5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk

Az előadások a következő témára: "5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk"— Előadás másolata:

1 5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk
  5. Téma: Az államtípusok jellemzői, viszonyuk a civil közösségekhez tk. Forgács Attila- Györfi-Tóth Péter-Mező Ferenc- Nagy I.- Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek 142- Fogalmak: állam, államformák, politikai rendszerek , a demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, szabadságjogok, demokrácia, nyilvánosság, diktatúra,társadalom, alkotmány, hatalmi ágak, törvénytisztelet és polgári engedetlenség, népszavazás, képviseleti és közvetlen demokrácia

2 Az állam fogalma Állam: valamely terület és népesség fölött szuverén (egyedülálló) hatalommal rendelkező intézményrendszer Erőszak-szervezet amely írott vagy íratlan törvények keretei között alkalmazhat kényszert, hatalmát intézményeken keresztül gyakorolja (fegyveres erők, állami bürokrácia, bíróságok)

3 Az állam feladatai Klasszikus állami funkciók Belső: rend védelme
Gazdasági funkció: biztosítja, a társadalom tagjai létfenntartásához szükséges javak megtermelését pl. folyamszabályozás, gátépítés Kulturális – ideológiai funkció: művészetek támogatása Külpolitikai funkció: védelmi, hódító, kereskedelmi kapcsolatok tarása Modern állam funkciók Szervező - pl. tömegközlekedés Gazdasági befolyásoló (ösztönző) – a szabad piaci verseny gazdasági hátrányait mérsékli Szociális : szegénység elleni küzdelem) Politikai : biztosítja a demokráciát, a politikai stabilitást Társadalmi: érdekegyeztető, kiegyenlítő, konfliktusfeloldó az oktatás és a tudomány kiemelt állami támogatása környezetvédelem

4 Az állam típusai I. a) Ókori keleti (ún. ázsiai) típusú (egyiptomi, mezopotámiai, indiai, kínai) – despotikus (a hatalom egyedüli birtokosa az isteni eredetűnek tekintett despota=uralkodó) b) Antik típusú (athéni demokrácia, római arisztokratikus köztársaság) Athén: közvetlen demokrácia,Róma: választott hivatalnokok II. Feudális állam A földtulajdon a gazdasági és politikai hatalom alapja a) Patrimoniális állam „Az a fejedelmi hatalom, mely magánjogi természetű és az állam földje felett való tulajdonon alapszik a hatalom egyik alapja a kereszténység, a másik a földbirtok a hűbériség kialakulása -> az uralkodó katonai erejét a feudum (hűbérbirtok) biztosítja, Hűbéri állam b) Rendi monarchia az az államforma, amelyben az uralkodó és a rendek közösen gyakorolják a hatalmat rend: a feudális társadalom azonos kiváltságú, gazdasági helyzetű és érdekű, érdekeiért közösen fellépő csoportja az uralkodói hatalmat már nem tekintik korlátlannak

5 c) Abszolút monarchia az uralkodó a rendek félretolásával kormányoz - az uralkodó nem szorul rá a rendek adómegszavazására (felfedezések, gyarmatok, monopóliumok) nincs rendi gyűlés zsoldos hadsereg királytól függő hivatalnoki réteg III. Polgári állam Tudati előkészítője a felvilágosodás volt: az ember ember mivoltánál fogva rendelkezik természetes és elidegeníthetetlen jogokkal (természeti jog, Grotius, Locke) társadalmi szerződés elmélete (Hobbes, Locke, Rousseau): a nép és az uralkodó között megkötött szerződéssel magyarázta a hatalommegosztás elve: a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás szétválasztása (Montesquieu) népszuverenitás, népfelség elve – a legfőbb hatalom a nép kezében van (Rousseau) angol alkotmányos monarchia (1689) az USA-ban a világ legrégebbi érvényes alkotmánya (1789) francia forradalom (1789)

6 IV. A modern tömegdemokráciák (XX.sz.)
A XIX. sz. második felétől megvalósuló választójogi reformok nyomán jöttek létre. 1. jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2. jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő, szabadságjogok érvényesülése 3. népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4. hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5. kisebbségi jogok védelme

7 A XX. században főként Nyugat-Európában nőtt az állam új, szociális-gazdasági szerepvállalása→ jóléti állam (állami szociálpolitika, oktatáspolitika

8 V. Diktatúra - önkényuralmat, azaz alkotmányos felhatalmazás nélküli kormányzást jelentenek 1. autoritárius cél: a politikai stabilitás megteremtése,fenntartása - a hatalmi elit pragmatista (a gyakorlati hasznosságot szem előtt tartó) - nem akarja a társadalmat teljesen átalakítani: a vallást, a szokásokat, a gazdaságot gyakran érintetlenül hagyja, - a hagyományos erőket igyekszik felhasználni a modernizációs célok érdekében pl. Horthy-rendszer, mai arab államok 2. Totális diktatúrák A kifejezés Mussolinitől származik. A totalitárius, vagyis a korlátlan hatalmon alapuló államrendszer olyan berendezkedést jelöl, amely nem ismer különbséget állam és társadalom között. Meghatározó jellegzetessége, hogy részben vagy egészben megsemmisítik a civil társadalmat. A személyes szabadság, a gazdasági önállóság és a társadalmi pluralizmus megszűnik. Átpolitizálják a gazdasági életet, elnyomják az önkéntes egyesülést és mindenkire ugyanazt a világnézetet próbálják ráerőszakolni. A demokratikus intézményeket (parlament, önkormányzatok) ez a szisztéma mellőzi vagy háttérbe szorítja. A totális államokban az uralkodó párt monopol szerepe, azaz lényegében egypártrendszer érvényesül.)

9 Történelmileg kialakult két tipikus formája a jobboldali fasizmus valamint nácizmus és a baloldali bolsevizmus. - ideológiai legitimáció: távolabbi cél (iparosodás, faji uralom) - egypártrendszer – a hatalom alapja a pártban viselt pozíció - a korábbi elitet kiszorítják vagy megsemmisítik, - nincsenek független érdekképviseleti szervezetek, az egyének érdekeit a párt által irányított tömegszervezetek - mindent politikai ellenőrzés alá vonnak, a kormányzat teljes uralma a gazdasági, kulturális és információs rendszer felett, egészen pl. a hajviseletig - kedvelik a tömeggyűléseket, szimbólumokat - titkosrendőrség hegemóniája (Magyarországon a német megszállás alatti nyilas diktatúra, ig az 1956-os forradalom megszakításával)

10 I. feladat A forrás segítségével válaszoljon a kérdésekre! „A közvetlen demokrácia (más elnevezéssel részvételi demokrácia) lényege, hogy a választópolgárok közvetlenül vesznek részt a közügyekben, nyilvánítanak véleményt. A közvetett (képviseleti) demokráciában viszont az állampolgárok az általuk választott képviselők útján - közvetve - érvényesítik akaratukat. Míg a választójogot szakaszosan, időnként lehet gyakorolni, a közvetlen demokrácia folyamatos politikai részvételi jogot rejt magában. A polgár állandó részese lehet a politikának, a közügyek intézésének. A közvetlen demokrácia a hatalomgyakorlás hagyományos formája, amelynek az ősi cserépszavazástól kezdve számos történelmi megoldása létezett és létezik. Kezdetben a kisebb közösségek, államalakulatok szintjén jelent meg, s jelentősége ma sem csökkent a helyi, területi vagy regionális önkormányzatokban. Fokozott igény van a közvetlen demokráciára a rendszerváltások, forradalmak idején."(Kukorelli-Szebenyi: Állampolgári ismeretek középiskolásoknak) Mi a közvetlen demokrácia lényege? Mi a közvetlen demokrácia klasszikus példája? A szöveg szerint mikor van fokozott igény közvetlen demokráciára? Mi ennek az oka? Hol és mikor volt erre példa a történelemben? Mi a közvetlen demokrácia legismertebb formája ma Magyarországon? Miért van nagyobb szerepe a közvetlen demokrácia intézményének helyi vagy regionális szinten? Melyek a közvetlen demokrácia korlátai?

11 A közvetlen és a képviseleti demokrácia napjainkban
Közvetlen vagy részvételi demokrácia - Ez a hatalomgyakorlási mód a politikai jogok közé tartozik pl. a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési jog, petíciós jog (egy demonstráción megfogalmazott és valamely közjogi méltóságnak átadott felhívás) modern formája : népszavazás = referendum Közvetett, képviseleti demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat választás célja: a hatalom átruházása

12 Tovább: http://www.jogiforum.hu/hirek/17450#ixzz14G1OVcpP
II. példa …a kötelező népszavazás mindig ügydöntő, a fakultatív népszavazás pedig az Országgyűlés döntésétől függően lehet ügydöntő vagy véleménynyilvánító (1998. évi III törvény 8. § (3) bekezdés). …a kötelezően elrendelendő népszavazást akkor lehet alkalmazni, ha legalább 200, 000 választópolgár kezdeményezése a törvényes feltételeknek megfelel . Az Országgyűlésnek ekkor tehát nincs mérlegelési joga, 15 napon belül el kell rendelnie az országos népszavazást…Az eredményes népszavazás az Országgyűlésre kötelező . Akkor eredményes a referendum, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a feltett kérdésre azonos választ ad …. Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától – ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztetett a törvény megalkotásától – számított három évig kötelező (1998. évi III törvény 8. § (1) bekezdés). Tovább:  Milyen fajtái vannak a népszavazásnak? Mikor érvényes a népszavazás eredménye?

13 A fakultatív referendumot a köztársasági elnök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100,000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés mérlegelés alapján rendeli el. Így lesz az Országgyűlésnek három döntési lehetősége: nem rendeli el a népszavazását, vagy elrendeli, s ekkor ügydöntő vagy véleménynyilvánító népszavazás tartásáról rendelkezik (az elrendelt megerősítő népszavazás mindig ügydöntő). A véleménynyilvánító népszavazás nem köti jogilag az Országgyűlést. Tovább: 

14 Az ALKOTMÁNYBÓL (5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. Milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni? Miért?

15 téma Igen % Nem % Részvétel 1990. jún. A köztársasági elnök közvetlen megválasztása 85,9 14,1 13,9 1997. nov. NATO csatlakozás 85,33 14,67 49,24 2003. ápr. EU csatlakozás 83,7 16,24 45,62 2004. Dec. Kettős állampolgárság 51,57 48,43 37,49 Kórházi napidíj eltörlése 84,48 15,92 50,51 2008. márc. Államilag támogatott felsőfokú ta. tandíja 82,22 17,78   Melyik népszavazás volt eredménytelen és miért?