KORAI FEJLESZTÉS ÉS NEUROHABILITÁCIÓ Előfordulás

Az előadások a következő témára: "KORAI FEJLESZTÉS ÉS NEUROHABILITÁCIÓ Előfordulás"— Előadás másolata:

1 KORAI FEJLESZTÉS ÉS NEUROHABILITÁCIÓ Előfordulás
KORAI FEJLESZTÉS ÉS NEUROHABILITÁCIÓ Előfordulás. Családi, szociális és társadalmi vonatkozások Dr. Katona Márta Szegedi Tudományegyetem, Gyermekgyógyászati Klinika Igazgató: Dr. Túri Sándor

2 Élveszületések száma Magyarországon 1920 és 2004 között

3 A koraszülési frekvencia és a perinatális mortalitás változása Magyarországon 1975 és 2005 között (1000 élveszületésre)

4 POTENCIÁLISAN MARADVÁNYTÜNETEKKEL JÁRÓ NEONATOLÓGIAI KÓRKÉPEK
Intrauterin/intrapartum hypoxia Szülési sérülés (polytraumatisatio) Asphyxia neonatorum Léguti betegségek (RDS, MAS, PFC, BPD, stb.) Intracranialis vérzés, PVL Újszülöttkori infekciók Fejlődési rendellenességek Műtét, postoperativ szövődmények Indirect hyperbilirubinaemia Gyógyszer mellékhatás

5 Túlélés és károsodás aránya a gestatios kor függvényében
Rennie, 1996

6 ÉVENTE KB. HÁNY ÚJ, REHABILITÁCIÓT IGÉNYLŐ BETEGGEL KELL SZÁMOLNI?
Születési szám: Koraszülöttek száma: ,4 % ebből potenciálisan károsodott: (15 %) Fejlődési rendellenességek száma: % ebből súlyos: (20 %) Egyéb (hypoxia, hypoglycaemia, : % hyperbilirubinaemia, anyagcsreb.) 2006. évben várható rehabilitációra szorulók száma: 3128 18 éves kor alatti rehabilitációra szorulók száma:

7 IDEGRENDSZERI KÁROSODÁSOK INCIDENCIÁJA
A teljes gyermek populáció 2-3 %-a Cerebralis bénulás, mentalis retardatio A teljes gyermek populáció %-a beszédzavar, ügyetlenség, tanulási nehézség Halláskárosodás és/vagy látáskárosodás Rennie, J.M., Roberton, N.R.C., 2002 Magyarországon kb gyerek ?

8 A SZÖVŐDMÉNNYEL JÁRÓ, LEGGYAKORIBB KÓRKÉPEK ÚJSZÜLÖTTKORBAN
Immaturitas, praematuritas Respiratios distress syndroma Intracranialis vérzés Periventricularis leukomalatia Asphyxia neonatorum Súlyos fejlődési rendellenesség Sepsis

9 Idegrendszeri károsodás az intracranialis vérzés függvényében
Nincs vérzés: 5 % Enyhe vérzés: 0-10 % Súlyos vérzés: % Bilateralis vérzés+PVL: 90 % Intraventricularis és intraparenchymás haemorrhagia (III. std.) egy koraszülöttben.

10 Intraventricularis haemorrhagia (IV.std.)
Incidencia: 2-30 % (Soul, 2002) Prognózis: IV.std. lethalis (90 %) III. std.-túlélőkben súlyos agykárosodás

11 Periventricularis leukomalatia
Cerebralis bénulás oka (90 %) A fehér állomány cysticus degenaratioja -eltűnhet -hegesedik

12 Periventricularis leukomalatia
Prenatalis tényezők Postnatalis tényezők Chorioamnionitis Hypo-,hypertensio Cytokin termelődés PDA Ikerterhesség Sepsis Apnoe Periventricularis leukomalatia Anatómiai tényezők Éretlenség Szabad oxigéngyökök

13 CEREBRALIS BÉNULÁS ETIOLÓGIA
Intrapartum asphyxia % S. Aurora, E.Y. Snider 2004 Prematuritas Prematuritas+intrauterin infekció Agyi infarctus Sepsis 87-93%

14 A NEONATOLOGIA FELADATAI
Primer prevenció Secunder prevenció Gyógykezelés Rehabilitáció

15 PERINATALIS PRIMER PREVENCIÓ
Tocolysis (prematuritas) Antenatalis steroid (RDS) Kíméletes szülésvezetés (hypoxia, szülési sérülés) Szakszerű cardiopulmonalis resuscitatio (hypoxia) Surfactant (RDS, ICH) Normoxia fenntartása (BPD, ROP) -monitorizálás (FiO2, PaO2, PaCO2, SaO2) Hypocapnia elkerülése (PVL) Kíméletes gépi lélegeztetés (BPD) nasalis CPAP, SIMV, HFO Minimal handling (ICH, sepsis, anaemia)

16 NEUROHABILITÁCIÓ SZENZOROS STIMULÁCIÓ ÉS GYÓGYTORNA
-A synapsisok száma növekedik -A dendritekre és a receptorokra hat Neuronal plasticity and the scientific basis of neurohabilitation Rev. Neurol. Castano J., 2002

17 FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK
Prevalencia Spontán fogant: 4 % (?) ”Lombik bébi”: % A perinatalis mortalitás/morbiditás meghatározó tényezője. Spina bifida+meningomyelocele (AFP 115 µg/l)

18 FOLSAV SUPPLEMENTÁCIÓ
PRIMER PREVENCIÓ: FOLSAV SUPPLEMENTÁCIÓ Secunder prevenció AFP (16. hét) Foetalis sonographia

19 SECUNDER PREVENCIÓ: FOETALIS SONOGRAPHIA Foetalis biometria
Femur hossz Fejkörfogat Haskörfogat BPD CRL Nyeregorr, rövid femur + NT > 3 mm M. Down

20 PRIMER PREVENCIÓ: Hyperbilirubinaemia csökkentése
Indirect bilirubin: neurotoxin vér-agy-gáton átjut serum albuminhoz kötött (gyógyszerek leszoríthatják) hypalbuminaemia-Kernicterus

21 CSALÁDI VONATKOZÁSOK Beteg/károsodott gyermek a családban
Önfeláldozó életforma egyik/mindkét szülő részéről Család széthullása, válás Szingli életmód Szenvedély betegségek (alkohol, cigaretta, drog) Depresszió Állami gondozásba adás Gyermekvállalási kedv csökkenése Szülési kor kitolódása

22 SZOCIÁLIS ÉS TÁRSADALMI VONATKOZÁSOK
Prevenció kiterjesztése Az egészséges életmódra való nevelés Antenatalis szűrések növelése Rendszeres orvosi gondozás Új betegségek megjelenése Minimal handling elv az intenzív ellátásban Financiális vonatkozások A beteg gyermek iránti tolerancia Kirekesztettség Munkanélküliség (szülő, felnövő beteg) Speciális intézetek, gondozók hiánya Etikai kérdések, média növekvő szerepe

23 A krónikus szövődmények ismerete és ellátása
GONDOZÁS A krónikus szövődmények ismerete és ellátása Családorvosi/szakorvosi feladatok Anaemia Bronchopulmonalis dysplasia Osteopenia prematurorum Retrolentaris fibroplasia Intracranialis vérzés Posthaemorrhagiás hydrocephalus internus Residuumal járó postoperativ állapot Neurológiai szövődmények (cognitiv zavarok, ment. ret. cerebralis paresis, stb.)

24 ETIKAI DILEMMÁK Nil nocere A beteg szenvedéseinek csökkentése
A Hippocratesi eskü (Kr.e. 460) ellentmondásai Nil nocere A beteg szenvedéseinek csökkentése Gyógyítás a mindenáron való életbentartás a beteg szenvedéseit fokozhatja, ill. lethalis szövődmények forrása lehet!

25 ETIKAI DILEMMÁK A NEONATOLÓGIÁBAN
Kell-e minden újszülöttet intenzív ellátásban részesíteni ? Ki dönthet élet és halál kérdésében ? Mit nevezünk ma gyógyíthatatlan betegségnek ? Az életképesség határa ? ( < 400 g ?) Mennyit bír el a kórházi költségvetés ?

26 A MÉDIA NÖVEKVŐ SZEREPE ÉS BEFOLYÁSA A DÖNTÉSHOZATALBAN
Orvosi perek szaporodása Esetek egyoldalú prezentálása A laikus közönség tájékoztatása szenzációhajhász módon „Címlapsztorik” Orvosi perek szakértőinek megkérdőjelezhető „szaktudása”? Defenzív magatartásra kényszeríti az orvosokat és ápolókat.

27 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

28 A PERINATALIS MORTALITÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
Magzati tényezők Éretlenség Hypoxia Fejlődési rendellenesség Infekció Szülési sérülés Anyai tényezők Toxaemia Infekció Életkor Krónikus betegség (diabetes ) Életmód: dohányzás, alkohol, drog, AB Perinatalis mortalitás A 24. hét-7. nap közötti halálozás Neonatalis intenzív ellátás Neonatalis morbiditás Orvosi ellátás Nővér-beteg arány Intenzív osztály eszközös feltételei Kórházi költségvetés Szülészeti tényezők Placenta, köldökzsinór rendellenesség Magzati monitorizálás Szülésvezetés módja Polytraumatisatio Szülőszobai resuscitatio Egyéb tényezők Környezeti hatások Iskolai végzettség, szociális háttér Táplálkozás Graviditás alatti stress

29 DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MAGYARORSZÁGON 1975 ÉS 2005 KÖZÖTT
Élveszületések száma Koraszülési frekvencia Perinatalis mortalitás __________________________________________________________________________ ,5 % ‰ ,2 % ‰ ,8 % ‰ ,3 % ‰ ,1 % ‰ ,39 % ‰ ,6 % ‰ ,4 % ………. _________________________________________________________________________________________________________________________________________________

30 Respiratios distress syndroma
A perinatalis mortalitás, morbiditás és a csecsemőhalálozás vezető oka. A csecsemők/kisdedek agykárosodásért kb. 50 %-ban felelős.

31 ÚJSZÜLÖTTKORI INFEKCIÓK
Intrauterin -a koraszülések leggyakoribb oka Nosocomialis -a perinatalis mortalitásban jelentős tényező Cytokin termelődés PVL Hydrops foetalis (CMV sepsis)

32 Koraszülési frekvencia, csecsemő halálozás és az élveszületések
száma Magyarországon között

33 Feszülő pneumothorax l.s.
Hypotensio Hypoxia Hypercapnia PVL

34 Hernia diaphragmatica l.s.
Krónikus léguti betegség

35 CARDIOPULMONALIS RESUSCITATIO ÚJSZÜLÖTTKORBAN
A szakszerű CPR oktatása vizsgával egybekötve Az immaturusok resuscitátiójának speciális szempontjai 100 % oxigén vagy szobalevegő ? A resuscitátióra szoruló újszülöttek döntő többsége léguti betegségben szenved A helytelen CPR-ból adódó jogi konzekvenciák