Fejfájás, epilepszia, alvászavarok

Az előadások a következő témára: "Fejfájás, epilepszia, alvászavarok"— Előadás másolata:

1 Fejfájás, epilepszia, alvászavarok

2 Elsődleges fejfájások
Tenziós típusú fejfájás Migraine Trigeminoautonom fejfájások: - Cluster fejfájás - Chronicus paroxysmalis hemicrania - SUNCT Egyebek (köhögési, coitalis, stb)

3 Másodlagos fejfájások
Postraumás Cerebrovascularis (sinus thrombosis, subarachnoidalis vérzés, arteriovenosus malformatio stb) Meningitis, encephalitis, általános fertőzés Tumor Anyagcserezavarok (pl hypoxia) Egyéb (pl neuralgiák)

4 Epidemiológia 3-4x gyakoribb
- migraine prevalencia: 7,7-18%, nőkben 3-4x gyakoribb Cluster prevalencia férfiak: 0,5%, nőkben 0,1% Tensiós

5 A MIGRAINE JELLEMZŐI

6 TENZIÓS TÍPUSÚ FEJFÁJÁS

7 CLUSTER FEJFÁJÁS

8 GYÓGYSZEREK OKOZTA FEJFÁJÁS

9 A FEJFÁJÁS FONTOSSÁGA “A habituális fejfájások a betegnek sok szenvedést, az orvosnak sok fejtörést, a vegyi iparnak sok jövedelmet hozó kefalalgiák” (Dr. Ranschburg Pál, 1936)

10 Bizonyítékokon alapuló irányelvek

11 A kezelés lépései A fejfájásos roham kezelése A rohamok megelőzése
Nem gyógyszeres kezelési lehetőségek

12 A tenziós típusú fejfájás kezelése
Akut forma: alkalmi fájdalomcsillapítás ( mg ASA v. paracetamol) Profilaktikus kezelés indikációja: ha minden 3. nap, vagy gyakrabban jelentkezik

13 Krónikus tenziós típusú fejfájás megelőző kezelése
Alapkészítmények: triciklikus antidepresszívumok Kezelési elvek: alacsony dózissal kezdve fokozatosan emeljük az adagot más készítményre csak 6-8 hét eredménytelenség után váltunk hatásmérés a fejfájásnapló vezetésével és ellenõrzésével kellõen hosszú ideig tartson a kezelés (rendszerint 6-9 hónap) fokozatos dózisleépítés

14 Migraines roham kezelése
1. Nem szteroid gyulladásgátlók (pl. Aspirin), antiemeticumok enyhe v. közepes fejfájásnál 2. Triptanok: a fejfájás kezdetekor hatásosabbak, közepes és súlyos fejfájás esetén

15 A MIGRAINE ROHAMOK PREVENCIÓJA
Indikáció: havonta 2 vagy több roham egy roham 4 napnál hosszabb Időtartam: 2-9 hónap A kezelés befejezése: fokozatosan, 4 hét alatt leépítve Alapelvek: megfelelő dózisban megfelelő ideig fokozatosan emelve, fokozatosan csökkentve fejfájásnaptár vezetésével ellenőrizve a hatást

16 A migrén preventív (intervallum) kezelés céljai
A rohamgyakoriság csökkentése A rohamterápia hatásosságának növelése A funkció javítása, a korlátozottság csökkentése

17 A migrén preventív kezelés általános elvei I.
A kezelést a legkisebb hatásos adaggal kezdjük. Az adagot lassan emeljük a hatásosság eléréséig Megfelelő ideig tartson egy-egy kezelés kipróbálása (2-3 hó) Kerüljük hatásosságot befolyásoló egyéb beavatkozásokat

18 A migrén preventív kezelés általános elvei II.
A tartós hatású készítmények javítják a beteg együttműködését Betegfelvilágosítás (compliance, elvárások, formális kezelési terv) A fejfájásnaptár alapján ítélhető meg a hatásosság Tartósan stabil állapot elérése után vizsgáljuk felül a kezelés szükségességét

19 Intervallum terápiára alkalmazott gyógyszercsoportok
Béta receptor blokkolók Triciklikus antidepresszívumok Antiepileptikumok Kalcium csatornagátlók Szerotonin antagonisták Nem steroid gyulladásgátlók (NSAID) Egyéb gyógyszercsoportok (Mg, B2, stb)

20 A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE
Rendszeres életmód Rendszeres, nem kimerítõ sportolás Rendszeres alvás A kiváltó faktorok kerülése

21 A FEJFÁJÁSOK NEM GYÓGYSZERES KEZELÉSE

22 A CLUSTER FEJFÁJÁS ROHAM KEZELÉSE
Oxigén:7 liter/perc 100% oxigén 15 pecen át A betegek 75%-ában hatásos A reagálók 93%-ánál a hatás 10 percen belül Sumatiptan 6 mg s.c., mg per os Ergotamin származékok Az azonos oldali fossa sphenopalatina helyi érzéstelenítése

23 A fejfájás súlyos betegségre utal
Korábban a beteg nem volt fejfájós, különösen idős korban Megváltozik a szokásos fejfájás jellege Fizikai aktivitás közben jelentkezik Neurológiai tünetek társulnak

24 Epilepszia Epilepszia betegség: hirtelen kezdődő és szűnő, spontán ismétlődő neurológiai tünetekkel járó hosszabb-rövidebb rosszullétek Az idegsejtek ingerlékenységének kóros fokozódása Alkalmi roham: epilepsziás roham, de nem epilepszia betegség (pl alkohol megvonásban, lázgörcs) Kb a lakosság 0,5%-a epilepsziás (gyerekek 1%-a), 5%-nak életében epilepsziás rosszullét

25 Etiológia Genetikai tényezők Perinatalis károsodás
Metabolikus zavarok pl hypoglicaemia Meningitis, encephalitis Gyógyszerek, alkohol Trauma Cerebrovascularis betegség Tumor

26 A rosszullét jellege függ az epilepsziás góc anatómiai lokalizációjától illetve a patofiziológiai mechanizmustól Parcialis: az agykéreg körülírt területének izgalma: egyszerű – komplex Generalizált: a góc nem körülírt: tónusos, klónusos, tónusos-klónusos, absance, tónusvesztéses, myoclonusos Másodlagosan generalizált roham

27 Felosztás Fokális Generalizált Idiopathias Szimptómás Egyéb

28 Epilepszia szindróma: klinikum, rohamforma, etiológia, patomechanizmus, társult betegségek, prognozis, EEG alapján Status epilepticus

29 Diagnosis - auto és heteroanamnézis - EEG (elektroencephalographia)
Képalkotó vizsgálat (CT, MRI) Egyéb

30 Kezelés Epilepszia szindrómának megfelelően.
Gyógyszeres (antiepileptikum) Műtét Egyéb

31 A gyermekkori epilepsziák egy része „kinőhető” pl absance
Pszichés tünetek lehetnek a rosszullét részei vagy attól függetlenül, de a betegek jó részé-nek NINCS. Az epilepszia nem elmebetegség! A betegek kb 70-75%-a rohammentessé tehető antiepileptikumokkal, a gyógyszerrezisztens betegek 30-40%-a műtéttel.

32 Alvás és zavarai átlagban életünk 27 évét alvással töltjük
a lakosság 1/3-ának alvás problémái vannak/voltak

33 Alvásciklus – kb. 90 perc, éjszakánként 4-6
NREM (70-80%) lassú hullámú alvás szívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↓ testhőmérséklet, izomtónus ↓ REM (20-25%) rapid eye movement – gyors szemmozgások paradox, gyors hullámú alvás – nehéz felébreszteni szívfrekvencia, vérnyomás, légzés ↑ izomtónus tovább csökken álmodás

34 Polysomnographia Multiparametriás monitorozás EEG
EOG (electrooculogram) EMG (electromyogram) EKG Légzőmozgás SpO2 Testhelyzet Horkolás

35 Alvászavarok Insomnia Alvásfűggő légzészavarok Hypersomnia
Cirkadián ritmus zavarai Parasomnia Alvásfüggő mozgászavarok

36 Insomnia el-, átalvási zavar, és/vagy korai ébredés nem frissítő alvás
hangulat-, koncentrációs zavar fáradtság, aluszékonyság napközben idősekben, nőkben gyakoribb

37 Primer II. Secunder: nem megfelelő alvás hygiene paradox pszichiátriai betegség pszichofiziológiai szervi betegség gyógyszerek „vasárnap esti insomnia”

38 Kezelés alapbetegség kezelése nem gyógyszeres gyógyszeres: modern altatók

39 Alvásfüggő légzészavarok
centrális alvási apnea: az agyi légzőközpont működészavara miatti légzésszünet obstruktív alvási apnea: a légutak alvásközbeni elzáródása miatti légzésszünet egyéb

40 Obstruktív alvási apnea
Éjszaka: hangos horkolás, hosszú légzés-szünetekkel, ébredések szapora szívdobogással, izzadás, nycturia Nappali tünet: aluszékonyság, fáradtság, koncentrálási, memória probléma, reggeli fejfájás Hajlamosít: elhízás, férfi nem, idős kor, szedatívum, alkohol, fül-orr-gégészeti eltérések

41 Kezelés Fogyás Sz.e. műtét Szedatívum, alvás előtt alkohol kerülése
CPAP (folyamatos pozitív nyomás) készülék

42 Parasomnia Pszichomotoros és magatartási jelenségek, az alvásszerkezet lényegesen nem érintett Zavart ébredés, alvajárás Lidérces álom, REM magatartászavar Egyéb, pl. bruxizmus (fogcsikorgatás)

43 Alvásfüggő mozgászavarok
Nyugtalan láb szindróma: lefekvéskor kellemetlen érzés a lábakban, mozgáskésztetés Periodikus lábmozgás zavar: NREM alvás alatt

44 Hypersomnia Primer – secunder
Narcolepsia: alváskényszer (REM attak), hallucinációk, alvási paralízis, kataplexia (emocionális hatásra bekövetkező hirtelen tónusvesztés)