A háború és a modern fegyveres erő

Az előadások a következő témára: "A háború és a modern fegyveres erő"— Előadás másolata:

1 A háború és a modern fegyveres erő
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A háború és a modern fegyveres erő Szternák György egyetemi tanár 2007

2 Tájékoztató a tantárgyról
Bevezető Tájékoztató a tantárgyról tanórák, előadók és az előadások anyaga, jelenlét az előadásokon vizsga, vizsgabizottság, vizsgarend, felkészülési kérdések, konzultációs lehetőség, a felkészüléshez szükséges irodalom, elérhetőség: A épület 541/A iroda, HM mellék Hölgyeim és Uraim! A Hadtudományi Kar Doktori Iskola Tanácsának nevében köszöntöm Önöket, gratulálok a sikeres első félév befejezéséhez. Szternák György vagyok, a Hadtudományi karon dolgozom, mint egyetemi tanár. A tantárgy oktatásához a Kar olyan előadóit kértem fel, akik a téma elismert szakértői. Azt kértem, hogy az előadásaik anyagát adják át Önöknek a felkészülésük elősegítéséhez. Ezen kívül rendelkezésükre áll az egyetem könyvtára, de más forrásokból is javasolt a felkészülés. A tanórák anyaga szorosan kapcsolódik a felkészülési kérdésekhez, amelyek tanulmányozásakor lehetőség van a konzultációra az előadó tanárokkal. A szigorlatra történő felkészülés időszakában – igény szerint – egy alkalommal konzultációra lesz lehetőség, amelynek időpontját a csoport képviselőjével beszéljék meg. A vázlaton feltüntetett helyen, melléken állok az Önök rendelkezésére, természetesen előzetes időegyeztetés alapján.

3 A téma címében vállalt előadás nem képzelhető el csak a Szövetség keretében. A témával foglalkozó szakembereknek és kutatóknak célszerű ismerni Oroszország, Kína, India és más nagyhatalmak állásfoglalását is a háborúról, a katonai műveletekről és a fegyveres erő lehetséges feladatairól. Az előadás során kerülni szeretném a napi politikai eseményeket és nem kívánok véleményt alkotni hazai politikai és katonai eseményekről, intézkedésekről. A szigorlat során ezt kérjük majd Önöktől is. Ez alól kivételek a miniszteri rendeletek, a kormányhatározatok és a törvények, valamint az Alkotmány. Továbbá, az egyes kérdések megválaszolásakor fejtsék ki a Szövetség és más nagyhatalmak álláspontját az adott témában. A kérdés megválaszolásakor kifejezetten hasznos, ha szerzőkre és irodalomra, valamint dokumentumokra hivatkoznak. A biztonsági környezet komplexé válásával a katonai képességek szerepe nem csökken, viszont tartalmuk jelentősen átalakul és kiegészül a sokoldalú, nem-katonai (politika, diplomáciai, gazdasági, technológiai, kommunikációs) képségekkel. Tekintettel arra, hogy a műveletek különböző fázisai és szintjei közötti választóvonalak ma már egyre kevésbé különíthetőek el, a béke és biztonság érdekében a NATO katonai erejének és a Szövetség erejét jelentő más eszközök koordinációja fontosabb mint korábban. Ahogy a műveletek egyre inkább az újjáépítési feladatok felé tolódnak, úgy jutnak egyre nagyobb szerephez a Szövetség egyéb, specializált képességekhez tartozó eszközei is, természetesen a kollektív védelmet megtestesítő elrettentő erő képességeinek fenntartása mellett.

4 Európa és a NATO A szigorlat során Európa- és világtérképet biztosítunk. Kérjük Önöket, hogy használják is azokat a felelet során. Igyekezzenek a térképek segítségével magyarázni mondanivalójukat. Törekedjenek erre választott kutatási témájuk kidolgozása során is.

5 A biztonsági stratégia
Az egész társadalmat átfogó biztonságpolitikai elgondolás, amely az ország bel-, kül-, gazdaság- és védelempolitikáját meghatározza. Olyan politikai, gazdasági és védelmi elemei vannak, amelyek közvetlenül befolyásolják az ország biztonságát. A stratégiai tervezés jellemzői: A problémák egyre bonyolultabbak, egyre összetettebbek a világban és a térségben. A változások sebessége egyre nagyobb és egyre nagyobb lesz. A jó döntéshez egyre több idő szükséges, ugyanakkor egyre kevesebb idő áll rendelkezésre azok meghozatalához. A rendszerszemlélet, mint módszer egyre szükségszerűbb a tervezés folyamatában.

6 A katonai stratégia Az ország fegyveres- és más védelmi erői,
eszközei alkalmazásának elmélete és gyakorlata, a biztonsági stratégiában foglalt célok megvalósítása érdekében. Kérdések lehetnek a stratégia elkészítésekor: A fejlődés legfontosabb jellemzői, irányai? Az új kihívások és kockázatok hatása az általános biztonságra? Magyarország érdekei és értékei az új környezetben? Az Európai Unió és a NATO tagság előnyei, hátrányai, kötelezettségek? Hazánk és szomszédok kapcsolata, a jövő lehetőségei? Jelenlegi és a lehetséges veszélyek, kihívások és kockázatok? Válságkezelés, konfliktus-megelőzés, válságreagáló műveletek forgatókönyvei? Követelmény lehet: Tükrözzék, hogy hazai stratégiák. Közérthetők, nyíltak és mindenki számára hozzáférhetők legyenek. Tartalmazzák a legújabb hazai és külföldi (Szövetségi) tudományos eredményeket, műveleti tapasztalatokból levont következtetéseket.. A társadalom fogadja azokat el, és vállalja a kapcsolódó terheket. Mi van most? – helyzetkép, a diagnosztika tudománya. Mi várható? – a prognosztika tudománya. Mit szeretnénk? – választható lehetőségek. Mi legyen? – döntés. A nem döntés is döntés!

7 A stratégia kidolgozásának módszere
(egy változat) A vázlaton látottak csak javaslatok, szigorúan elméleti megközelítés, amely tudományos kutatáson alapszik. A politikai, katonai és más felső vezetőknek, az egyes területek szakembereinek és tudományos kutatóinak a közös tevékenysége. Széles körű politikai, szakmai vita, majd törvényhozói munka és elfogadás.

8 A politika feladata A biztonsági- és a katonai stratégiai célok alapján megteremti az egyensúlyt a fegyveres erő: nagysága (szervezete), feladatai, készenléte, fenntarthatósága, fejlesztése között. A feladat nem egyszerű, véleményem szerint csak társadalmi szinten valósítható meg. A NATO – tagállamok esetében rövidebb és hosszabb távon szükséges az egyeztetés is a Szövetség különböző fórumain (a védelmi tervezés jelentősége). Társadalmi szinten a különböző nézetek, álláspontok megbeszélése, ütköztetése – a nyilvánosság bevonásával – elengedhetetlen. diktatúra demokrácia

9 A katonai erő a katonai szembenállás időszakában,
a demokratikus államokban (Huntington), a társadalom és a fegyveres erő egymáshoz való viszonya, a politika meghatározó és irányító szerepe, a katonai erő képessége, szervezet felszerelés képzés és kiképzés műveleti tapasztalat stb. Huntington: A katona és az állam c. műve jó eligazodást ad a kérdéssel foglalkozók számára, de meg kell említeni Szabó János professzor több tanulmányát is. Ezek a tanulmányok elsősorban a volt szocialista országokban lezajlott változásokat összegzik és iránymutatást adnak az Önök további kutatómunkájához. A politikai és a katonai vezetők közötti megbeszélés során a katonák a szakmát célszerű ha képviselik, lehetőleg adatokkal és elemzésekkel támasszák alá a mondanivalójukat. A döntés és az azt követő végrehajtás körülményei a végrehajtó szempontjából. Példa: Koreai-háború, Kubai-válság, Csehszlovákia megszállása, Afganisztán, Öböl-háborúk. Természetesen választhatunk más példákat is.

10 A háború Carl von Clausewitz mellette, ellene.
a háborúk természete, jellege, megvívásuk módja, a résztvevő erők teljesen megváltozott, aszimmetrikus, információs, pszichológiai, hálózatközpontú, hatásalapú hadviselés, áldozatok (katonai, polgári) politikai célkitűzések – alkalmazott erőszak (Múltunk 2004) „…A háború tehát erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük…” Mielőtt állást foglalunk jó, ha tudjuk, hogy a világ szinte valamennyi katonai tanintézetében tanítják Clausewitz munkásságát. A szerző megállapításai segítenek minket a mai események megértésében és magyarázatában. A következő előadás témája, Nagy tanár úr előadásában ez a munkásság lesz. Javaslom a Múltunk c évi kiadványt Önöknek tanulmányozásra a felkészülés során, mert több szerző, jól hasznosítható tanulmánya található benne.

11 Katonai műveletek háborús- nem háborús katonai műveletek (Deák János),
ENSZ, NATO és magyar felosztás, terrorizmus elleni harc a katonai erő szerepe: (Kőszegvári Tibor, Resperger István) válságreagáló műveletek (AJP-3.4) Felhívom a figyelmüket a különböző felosztások tanulmányozására a szorgalmi időszakban, kiemelten Deák János tanulmányára, amely a Hadtudományban jelent meg az elmúlt évben. Természetesen mások is foglalkoztak a témával, de a szigorlaton a vázlaton látható szerzőkről és a tanulmányaikról biztosan szó lesz a válasz kifejtése során.

12 Katonai műveletek többnemzeti, összhaderőnemi,
kis erők – nagy térségek, beépített területeken folytatott műveletek, civil – katonai kapcsolatok, hálózatközpontú, hatásalapú hadviselés teljes nyilvánosság – a MÉDIA folyamatos jelenléte, Azt kérem a katonai képzettséggel nem rendelkező doktoranduszoktól, hogy a felkészülés során a vázlaton látható fogalmakkal kapcsolatban mindenképpen konzultáljanak Deák úrral vagy más szakemberekkel. A szigorlaton a fogalmakat magyarázni kell és példákat kell felhozni.

13 A modern fegyveres erő stratégia - fegyveres erő - elmélet - gyakorlat, államok, szövetségek célkitűzései, haderőnemek, fegyvernemek, különleges műveleti erők, A NATO célkitűzései (Prága, Isztambul, Riga) A Szövetség csúcstalálkozói (Prága, Isztambul, Riga) legfontosabb határozatait a szigorlaton ismerni kell. Néhány mondatot kell mondani a haderőnemek és a fegyvernemek legfontosabb jellemzőiről - az előadások alapján – a feladatokról és a műveletek végrehajtásának módjáról. Jól hasznosítható a felkészüléshez a Hadtudományi Lexikon és a következő előadások anyaga. Kérem, hogy a NATO Válságreagáló Erő alkalmazásával kapcsolatos ismereteiket is elevenítsék fel a szigorlatra.

14 Néhány kép a haderőnemekről és a fegyvernemekről, valamint a különleges erőkről.
A szárazföldi komponens képes a harci műveletek tervezésére, végrehajtására , igény szerinti harctámogatásra, harctámogatásra, harci kiszolgáló támogatásra, megfelelő vezetés és irányítással, dandár szintig. A haditengerészeti komponens képes harci műveletek tervezésére, végrehajtására, logisztikai támogatásra megfelelő vezetési képességekkel hadműveleti szintig. Ha szükséges, ezt meglehet még más haditengerészeti képességekkel is erősíteni. A légierő komponens képes a harci műveletek tervezésére, végrehajtására, 100 harci bevetésre (kivéve a légi utánpótlást) napi igény szerint, logisztikai támogatással, valamint a telepített vagy ideiglenes légi hadműveleti irányító központtal. Annak ellenére, hogy több nem NATO ország is részt vesz, valamint részt vehet a jövőbeni NATO által vezetett műveletekben, a tervezés során egyenlőre csak NATO erőket vesznek figyelembe a tervezők a haderő struktúra kialakítására.

15 Néhány kép a haderőnemekről és a fegyvernemekről, valamint a különleges erőkről.
Minden magyarázat nélkül engedjenek meg egy megjegyzést: a hadtudomány művelőinek célszerű ismerni az orosz, kínai és más nézeteket is a háborúval, a fegyveres erővel és a katonai műveletekkel kapcsolatban.

16 A modern fegyveres erő A NATO – tagállamok gondjai:
a katonai költségvetés nagysága, a katonai erő folyamatos leépítése, szállíthatóság (3 – 8 – 15 ezer kilométer), különleges műveleti erő költségei, transzatlanti kapcsolatok, a műveletek eredményessége, NATO Válságreagáló Erő – Riga, A vázlaton látható gondokkal kapcsolatban előadást tartanak Szendy, Lükő és Báthy tanár urak, így ezekről csak röviden szólok. Ma már az egyes államok által biztosított speciális képességek eredője alkotja a Szövetség erejét. A hazánkhoz hasonló adottságokkal rendelkező NATO országokban – a nagyméretű csoportosítások helyett - egyre inkább a kisebb, de mobilizálható, speciális feladatok ellátására képes kötelékek kialakításában és fenntartásában gondolkodnak. A szakosodás, specializálódás kérdése az utóbbi időben még hangsúlyosabbá vált. A válságreagáló műveletek ma már elengedhetetlen eleme a katonai és civil együttműködés képessége, amely jelen van a világ valamennyi fejlett országában és hadseregében. A terrorizmus elleni harc egyik alapvető eszköze a különleges műveleti képesség. Az országhatáron kívül végrehajtásra kerülő válságreagáló műveletek során a speciális műveleti képességgel bíró erők alkalmazása elengedhetetlen követelmény. Ennek megfelelően nagy figyelmet fordítunk ezen kötelékek kialakítására, és a Szövetség elvárásaival szoros összhangban történő felkészítésükre. Ma már az egyes államok által biztosított speciális képességek eredője alkotja a Szövetség erejét. A hazánkhoz hasonló adottságokkal rendelkező NATO országokban – a nagyméretű csoportosítások helyett - egyre inkább a kisebb, de mobilizálható, speciális feladatok ellátására képes kötelékek kialakításában és fenntartásában gondolkodnak. A szakosodás, specializálódás kérdése az utóbbi időben még hangsúlyosabbá vált. A válságreagáló műveletek ma már elengedhetetlen eleme a katonai és civil együttműködés képessége, amely jelen van a világ valamennyi fejlett országában és hadseregében.

17 A vázlaton a NATO Válságreagáló Erő emblémája látható
A vázlaton a NATO Válságreagáló Erő emblémája látható. Erről az első szemeszterben tartottam Önöknek előadást, valamint jegyzet található a könyvtárban. A képességek fejlesztésének biztosítása érdekében a NATO három transzformációs célt fogalmazott meg, amelyek kulcsfontosságúak a jövőbeni műveletek sikeres végrehajtásához: Döntési Fölény (Decision Superiority), Koherens Hatások (Coherent Effects), Összhaderőnemi alkalmazás és a működő képesség fenntartása (Joint Deployment and Sustainment).

18 A színész és a film Önök előtt ismert.

19 A katonát nem ismerjük, de a bal karján lévő emblémát igen.

20 Minden kor más és más mutatók alapján határozta meg a fegyveres erő képességét és korszerűségét. Egy valami közös volt: a középpontban a katona volt, van és lesz! Ne felejtsék el, az akciófilmekben: mindig van üres parkoló; mindig van lőszer; pontos időben érkezik a segítség; a híd és a ház akkor dől össze, amikor mi nem vagyunk rajta vagy benne; az ellenség jól látható és felismerhető; a gonosz csak a legritkább esetben győz; A valóság egészen más, és a katonai műveletek más törvények, törvényszerűségek szerint kerülnek végrehajtásra.

21 A katonák felkészítése, kiképzése, képzése
milyen katonai műveletre, hol (éghajlat, kultúra, szokások, vallás, szociális körülmény, nyelv, pszichológia, biztonság, ellátás stb.) milyen feladatra, fegyverhasználat – önvédelem – ki az ellenség, pszichológiai hatások, többnemzeti körülmény, MÉDIA – szerep (ki és hogyan) katasztrófák következményeinek felszámolása, terroristák elleni harc – jog. Sok kérdés van, amire válaszolnunk kell. Talán legbonyolultabb a MÉDIA.

22 A következő néhány évben a NATO Válságreagáló Erő, valamint az Európai Unió alkalmi harci kötelékei lesznek a kutatások középpontjában.

23 A korábbi vázlaton felsorolt kérdésekhez néhány kép.
Mi a feladat?

24 Milyen nyelven beszéljünk?
A harc vagy az ellátás, a segítség a fontosabb?

25 A katasztrófák megelőzése és a következmények felszámolása?

26 Békekikényszerítés, békefenntartás?

27 Menekültáradat kezelése?

28 Civil – katonai kapcsolatok a békeépítés során?

29 Civil – katonai kapcsolatok a békeépítés során
Civil – katonai kapcsolatok a békeépítés során? Ismerjük-e a szokásokat, a kultúrát a műveleti területen?

30 Más a viselet.

31 Másképpen ítélik meg a családot és a családon belüli kapcsolatot.

32 A férfi és a nő közötti kapcsolat.

33 Mi lesz a feladat? Felkészültünk-e a végrehajtásra?

34 Biztos, hogy helyes a művelet végrehajtásának a módszere?

35 Mindent megtettünk a katonák megóvása érdekében – kérdezi a parancsnok?

36 Távol a hazai körülményektől, szokásoktól és kultúrától.

37 Nappal 45, éjjel -10 fok hideg van. Hol van árnyék
Nappal 45, éjjel -10 fok hideg van. Hol van árnyék? 5 – 8 liter vizet kell meginni naponta, mert ha nem – meghalunk!

38 Ilyen a sivatagban a homokvihar - kezdete!

39 A látott képek megerősítik a korábban feltett kérdések megválaszolásának szükségességét.

40 Köszönöm a figyelmet!