaluzatok fa fém vagy műanyag zsaluzó elemek. A fa zsaluzótáblák alkalmazását a lemezek és falak építésében egyrészt a faanyag ismételt felhasználása, másrészt a helyszíni ácsmunka időigényének csökkentése tette indokolttá. A táblák méretét úgy választják meg, hogy az összeszerelés során két ember mozgatni tudja. A megtámasztások sűrűségét az alakváltozásra vonatkozó korlátozások szabják meg. Hosszabb élettartamúak a fatábláknál a rétegelt lemezből, ill. műanyag kötőanyagú farostlemezből készített táblák. Szinte korlátlan számú ismételt felhasználást biztosítanak a fémből készült zsalutáblák Nagyobb méretpontosság, jobb mérettartás, nagyobb merevség és terhelhetőség, jellemzi őket. Hőszigetelésük lényegesen gyengébb a fa és a farostlemez táblákénál. A zsaluzat újrahasznosításának követelménye visszahat a szerkezettervezésre is: a szerkezetek befoglaló méreteit úgy célszerű megválasztani, hogy zsaluzata elkészíthető legyen a rendelkezésre álló zsalutábla-választék „forgatásával”.

5 A zsaluzási rendszer célja
A beton és vasbeton építés legfontosabb segédeszköze, építési segédszerkezete a zsaluzat és az azt alátámasztó állványzat. az esztétikai, erőtani és technológiai szempontok figyelembevételével tervezett szerkezet geometriáját megadja biztosítva, hogy a kezdetben képlékeny beton tervezett formájában megszilárduljon. A zsaluzat gátolja a beton kötéséhez szükséges víz elpárolgását, és megakadályozza a betonfelület lehűlését. A munkaerőigény csökkentésére A minőség javítására, a fatakarékosságra, az építési idő rövidítésére

6 Zsaluzattal szembeni követelmények
a forma és mérettartás, vagyis a kellő merevség a szilárdság és a helyzeti állékonyság a technológiailag helyes - például szétosztályozódás-mentes - bebetonozhatóság a könnyű és roncsolásmentes - úgy a kizsaluzandó szerkezetek, mint a zsaluzóelemek tekintetében - kizsaluzhatóság a lehetőségek szerinti többszöri felhasználhatóság, tipizálhatóság

7 A zsaluzati rendszerek előnyei
Kevés szak- (ács, lakatos) munkát igényel A zsaluzási és állványozási munka szerelő jellegű, így termelékenyebb és színvonala eléri az üzemi gyártás színvonalát. Szerelésnél nincs anyagveszteség. A zsaluzatok szor felhasználhatók Az üzemben készülő zsaluzatok nagyobb méretpontosságúak Vakolatot nem igénylő felületek készíthetők.

8 A zsaluzati rendszerek hátrányai
Méretkötöttség, modulméretekhez való igazodás. A növekvő zsalutáblákhoz egyre nagyobb emelőberendezésekre van szükség. A betonozáshoz használt daruk emelőképességéhez kell igazítani a zsalutáblák méretét. Nem szegezhető. Csak sokszori használatukkal térül meg alkalmazásuk ill. 20 m magas építmények készítésénél.

9 A zsaluzat részei a betonfelülettel érintkező, formát - mintát adó zsaluhéjakból, valamint az ezeket merevítő egy-, vagy kétirányú bordákból, összefogó kalodákból, továbbá a függőleges zsaluhéjak összekötését (összefeszítését - távtartását) biztosító átkötésekből, a függőleges szerkezetek zsaluzatát megtámasztó állványokból áll, valamint a vízszintes szerkezetek zsaluzása során szűkség van alátámasztó állványzatokra is, amelyeknek legfontosabb elemei a teherelosztó, az állványt mindkét síkban stabillá tevő ferde merevítők, továbbá a zsaluhéjak magassági beállítására és kizsaluzáskor leeresztésére szolgáló állvány-, oszlop emelő - leeresztő szerkezetek

10 Csúszózsaluzat kezdetben csak végig azonos alaprajzú és azonos falvastagságú, függőleges falú vasbeton építmények készítésére volt alkalmas, majd változó vastagságú és dőlésű falakkal határolt, osztott építményeket is kezdtek csúszó-zsaluzással betonozni használatával rendszerint silók és kémények, illetve később hűtőtornyok, tv tornyok, lakóépületek és szállodák is épültek.

11 Csúszózsaluzat

12

13

14

15 Kúszózsluzatok emelőhidraulikával felszerelt emelőoszlopból,
külső emelőkeretből, belső emelőkeretből, alsó kezelőszintből, közbülső kezelőszintből, vízszintes mozgású csuklós merevítő szerkezetből, rajta a munka galériával és a nagytáblás zsaluzatból áll

16 Működés elve 1.lépés: A zsaluhéjat a csuklós merevítő szerkezettel vízszintesen eltávolítják a beton faltól, és a falba rögzítő kúszócsapokat építenek be egymás felett két sorban. 2. lépés: Az emelő oszlop külső keretét fél zsaluzatmagassággal közbülső állásba emeli és azt ott a kúszócsapokhoz erősítik. 3. lépés: Az emelő oszlop a 2. pontban létrehozott kapcsolatra támaszkodva közbülső állásba emeli a belső keretet, a kezelőszinteket és a zsaluhéjat. 4. lépés: Az emelőoszlop a külső keretet további fél zsaluzati magassággal - végleges állásba - emeli, amelyet a felső kúszócsaphoz rögzítenek 5. lépés: Az emelőoszlop a 4. lépésben létrehozott kapcsolattal végleges állásba emeli a belső keretet, a kezelőszinteket és a zsaluhéjat, majd a csuklós merevítőkkel az egyik zsaluhéjat a fal vastagságnak megfelelően beállítják, végül a vasszerelés és a másik zsalutábla beállítása, rögzítése valamint a betonozás következik

17 Működés elve

18

19 SKE 100-as

20

21 Fal- és pillérzsaluzatok
Stabil, csavarodásra merev, üreges profillal rendelkező acélkeret magas élettartam a tűzihorganyzás miatt nagy kopásellenállást biztosít az jó minőségű, 15 ill. 21 mm vastag, filmbevonatú zsaluhéj önbeszabályozó, bárhol fokozatmentesen elhelyezhető kapcsolók a szabályozás és a merevítés a rendszerben történik az alkatrészek egyszerűen vannak rögzítve a beépített fogantyúk megkönnyítik a kezelést megengedett betonnyomás: 40 kN/m²

22

23

24 A kapcsolatok eszközei
Csuklós sarokelem Kiegyenlítő kapcsoló Gyorskapcsoló Sarokkötő csavar

25

26

27

28

29 Expresszanker

30

31

32 Dokaflex 1-2-4 - födémrendszer

33 Dokaflex 1-2-4 - födémrendszer
Nem kell méretezni, mert az jelölés 30 cm födémvastagságig a maximális tartótávolságot előre megadja Elég egy pillantás, hogy a helyes felépítéstellenőrizzük További előnyök: Az illesztések a rendszeren belül történnek – így egyszerűen illeszthető a falakhoz és támaszokhoz Alátámasztási magasság 5,50 m-ig Zsaluhéj kiválasztása tetszés szerint Nem kell semmit mérni A Dokaflex kiválóan alkalmas zárt helyiségekben történő felhasználásra, ahol a felső szerkezet a fallal minden oldalon megtámasztható. A nyitott födémszéleken, a lelógó födémgerendákon és a födémlemezek szintbeli ugrásain ható vízszintes erőket merevítéssel vagy lekötésekkel kell levezetni.

34 Dokaflex 1-2-4 - födémrendszer

35 Részei (A) Dokadur-tábla vagy 3-SO tábla)
(B) Doka-fatartó H20 top 3,90m és 2,65m (C) Ejtőfej H20 (D) Tartófej H20 DF (E) Doka-födémtámasz Eurex vagy Eco (F) Támasztóláb

36 A tartó jelölései

37 A gerenda zsaluzata

38 A gerenda zsaluzata

39