Forró Tünde forrot@se-etk.hu Immunizálás Forró Tünde forrot@se-etk.hu.

Az előadások a következő témára: "Forró Tünde forrot@se-etk.hu Immunizálás Forró Tünde forrot@se-etk.hu."— Előadás másolata:

1 Forró Tünde forrot@se-etk.hu
Immunizálás Forró Tünde

2 Specifikus megelőző tevékenység
Immunitás nem csak természetes módon történő fertőzéseket követően alakul ki  mesterséges úton is. Két fő csoportjuk van: Aktív immunizálás Passzív immunizálás Mindkét immunizálás (aktív, passzív) kialakulhat: Természetes Mesterséges úton

3 Természetes, passzív immunizálás:
Anyai eredetű (maternális) Az intrauterin élet során az anya vérében lévő ellenanyagok a placentán keresztül a magzatba jutnak IgG molekulák jutnak át  magzat vérében csak IgG ellenanyagok

4 Születés után  immunis mindazokkal a kórokozókkal szemben, amelyek ellen az anyai IgG antitestek védik. Maternális immunitás 6 hónapra tehető, nem tartós Szoptatás során is passzív immunitás  colostrumban és az anyatejben lévő IgA molekulák jutnak át.

5 A passzív vagy aktív immunitás mesterséges létrehozása az immunizálás.
Természetes, aktív immunizálás - Fertőzés kiállása után A passzív vagy aktív immunitás mesterséges létrehozása az immunizálás.

6 Passzív immunizálás Jellemzői:
A kórokozóra specifikus ellenanyagok (főleg IgG osztályú antitestek) adása ellenanyagokkal rendelkező személyek vérsavójából állítják elő (állati savókat ma már igen ritkán használnak) de elsősorban lovak, szm., birkák, nyulak  fokozatos kivonás, mert fajidegen fehérjék szenzibilizálnak, szérumbetegségeket, anafilaxiás sokkot válthatnak ki!! Azonnali védelem, de csak átmeneti hatása van (az antitestek lebomlanak, kiürülnek: az IgG felezési ideje általában 21 nap) Elsősorban toxint termelő baktériumok és vírusok okozta betegségek megelőzésére alkalmazzák.

7 Az immunválaszt számos tényező befolyásolja:
Szervezet immunválaszképességének aktuális állapota: pl. súlyos működési zavar – veleszületett immundefektus a bejuttatott antigének nem kerülnek felismerésre  antitestek nem képződnek  vakcináció eredménytelen lesz élő kórokozót tartalmazó vakcinák esetében veszélyes lehet Immunizált személy életkora: pl. két éves kor alatt pneumococcus-vakcináció eredménytelen lesz Keringésben lévő antitestek pl. maternális immunitás ideje alatt, ill. immunglobulinok adása után a vakcináció eredménytelen Vakcináció módja: milyen úton jutott be a szervezetbe az antigén Dózisa és hatástartalma

8 Aktív immunizálás Jellemzői:
Ezek élő vagy inaktivált mikróbákat, ill. azok termékeit vagy komponenseit tartalmazzák. Vakcinák tisztítása  az oltóanyag termelésre használt tenyészetek az antigén mellett más anyagokat is termelnek  szövődményeket okozhatnak, szenzibilizálhatnak Tartós immunizását biztosít!! Két típusa van: élő és nem élő

9 Élő vakcinával: Természetes fertőzést utánozza, annak veszélyei nélkül Gyenge virulenciájú, természetes kórokozóval azonos antigéntípusú törzsek alkalmasak  képesek szaporodni  a szervezetet immunizálni  de nem betegítik meg (vagy csak enyhe, veszélytelen oltási betegség. Ezt attenuálással végzik Hatékonyságának feltétele, hogy a beadáskor élő , szaporodóképes legyen Folyékony közegben a mikróbatartalom gyorsan csökken  liofilezés  hosszú ideig életképes magad. Egyszeri oltás is tartós, évekre szól Kombinált oltóanyagok: többféle antigén  oltások számának csökkentése miatt

10 Nem élő vakcina: Hatóanyaga a kórokozó mikróba elölt tenyészete, vagy méregtelenített kivonata Inaktiválásra különböző fizikai és kémiai módszerek  leggyakrabban formalin és hő vagy csak hő, ultraibolya sugárzás, fenol, éter, etanol, stb. Lehetnek: Inaktivált vakcinák, elölt baktérium vagy vírusszuszpenziók Toxoid vakcinák: baktérium-exotoxin (az eredeti toxin antigénsajátosságával) Kivonat-vakcina Géntechnológiai módszerekkel termelt vakcinák Mivel nem szaporodnak a szervezetben(mert elölt) ezért megfelelő immunválasz eléréséhez jóval nagyobb antigénmennyiséget kell, mint az élő vakcinából és az immunizálást többször meg kell ismételni.

11 Védőoltások technikája
oltóanyagot, a tápcsatorna megkerülésével (parenterálisan) a tápcsatornán át (per os) és intranasalisan juttatunk be a szervezetbe. Parenterális: A védőoltásokat egyerhasználatos tűvel és fecskendővel kell végezni. Bőrt 70%-os alkohollal (elpárologjon) Orális: Előírt mennyiséget kávéskanálnyi frissen főzött és lehűtött cukros teába cseppentve nyeljük le. Csecsemők kivételével  kockacukorra is lehet Jelenleg csak az orális poliovakcinát adják így. Intranasalis: Orrba cseppentve  pl. influenza, rubeola. Magyarországon nem!

12 Védőoltások javallatai
Mo.on több betegség megelőzésére, ill., kiküszöbölésére a lakosság zömének immunitását biztosító védőoltás bizonyos korosztálynak kötelező! (több nyugati országban még ma is „csak” ajánlottak  közösségbe csak oltott gyerek) oltási naptár  csak az 1. életkorhoz kötött folyamatos és kampányoltások - évről- évre változtatható, járványügyi hatóság által - OEK módszertani levele  kampányoltások  bizonyos osztályok tanulói 2. Nem kötelező védőoltások 3. Megbetegedési veszély esetén alkalmazható védőoltások 4. Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások

13 *Az oltások végzésénél elsősorban nem ez életkor, hanem az iskola) osztályok az irányadóak
BCG =Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag DTPa - diftéria-tetanusz-acellularis pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag IPV = inaktivált poliovírus vakcina PCV-13 = 13-valens konjugált pneumococcus vakcina MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina dTap ■ diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára

14 Ajánlott, nem kötelező védőoltások
Influenza Fluval A+B, Fluarix, Influvac, Vaxigip, Begrivac oltandók 60-65 éven felüliek, speciális kockázati csoportok tagjai: idült keringési- és légzőszervi betegségben, anyagcsere-betegségben, veseelégtelenségben szenvedő felnőttek és gyermekek; hosszantartó aszpirin-terápiában részesülők és a foglalkozásuknál fogva veszélyeztettek. A vakcina két influenza-A és egy influenza-B vírust tartalmaz, ezeket a WHO évente jelöli ki, az epidemiológiai viszonyok figyelembevételével. Az újraoltás évente indokolt. bakteriális felülfertőzés pneumococcus pneumóniából adódik.

15 Pneumococcus (strptococcus pneumoniae)
javasolt, ahol az influenza vakcináció is. A védőoltás (Pneumovax 23, Pneumo 23) a pneumococcus pneumónia és más invazív pneumococcus fertőzések (sepsis, meningitis) kivédését célozza. 60 év felettiek, továbbá mindazon kockázati csoportok oltása (anatómiai vagy funkcionális asplenia, diabetes, immunkárosodott állapot, idült keringési- vagy légzőszervi betegségben,asztma, dohányzás, nephrosis stb.), ahol a pneumococcus fertőzés súlyosabban zajlodhat. A védettség időtartama hosszú. Rendszeres emlékeztető oltás nem javasolt, csak különleges körülmények esetén (léphiányos állapot, liquorrhoea, stb.). Krónikus betegeknek egyetlen oltás elég, amit szintén 65 éves kor felett meg ismételni kell, ha eltelt 10 év az első oltástól számítva.                                                                                  

16 Hepatitisek (HAV, HBV) Hepatitis A (HBV) passzív immunizálás végezhető, hatása átmeneti. Pre-expozíciós védelemre (megelőzésre) hatásosabb az aktív immunizálás, mely elölt vírust tartalmazó vakcinával történik Célszerű oltani a foglalkozásuknál fogva fokozottan veszélyeztetetteket, a kockázati csoportok tagjait (májbetegek, homoszexuálisok, intravénás kábítószer-élvezők stb.), de különösen a fejlődő országokba utazókat. Hepatitis B (HBV) (Engerix B) elleni aktív immunizálás a munkájuk miatt veszélyeztetettek (leginkább az egészségügyi dolgozók) Fontos a magas fertőzöttségi területre utazók és ott hosszabb ideig tartózkodók oltása is. kullancs-encephalitis Diphtheria – tetanus Meningococcous meningitis Humán papillomavírusok (HPV) elleni védőoltások

17 Megbetegedési veszély esetén alkalmazhatók
Diphteria - totokgyík Morbilli – kanyaró Pertussis - szamárköühögés Rabies - veszettség Rubeola elleni passzív Tetanus Typhus abdominalis és egyéb szalmonellózisok Varicella -báránhimlő Hepatitis B oltás szükségessége az egészségügyi dolgozóknál: a vér, szövetnedvek és testváladékok közvetítik.

18 Külföldi utazásokkal kapcsolatos védőoltások
Kolera (vibrio cholerae) Sárgaláz (febris flava) Hepatitis Poliomyelitis -gyermekbénulás Typhus abdominalis és paratyphus Oek Az oltóhelyen nemzetközi oltási bizonyítványt, valamint magyar nyelvű oltási könyvet kell készíttetni A külföldre utazó magyar állampolgárok sárgaláz elleni védőoltása kötelező, ha olyan országba utaznak, ahol sárgaláz veszély van, illetőleg ha az adott ország ezt az oltást megköveteli.

19 Oltási ellenjavallat:
Összességében kevés az a betegség vagy állapot, amely esetében az oltás kontraindikált. A védőoltásoknak abszolút kontraindikációja nincs. A kontraindikációk figyelembevételét a járványügyi helyzet, valamint az oltással kivédhető betegség veszélyessége határozza meg. Lázas betegség Immunológiai károsodás Élővírus tartalmú vakcina, illetve BCG nem adható: - Súlyos oltási szövődmény korábbi előfordulása anafilaxiás reakció - A gyermek neurológiai rendellenességei - Terhesség csak a legindokoltabb esetben végezhetők oltások, akkor, ha a fertőzés lényegesen jelentősebb veszélyt jelent, mint az oltással összefüggő fokozott oltási reakció, vagy esetleges szövődmény. Élővírus tartalmú vakcinák nem adhatók terhes nőnek,  vakcina-vírusok magzatkárosító hatása még nem kellően ismert. - A vakcina bármely összetevőjével szembeni túlérzékenység, hiperszenzítiv, anafilaxiás reakciók

20 Oltási reakciók, szövődmények, balesetek
Védőoltás nem teljesen ártalmatlan beavatkozás  oltás veszélyessége a megelőzendő betegségéhez képest elenyésző Védőoltásokat követő egészségi ártalmak az oltási reakciók, szövődmények Oltási reakció: - Oltás után keletkező olyan kóros jelenség neve. Helyi és általános tünet Oltási szövődmény: Nem szükségszerű és rendszeres velejárója a védőoltásnak - Az egyén átlagostól eltérő reakciókészsége miatt keletkezik. Gyakori volt az állati eredetű szérumoknál Oltási balesetek Az oltóanyag nem megfelelő minőségű, tévedés… vagy a helytelen oltási technika miatt keletkező egészségkárosodás