Környezetvédelmi termékdíj

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelmi termékdíj"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelmi termékdíj
Dr. Dióssy László c. egyetemi docens

2 Jogszabályi háttér - termékdíj
Új jogszabályok: A környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LXXXV. törvény Magyar Közlöny 2011/75. A kötelezettekre vonatkozó részei január 1-jén lépnek hatályba. Tv-módosítás : Egyrészt szakmai módosítás Másrészt a díjtételek is változnak Végrehajtási rendelet: előkészületben Kormány- és miniszteri rendelet is

3 A termékdíj célja Környezetkímélő termelés-fogyasztás ösztönzése
Forrásteremtés környezetvédelmi célokra A termékdíj gazdasági szabályozó eszköz, melynek célja a termék árának módosításával a gyártón keresztül a fogyasztók befolyásolása, a külső környezeti költségek (vagy legalább egy részének) megjelenítése, valamint a hulladékgazdálkodás területén pénzügyi eszközök generálása. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a termékdíj nem kizárólag a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolható gazdasági szabályozó eszköz, bár jelenleg kizárólag ezen a területen kerül sor az alkalmazására.

4 Forrásteremtés környezetvédelmi célokra
A termékdíj szabályozás célja kell legyen a hulladék kezelésének elterjesztése. A társadalom számára már csak egészségügyi szempontból is elemi érdeke a keletkező hulladék megfelelő kezelése. Ugyanakkor látjuk, hogy természeti erőforrásainak egy része nem végtelen, szükség van a primer nyersanyagok lehetőség szerinti kiváltására, a természeti erőforrások védelme érdekében. A keletkező hulladékok minél nagyobb arányú hasznosítása, az anyag- és energia körforgás megteremtése. A hulladék kezelése az esetek többségében nem önfenntartó. Ritka az olyan eset, amikor a hulladékból kinyerhető másodnyersanyag értéke olyan magas, hogy a hulladék gyűjtésének és feldolgozásának költségeit fedezze (pl.: ólom). Jellemzően nem rentábilis a hulladék hasznosítás, ezért külső forrásokra van szükség. A külső forrást biztosíthat az állam, allokálva erre költségvetési pénzeket, illetve a gazdaság (amelyet önmagától nem tesz meg, szükséges jogi szabályozással a kényszerítő erőt megteremteni)

5 A szabályozás rendszerének változása I.
Törvényalkotó A koordináló szervezetek közötti árharc a hulladék hasznosítási kvóták stagnálását okozták Cél: Hulladékhasznosítás mértékének növelése Többször felhasználható termékek használatának elősegítése

6 A szabályozás rendszerének változása II.
Gyártói felelősség – állami ellenőrzés Gyártói felelősség – állami felelősség! Környezetvédelmi hatóság NAV Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség Az eddigi szabályozás a teljes gyártói fellelőségre épült. A hulladékgazdálkodási szabályok meghatározták a gyártói kötelezettségeket, a termékdíj szabályozás gazdasági ösztönzést illesztett ehhez. Magyarán olcsóbb volt megcsinálni a hulladékgazdálkodási előírást és mentesülni a termékdíj megfizetése alól, mint a termékdíjat megfizetni. Csak halkan jegyzem meg, hogy ehhez még társult a bírság is, mivel a termékdíj megfizetése nem mentesített a hulladékhasznosítási kötelezettség teljesítése alól. Ha van bírság akkor miért van szükség termékdíjra? A különbség: a bírság esetében az állami hatóság(ok)on van a bizonyításai kényszer és utólag próbál az állam valamit tenni (utólagosan az állam megpróbálja utolérni a kötelezettet, azonban a környezet terhelése már megtörtént, visszamenőlegesen a hulladékot nem lehet visszagyűjteni), illetve a bírságnak inkább elrettentő szerepe van (ami függ annak mértékétől és a várható ellenőrzés gyakoriságától, azaz a bírságolás várható veszélyétől). a termékdíj előre fizetendő, (mentesség esetén elmarad) a kötelezettség keletkezik, és a kötelezett jön és igazolja a mentesség feltételeinek fennállását. A bizonyítási kényszer a kötelezetten van és nem az államon. Az új szabályozás még nem alakult ki teljesen, nem láthatóak pontosan az egyes szerepkörök hogyan alakulnak át. Ami biztosnak vehető, hogy az állam a termékdíj megfizetésére kényszeríti a kötelezetteket, azonban deklaráltan nem vállalja át a hulladékgazdálkodási felelőséget! Az állam beszedi a termékdíjat – amely költségvetési bevétel. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mivel a költségvetési törvény határozza meg a befolyt bevételek felhasználását, nincs pántlikázás. Magyarán a befolyt bevételeket nem feltétlenül oda fordítják vissza ahonnan befolyt. Nézzük meg a következő táblázatot.

7 Termékdíjköteles termékek
A termékdíjköteles termékek köre: akkumulátor csomagolás, kereskedelmi csomagolás / csomagolószer egyéb kőolajtermék elektromos és elektronikai berendez gumiabroncs reklámhordozó papír A jövőben bevonandó termékcsoportok: szárazelemek oldószerek ipari gumik pirotechnikai termékek világítótestek

8 Ki a kötelezett? a) a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, b) belföldi előállítású egyéb kőolajtermék esetében az első belföldi forgalomba hozó első vevője, vagy saját célú felhasználó c) külföldi előállítású csomagolás esetén a csomagolást a terméktől elválasztó saját célú felhasználó d) bérgyártás esetén a termékdíj-köteles termék bérgyártatója

9 Termékdíj bevételek 2012 Környezetvédelmi termékdíj bevétel (+38,9)
60,1274 milliárd Ft. Hűtőberendezés (+3,7) 3,7000 Gumiabroncs (+ 246) 746,4274 Reklámhordozó papír ( ) 6 251,2000 Elektromos , elektronikai berendezés ( ) 12 498,8000 Kenőolaj ( ) 15 498,8000 Csomagolóeszköz ( ) 25 001,2000 Költségvetési kiadás 18, 0000 Hulladék-gazdálkodási feladatok támogatása 15,1800 Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj-visszaigénylés 1,6200 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség működési támogatása 1,2000 A benyújtott költségvetési javaslatban szereplő adatok szerint az alábbi bontásban várhatóak. (Főnök csak neked megjegyzem, hogy marhaság a táblázat, de ez szerepel a költségvetési törvényben. Nem lesz 15 Mrd Ft kenőolajból, mikor idén ~5 Mrd Ft, akkumulátor kimaradt (ne kérdezd miért senki nem tudja, Illést nem kérdeztem), hűtőberendezés bevétel évek óta nincs). Összességében 60,1 Mrd Ft-ot vár az állam (az egyes sorok mellé odaírtam, mekkora többletet vár az idei tervhez képest) A Kiadási oldalon ezzel szemben 18 Mrd Ft áll, amelynek egy része szervezeti működési kiadás és nem hulladékgazdálkodásra fordítható pénz.

10 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség I.
A környezetvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó önálló nonprofit Kft. szervezeti formában működő 100%-os állami tulajdonban lévő vállalat végéig a koordináló szervezetek megszűnnek, jan. 1-től a jelenlegi mentességi rendszer is megszűnik

11 Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség II.
Alapvető feladatai: Közvetíti a termékdíj-köteles termékekből keletkező hulladékok begyűjtését és hasznosítását, szolgáltatás-megrendelés útján Nyomon követi és értékeli a hulladékgazdálkodás folyamatait Közreműködik az ipari és a lakossági begyűjtő rendszerek fejlesztésében Végrehajtja az Országos Gyűjtési és Hasznosítási Tervet (a továbbiakban: OGYHT); Megrendeli a hulladékok szállításának és kezelésének megfelelő működéséhez szükséges szolgáltatásokat a piaci szereplőktől Támogatja a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hasznosítói ipar fejlesztését Közreműködik a lakosság környezettudatos nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában Az állam elképzelése szerint a létrejött (állami tulajdonban lévő) OHÜ lesz, ami átveszi a jelenleg működő hasznosítást koordináló szervezetek helyét. Az állam saját kezébe veszi hulladékhasznosítás koordinálását az ellenőrzési feladatok helyett, és maga kívánja csinálni a piaci szereplők helyett. Kvázi államosították a piaci alapokon szerveződött hasznosítást koordináló szervezeteket, egy szervezetbe tömörítve azokat.

12 Országos Gyűjtési és Hasznosítási Terv
Minden termékdíjköteles termék és anyagáramra vonatkozóan meghatározza, hogy az állam milyen mennyiségű hulladék begyűjtését és hasznosítását várja el és ezt miként kívánja támogatni. Az OHÜ minden év július 31-ig készíti el a következő évre szóló OGYHT-t. Az OGYHT célszámai alapján írja ki az OHT a közbeszerzési pályázatokat Az OHÜ üzleti terve is az OGYHT-ra alapozódik OHT céljai: meglévő hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése lakossági szelektív hulladékgyűjtés fokozása begyűjtési és/vagy hasznosítási technikák alkalmazása az EU-s kötelezettségek teljesítése érdekében (üveg csomagolási hulladékok és papírhulladékok begyűjtésének növelése, italos karton hulladékok anyagában történő hasznosítását célzó technológia támogatása)

13 Mentességi rendszer megszűnése
Koordináló szervezeti átvállalás megszűnése Termékdíj megfizetés Gyártói felelősség Hasznosítási kötelezettséget átvállalja az OHÜ Egyéb Hgt. szerinti kötelezettségek maradnak a gyártónál Egyéni teljesítés Kötelezett telephelyén önálló gyűjtés Termék forgalmazását végző kereskedelmi egységgel közösen Sajátcélú felhasználás esetén saját telephelyen gyűjtés Hasznosítás vagy hasznosíttatás Az OHÜ az elmondások szerint a hulladékhasznosítási gyártói felelősséget átveszi a gyártóktól. Ez azonban jogszabályban nem került leírásra, még a Hgt. Tervezetben sem. Nagy kérdés, hogy a gyártói felelősség miként fog alakulni. Megszűnik a koordináló szervezeti átvállalás. Eddig a hasznosítást koordináló szervezetek hasznosítási díj ellenében mentesítették a termékdíj megfizetése alól a csatlakozó kötelezetteket. A jogszabályok nem garantálják (nem zárják ki a lehetőséget), hogy a termékdíj megfizetése mellett a Hgt szerinti kötelezettségekért majd nem kell fizetni az OHÜ-nek. Megmarad ugyan az egyéni hulladékgazdálkodási teljesítés lehetősége, azonban ehhez olyan feltételeket illesztenek (mind jogi, mind fizetési), amelyek kizárják a kötelezettek egyéni teljesítésének lehetőségét, csak nagyon szűk körben és csak egyes anyagáramok esetében (ahol egyébként a hulladék ára nagyjából fedezné is a hulladékkezelési költségeket) várható az egyéni hulladékkezelés. Pl.: a kötelezett telephelyén a fogyasztótól való gyűjtés _ ezt próbáljuk meg elképzelni, mondjuk a Michelin vagy a Nokia esetében!

14 Termékdíjköteles termék:
a csomagolás között!!! Csomagolás: minden olyan termék, amelyet termékek, áruk beburkolására, befogadására a megóvásuk, kezelésük, szállításuk, csoportosításuk és kínálásuk érdekében használnak (csomagolási funkció). CSOMAGOLÁS A csomagolás mindig valamilyen árunak a része, azzal együtt jelenik meg és „mozog”. A termékdíjkötelées termékek közül a csomagolás – csomagolóeszközök területén következik be a legnagyobb változás. Eddig a csomagolást belföldön elsőnek forgalmazó a termékdíjfizetésre kötelezett, jövőre a csomagolás alkotórészét képező csomagolószerek első belföldi forgalomba hozója lesz a kötelezett. A csomagolás egy összetett termék, amely mindig valamilyen „árunak” a része, önmagában nem létezik. A csomagolás nem ér végett ott, hogy a termékkel érintkező rész (fogyasztói csomagolás), hanem beszélhetünk gyűjtői csomagolásról (pl: amikor a rekeszben vannak az üvegek) és szállítási csomagolásról, amikor a gyűjtő csomagolásokat egy szállítási egységbe rendezzük (pl.: raklapon pántoló szalaggal összefogott rekeszek). Jó azonosítható a funkció, hiszen önmagában nem létezik, csak mint csomagolás, amikor a funkcióját ellátja. Csomagolási szintek: fogyasztói, gyűjtő, szállítási Nem termékdíjköteles: az üres csomagolószer 14

15 Csomagolószer – 2012-től ismét!
csomagolóeszköz ig a Kt. 20.§ j) pont: csomagolóeszköz: a külön jogszabályban meghatározott termékek mellett csomagolóeszköznek minősül a termék(ek) vagy kisebb csomagolóeszközök befogadására, egységbe fogására, megóvására, kezelésére, szállítására, csoportosítására és kínálására használt és kialakított ideiglenes védőburkolat, amely e törvény 2. számú mellékletében felsorolt anyagból készült; 2012-től: a termék vagy a kisebb csomagolás befogadására, egységbe fogására kialakított, meghatározott anyagú, szerkezetű - általában ipari, vagy szolgáltató jellegű tevékenység keretében előállított - ideiglenes védőburkolat, továbbá a csomagoláshoz használt raklap; csomagolási segédanyag a csomagolás kiegészítő vagy járulékos részét képező, így különösen záró, rögzítő, párnázó, díszítő elemek és kellékek, így különösen címke, páralekötő anyag, hordfogantyú, ragasztó gyűjtőfogalma;, csomagolóanyag a csomagolóeszközök előállítására, illetve az ideiglenes védőburkolat kialakítására közvetlenül alkalmazható szerkezeti anyagok gyűjtőfogalma; Egyéb csomagolószer A csomagolószerbe értjük a csomagolóeszközöket, a csomagolási segédanyagokat és a csomagolóanyagokat. A csomagolóeszközök tekintetében sok gond nem merül fel, hiszen ezeket ahogyan a nevük is mutatja csomagolási funkciók ellátására készítik. Nagyjából 95%-os valószínűséggel csomagolási célra fogják felhasználni. Más a helyzet azonban a másik két csoport esetében. Gondoljuk végig. Bármibe lehet csomagolni! Így a csomagolóanyag és a csomagolási segéd anyag nehezen meghatározható adott termékre vonatkoztatva. Magyarán nehezen eldönthető egy szalagról, hogy azt a ruhaiparban használják fel, vagy mondjuk a virágkötő csomagolási célokra. A szabályozás ezen szempontból felvethet értelmezési kérdéseket, amelyeket majd végrehajtási rendelet illetve a jövő év oldhat meg.

16 A termékdíj bevallása és megfizetése
Nem változik: A termékdíj alapja a termék tömege Önbevallás a vámhatóságnak Elektronikus út és forma Negyedéves gyakoriság Megfizetés a bevallás benyújtására meghatározott határidőig Változás: Egyetlen azonosító: VPID, a GLN és KÜJ szám használata megszűnik „Nullás” bevallást nem kell benyújtani Negyedéves bontás a nyilvántartásban és a bevallásban Nincs külön szabály az újrahasználható csomagolásra Bevallási gyakoriság változás 2013-tól: várhatóan nem lesz

17 Termékdíjtételek (2012): csomagolás
(2011) Ft/kg Hasznosítási díj (2011) (2012) Ft/kg ?? Műanyag 36 15,7-20,7 28 Papír 16 7,5-8,7 Alumínium 4,8-6,0 Egyéb fém 13 2,8-3,4 Fa 6,5-6,9 Textil Üveg 6 2,9-5,0 Rétegzett ital 44 17-22 22 Egyéb társított 17,0-22,5 Egyéb 18,5-22

18 Termékdíjtételek (2012): ker. csomagolás
(2011) Ft/kg Termékdíj + Hasznosítási díj (2011) (2012) Ft/kg ?? Műanyag táska 1900 Kb 400 1300 Műanyag egyéb 350 49 56 Üveg 30 6-7 7 Fém 1150 250 286 Rétegzett ital 450 132 120 Egyéb társított 700 204 150 Egyéb 2200 - 296

19 Termékdíjtételek (2012): elektronika
(2011) Ft/kg Hasznosítási díj (2011) (2012) Ft/kg ?? Háztartási nagygépek 83 9 30 Háztartási kisgépek 8 IT berendezések 90 17 Szórakoztató elektronika 100 20 Barkácsgépek, … 2 Játékok, szabadidős… Ellenőrző, vezérlő… 3 Adagoló automaták 92 62 Rádiótelefon készülékek 1000

20 Termékdíjtételek (2012): egyéb termékek
(2011) Ft/kg Hasznosítási díj (2011) (2012) Ft/kg ?? Akkumulátor 35-40 52-75 Gumiabroncs 110 22 32 Egyéb kőolajtermék 97 - 112 Reklámhordozó papír 26 52

21 Nyomdaipari termékek A díjtételek változásának legnagyobb „vesztese” a nyomdaipar, a reklámhordozó papírok után kétszer annyi a befizetendő termékdíj Nem a nyomdai megrendelő, hanem a nyomda lesz a kötelezett A reklámhordozó papír fogalma változott, a gazdasági reklám terjesztésére szolgáló kiadványok és az időszaki lapok után is kell fizetni

22 Lehetséges megoldás: újrahasználható csom.eszköz
Belföldi előállítású csomagolás: Nem kell megfizetni a termékdíjat, ha a csomagolóeszköz az újrahasználatra alkalmas eszközök nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolóeszközt betétdíjas rendszerben használja, tényleges újrahasználat történik. Külföldről behozott csomagolás: Nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség, ha az újrahasználható csomagolási összetevő a behozataltól számított egy éven belül újrahasználat céljából külföldre visszaszállításra kerül Mennyiségi alapú nyilvántartás