2009. november 13.MSZT konferencia Összehasonlítva felfedezett válságok A PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon Berényi.

Az előadások a következő témára: "2009. november 13.MSZT konferencia Összehasonlítva felfedezett válságok A PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon Berényi."— Előadás másolata:

1 2009. november 13.MSZT konferencia Összehasonlítva felfedezett válságok A PISA vizsgálat fogadtatása Belgium francia közösségében és Magyarországon Berényi Eszter – Neumann Eszter ELTE - TÁTK

2 A KNOW&POL KUTATÁS Az ELTE-TÁTK és az MTA Szociológiai Kutatóintézete a magyar oktatásügyi kutatócsoport vezetője: Bajomi Iván kutatók: Berényi Eszter, Neumann Eszter és Vida Júlia Kutatási jelentések: www.knowandpol.eu

3 AZ ELŐADÁS FELÉPÍTÉSE A „puha” kormányzás eszköztára A PISA hatása a nemzeti oktatáspolitikákra: –Belgium francia közösségében –Magyarországon Záró gondolatok: a politika tudományosodása

4 GLOBÁLIS OKTATÁSPOLITIKAI MEZŐ (Martens-Wolf 2005; Lingard-Rawolle-Taylor 2005) Kormányzás a távolból (Ball, 1998) –„puha”, tudásalapú oktatásirányítási formák (Grek et al., 2009 ) –Számokon keresztüli kormányzása (governing by numbers) Performativitás (Grek-Ozga 2008, Ball 1998) Megváltozó oktatásügyi világtérkép Összehasonlítás - versengés Válság-diskurzus

5 Magyarország

6 A PISA FORDÍTÁSA: a PISÁ-val legitimált közpolitikai problémák és közpolitikák Nemzetközi összehasonlítás Hazai közpolitikák A problémák és a hozzájuk kapcsolt megoldások Belgium (Vallónia) Magyarország A PISA diagnózisaA közbeszédben megjelenő problémák A PISÁ-ra hivatkozva bevezetett közpolitikai megoldások Alacsony színvonal (low quality) Egyenlőtlen esélyek (low equity) PISA200 0 PISA200 6 PISA200 3 homogén osztályok, szelektivitás, korai iskolaválasztás Évismétlések, Iskolai autonómiák szűkülése külső értékelések, állami irányítás hiánya, sokféle pedagógiai gyakorlat és értékelési eljárás Társadalmi és etnikai szegregáció Túl sok lexikális tananyag, hiányos kompetencia- fejlesztés 2001-2002. Tanártovább- képzési reform 2006- indikátor- fejlesztés 2006- Külső értékelési rendszer 2005- Iskolai intézkedési tervek (stratégiák) 2007 – tanfelügyeleti reform 2003- kompetenciaalapú NAT 2004- kompetencia-alapú program-csomagok 2005- kétszintű érettségi 2008- nem szakrendszerű oktatás 2001- Országos kompetenciamérés 2003- tananyag-csökkentés az ált. iskolákban 2003- oktatási integráció/deszegregáció 2005. felvételi eltörlése a kisgimnáziumokban 2007- körzethatár- szabályozás; esélytervek 2008- HHH bérpótlék, kora gyerekkori fejlesztés

7 2009. november 13. BELGIUM FRANCIA KÖZÖSSÉGE „a frankofón pásztor válasza az OECD-s pásztornak” 2002– kormányzási-értékelési rendelet, pilotage-bizottság: adatgyűjtés és javaslattétel 2006. rendelet a külső értékelésről 7, 11, 14, 16-17 évesek: kompetenciafelmérése évente –olvasás és fogalmazás; matematika; természettudomány; élő nyelvek az iskolára lebontott eredmények nem nyilvánosak, rangsorolásra nem használhatóak

8 A MAGYAR PISA-KLÓN? „Egy PISA klónnal mért eddig a magyar közoktatás…” (szakpolitikus) „A PISA felmérés inspirálta igen erősen a kompetenciamérés indítását” (szakértő) „a kompetenciamérés, az egy az egyben egy PISA hozadék.” (szakértő)

9 VARIÁCIÓK KORMÁNYZÁSRA 90-es évek: az intézményi autonómia megkérdőjelezhetetlensége; NAT Ezredforduló: az autonóm intézményekben zajló folyamatok szabályozása: Comenius 2001-től: tudásszerzés, PISA- tükrözés: Kompetenciamérés

10 CÉLOK I: INFORMÁCIÓ ÉS TARTALOMSZABÁLYOZÁS "...nem volt mérésértékelési rendszer az országban még. [...] gyakorlatilag a ködben lovagoltunk előre [...], mert az, hogy mi kell, ezt nem tudtuk megmondani, tudtuk, hogy azért nem tudjuk, mert tehát mindent tudtunk, ugyanolyan okosak voltunk, mit ma, de bizonyos intézmények meg tudástermelés nem volt még jelen. Ma mindent tudunk az iskolákról, akkor még nem tudtunk, csak sejtettünk.” (tanácsadó) „az, hogy hogy mérek valamit, az befolyásolja azt, amit mérek. […] a tartalmi modernizációt nem tudtuk kikényszeríteni tantervi eszközökkel, nem vagyunk képesek kikényszeríteni a taneszközök révén […]. Az egyetlen dolog, amire befolyásunk van, hogy egy hatékony mérésértékelési rendszert működtetünk.” (döntéshozó)

11 CÉLOK II: KORMÁNYOZHATÓSÁG ÉS ELSZÁMOLTATHATÓSÁG „ezek a mérési adatok elemezve legyenek, értékelve legyenek, megfelelőképpen a megfelelő szereplőkhöz visszacsatolva legyenek, hogy a fenntartóknál, az intézményekben, az igazgatónál, a tanároknál, a szülőknél egy megfelelő mérési, értékelési kultúra alakuljon ki, hogy ez az életünk része. Hogy kialakuljon egy önreflexív magatartás.” (szakértő) „Ha valamilyen szankciók kapcsolódnak hozzá, vagy valamilyen komolyabb következményei vannak a teszteknek, vagy ami most történt, hogy tanulói azonosítóhoz kötött, és követő mérést lehet végezni, onnantól kezdve be kell kérni minden tanuló füzetét, mert minél pontosabb eredményt kell adnunk.” (szakértő)

12 PROBLÉMÁK, CÉLOK ÉS “BARKÁCSOLÓK” PROBLÉMÁKCÉLOKAKTOROK TANTERV- KUDARC ISKOLAI AUTONÓMIA DECENTRALIZ ÁCIÓ PISA- DIAGNOZIS TARTALMI SZABÁLYOZÁS MÉRÉS-SZAKÉRTŐI ISKOLA1 MÉRÉS-SZAKÉRTŐI ISKOLA2 OKTATÁSGAZDÁ- SZOK INFORMÁCIÓ A POLITIKA SZÁMÁRA ELSZÁMOLTAT- HATÓSÁG KÉSZSÉG- FEJLESZTÉS ADATBÁZIS ÉPITÉS

13 A KOMPETENCIAMÉRÉS TÖRTÉNETE SZÁMOKBAN ÉV ÉVFOLYAM KÖZPONTILAG JAVITOTT MINTA 20015, 9 20 diák iskolánként 20036,10 20046, 8, 10 2006 (4), 6, 8, 10 6. : 200 iskola; 8. : T eljeskörű, 10. 30-30 iskolatípusonként (4. Teljeskörű) 2007 6.: 200 iskola; 8.: Teljeskörű, 10.: 30-30 iskolatípusonként; (4.: 200 iskola) 2008 6., 8., 10: teljeskörű (4.: 200 iskola) 2009

14 PISA, POLITIKA, TUDOMÁNY Politika tudományosodása (Habermas, Offe); oktatáspolitika kapcsán: Schriewer (1990); PISA kapcsán: Steiner-Khamsi (2003) Számok kormányzása (N. Rose, 1999) PISA mint „fekete doboz” (N. Rose után Lingard et Grek, 2008) A mindenre kiterjedő közgazdasági narratíva

15 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! ELTE TÁTK Berényi EszterNeumann Eszter beresz@webstation.huberesz@webstation.hu eszterka@gmail.comeszterka@gmail.com www.knowandpol.eu