Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Téli rendkívüli időjárási helyzetek – az OMSZ szerepe

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Téli rendkívüli időjárási helyzetek – az OMSZ szerepe"— Előadás másolata:

1 Téli rendkívüli időjárási helyzetek – az OMSZ szerepe
DUNKEL Zoltán elnök FODOR Zoltán osztályvezető Repülésmeteorológiai és Veszélyjelző Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat 2011. november 28.

2 Télen előforduló veszélyes időjárási helyzetek:
A meteorológia felelős a veszélyes időjárási események előrejelzésében. Télen előforduló veszélyes időjárási helyzetek: Viharos, orkán erejű szél Rendkívüli hideg Nagy mennyiségű eső, hó Tartós, vastag jégbevonatot okozó ónos eső Hófúvás, nagy területen magas hótorlaszokat emel

3 A 20 és 30 cm-t elérő havazások száma (1960 – 2010)
Legnagyobb hóréteg növekedés: Márianosztra – 42 cm hó, ) Forrás: Déry B., 2011

4 Harmadik fokozatú riasztás ónos esőre, 2008. január 5-6.
12 óra alatt 10 mm-t meghaladó ónos csapadék (2008. január 6.)

5 Feladatok Mérés, megfigyelés Távközlési, informatika Éghajlati elemzés
Előrejelzés készítés Veszélyjelzés 5/80

6

7 Mérés, megfigyelés Földfelszíni mérések:
100 automata állomás csapadékmérő állomás Távérzékelés: Műhold Radar Villám lokalizációs rendszer Szélradar (wind profiler) Rádiószonda 7/80

8 Előrejelzés készítés Analízis + Modellek előrejelzési adatai + előrejelző (szinoptikus) szakmai tudása 8/80

9 OMSZ veszélyjelző rendszere
Két lépcsőben történik: Első lépcsőben készül adott napra, valamint a következő napra szóló, szöveges és térképes előzetes figyelmeztetés, amelyben a legvalószínűbb veszélyes időjárási események várt térbeli és időbeli alakulásának leírását találhatjuk meg. Második lépcsőben, amikor a veszélyjelző meteorológus (a mérések, megfigyelések, modellek előrejelzései alapján) meggyőződik arról, hogy az időjárási feltételek adottak az előzetes figyelmeztetésben már jelzett veszélyes időjárási események előfordulásához, akkor a bekövetkezés előtt általában 0,5-3 órával sor kerül a veszélyes időjárási eseményekre figyelmet felhívó, térképes formában megjelenő riasztás kiadására. A veszélyes időjárási esemény típusától, illetve az időjárási helyzettől függ, hogy már közvetlenül a veszélyes időjárási esemény kialakulása előtt pár órával, vagy éppen csak a veszélyes időjárási esemény kialakulásának felismerésekor adható ki a riasztás.

10

11 Veszélyességi fokozatok

12

13 Veszélyjelzés korlátai
Egyes időjárási események nem ugyanolyan pontossággal és időelőnnyel jelezhetők előre. 100%-os pontosságú előrejelzés sohasem adható. Egy adott területre kiadott figyelmeztetés, riasztás azt jelenti, hogy az időjárási feltételek kedvezőek a veszélyes időjárási esemény kialakulásához a figyelmeztetett, riasztott és az ahhoz közel eső területeken. Az előzetes figyelmeztetés és riasztás így nem jelent garanciát az adott veszélyes időjárási esemény bekövetkezésére az érintett terület egy adott pontján! A legkorszerűbb eszközök és módszerek, szakmai ismeretek alkalmazása ellenére sem lehetséges minden esetben megfelelő időelőnnyel, a megfelelő szintű veszélyjelzés kiadása! Sajnos előfordulhatnak olyan, akár kritikusan veszélyes időjárási jelenségek, amelyeket csak kialakulásuk pillanatában, vagy azután van lehetőség felismerni. Egy bizonyos tér és időskála alatt, vagyis a nagyon kis területekre korlátozódó, illetve rövid ideig (általában néhány percig) tartó jelenségek jelzése nem célja a veszélyjelzési rendszernek.

14 Riasztási üzenetek Az OMSZ a 174 magyarországi kistérségre vonatkozóan, törekedve az 1-3 órás időelőnyre, nowcasting jellegű értesítést (riasztási információt) biztosít a lakosság és az intézkedésre feljogosított szervek részére az OMSZ mindenkor érvényes veszélyjelzési rendszerében foglaltaknak megfelelően, továbbá tájékoztatás céljából – megyei bontásban – a riasztási információkat megküldi a BM OKF Főügyeletére, valamint a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok ügyeletére:

15 Riasztási üzenetek a) erősen viharos (90, illetve 110 km/h fölötti) széllökés, b) heves zivatar (a legerősebb széllökések meghaladják a 90 km/h-t és/vagy a jég átmérője meghaladja a 2 cm-t), c) lokális, nagy csapadékkal járó (pár óra alatt 50 mm-nél nagyobb) eső, d) ónos eső (tartós – több órás – ónos eső, a várt csapadékmennyiség meghaladja az 1, illetve 5 mm-t), e) magas hótorlaszokat eredményező hófúvás időjárási jelenségekről, azok várható bekövetkezéséről (narancs és piros riasztások) Az értesítés mindaddig érvényben van, amíg a feloldását, vagy módosítását tartalmazó újabb üzenet nem kerül kiadásra.

16 Riasztási üzenetek küldése
A BM OKF Föügyeletére és a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok ügyeleteire egyidejűleg a Marathon Terra rendszeren keresztül és villámpostán ( en).

17 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "Téli rendkívüli időjárási helyzetek – az OMSZ szerepe"

Hasonló előadás


Google Hirdetések