Zsolnay Porcelángyár 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli.

Az előadások a következő témára: "Zsolnay Porcelángyár 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli."— Előadás másolata:

1 Zsolnay Porcelángyár 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli.
1853-ban Zsolnay Miklós ( ) kőedénygyárat alapított Pécs mellett, felújítva a lukafai kisüzemet. Egy évvel később fia, Ignác ( ) nevére íratta az üzemet, ami leginkább építészeti terrakotta, háztartási edények és vízvezetékcsövek gyártásával foglalkozott. Az 1860-as években a gyár csődközelbe került, ekkor lépett be csendestársként Zsolnay Vilmos, Ignác öccse. A fellendülést ettől az időponttól számíthatjuk, hiszen Zsolnay Vilmos folyamatosan növelte az üzem területét, munkásainak számát, a legtöbb munkafolyamatot gépesítette, ám tevékenységi körében megmaradt az ipari cikkek (kályhák, szigetelők, elektrotechnikai cikkek, csövek, kőedények, építészeti kerámiák) mellett. 1868-as angliai tanulmányútja után fordult a díszmű- és luxuscikkgyártás felé. Kísérletezni kezdett különféle máztechnikákkal: kidolgozta a porcelánfajansz, a magas tüzű, színes zománctechnikát, redukciós lágyporcelán-mázakat készített, fagyállóvá tette az építészeti kerámiáit, amit pirogránitnak nevezett el. Legjelentősebb találmánya egy különleges redukciós máz és fémlüszter technika, az "eozin-máz". Zsolnay Miklós ( ) már gyermekkorától apja mellett dolgozott a gyárban, akinek halála után átvette a gyár vezetését. Ezen időszak alatt érte el a porcelángyár hazai és nemzetközi sikereinek csúcsát ben örökbe fogadta nővéreinek (Teréznek és Júliának) gyermekeit, hogy biztosítsa számukra az örökösödést. Így keletkeztek a Mattyasovszky-Zsolnay és a Sikorski-Zsolnay kettős családnevek. 1921 után a gyár elveszítette nyersanyagbányáinak jelentős részét és a világválság következtében a piaci feltételek is jelentősen átalakultak. Mindezek miatt a fő profil az ipari porcelán előállítása lett. Az üzemet 1948-ban államosították, , ettől kezdve már csak kizárólag ipari porcelánt készítettek, a díszműgyártás csak 1953-tól indult újra. 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli. Zsolnay Vilmos ( ) A gyár udvara

2 Zsolnay kerámiák

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38 HÍRES MUNKÁK

39 Zsolnay kerámia: Neptun tál
körül Magasság: 38cm

40 Zsolnay kerámia: Fácános fali tál
körül M: 48cm

41 Zsolnay kerámia: Nagy virágmintás padló váza
körül M: 68cm

42 Zsolnay kerámia: Áttört falú kis váza
körül M: 9cm

43 Zsolnay kerámia: Kancsó sárkányos füllel
1880 körül M: 16cm

44 Zsolnay kerámia: Kínáló tál
1890 körül M: 14 x 40cm

45 Zsolnay kerámia: Váza pár 1890 körül
M: 32cm

46 Zsolnay kerámia: Korai eozinos váza, Perzsa mintával
között M: 28cm

47 Zsolnay kerámia: Hullámos kis váza
körül M: 8cm

48 Zsolnay kerámia: Kaspó vadász jelenettel
1910 körül M: 22cm

49 Zsolnay kerámia: Pillangós kaspó
1915 körül M: 15cm

50 Zsolnay kerámia: Jézus falikép
1900 körül, M: 35 x28cm

51 Zsolnay kerámia: Anonimus
körül M: 17 cm

52 Zsolnay kerámia: Gyertyatartó
körül M: 23cm

53 Zsolnay kerámia: Váza körül M: 24,5cm

54 Zsolnay kerámia: Oroszlán pár
1915 körül

55 Zsolnay kerámia: Váza vadászó Diana jelenettel
körül

56 Zsolnay kerámia: Névjegytartó tál
körül M: 18,5 x 42 cm

57 Zsolnay kerámia: Dísztál figurális férfi és női alakkal
1910 körül M: 25 cm hossz 34 cm magasság

58 Zsolnay kerámia: Váza ezüst tetővel
körül

59 Zsolnay kerámia: Vízmerítő nő
között M: 9 x 16cm

60 Zsolnay kerámia: Pillangó
körül M: 5,5 cm Sz.:9,6 cm

61 Zsolnay kerámia: Furulyázó
1966 M: 21cm

62 Zsolnay kerámia: Bohóc
1960 körül M: 17 x17cm

63 Zsolnay kerámia: Csellózó fiú
M: 22cm

64 ZSOLNAY, az ÉPÜLETEKEN

65 Postapalota

66 Zala György szobrász műtermes villája

67 Fővárosi Állat- és Növénykert Főbejárat, elefántos ház

68 Műcsarnok

69 A kecskeméti Cifra palota

70 Magyar Iparművészeti Múzeum

71 Magyar Állami Földtani Intézet

72 Pécsi Nemzeti Színház

73 A Mexikói Szépművészeti Múzeum teteje

74 V É G E johny