Települési vízgazdálkodás I. 3.előadás

Az előadások a következő témára: "Települési vízgazdálkodás I. 3.előadás"— Előadás másolata:

1 Települési vízgazdálkodás I. 3.előadás
EJF Építőmérnöki Szak (BSC) Települési vízgazdálkodás I. 3.előadás Vízszerzés 2: Parti szűrésű vizek, karsztvizek, felszíni vizek Dittrich Ernő egyetemi adjunktus PTE-PMMK Környezetmérnöki Tanszék Pécs, Boszorkány u. 2. B ép. 039.

2 Partiszűrésre alkalmas helyek
A partiszűrés ún. átmeneti jellegű vízszerzési mód. A víz tisztítására természetes szűrőréteget használunk fel A folyó menti hordalékból képződött jó vízadó képességű rétegek 10 – 1000 m szélesség között változnak. Vízréteg vastagság (kisvíznél!) 4-6 m. Fajlagos víztermelési kapacitás 5-20 ezerm3/nap,km Különösen alkalmas helyek: Szigetek (több irányból történő vízpótlódás, amennyiben a sziget hordalék lerakódásból keletkezett) Torkolatok (kiszélesedő partiszűrésre alkalmas rétegek) Az aluviális mederösszlet egyéb kiszélesedő öblözetei

3 Pótlódás felszíni vízből

4 Víz pótlódása Folyóvíz felöli szivárgás útján
Hidrológiai adottságok, vízjárás A felszíni víz minősége lehetőleg olyan legyen, mely le tud tisztulni természetes szűrőrétegen keresztül. Főbb tisztítási mechanizmusok (mélységi lassú szűrés) Biológiai lebontás a biológiailag aktív zónában Mechanikai szűrés Adszorpció Oxidáció Ne tartalmazzon a felszíni víz nehezen lebomló illetve toxikus anyagokat! A felszíni víz legyen védve a havária szerű szennyeződések ellen. Ne legyenek a felszíni vízben hirtelen vízminőség változások.

5 Szivárgási folyamat, vízszerzés helye
Hidraulikailag annál kedvezőbb a víztermelésre szánt réteg, minél nagyobb felületen érintkezik a felszíni vízzel. Nagy szemcsés közeg vízadó képessége magas, azonban tisztító hatása kedvezőtlen Finom szemcsés közeg vízadó képessége alacsonyabb, azonban tisztító képessége kedvezőbb. Optimális tartomány: k=5· ·10-3 m/s. Parthoz közeli vízkivétel: Magasabb vízadó képesség Kisebb mértékben letisztult víz Parttól távoli vízkivétel: A felszíni vízből származó vizhányad jobb letisztult Kisebb mértékű pótlódás a felszíni víz felől Mennyi a más típusú vizek aránya? Fenéküledék kolmatációja nem jöhet létre! Árhullámok hatása.

6 Szűrési- tisztulási folyamat

7 Víztermelés Víztermelési módok: Galéria Csőkútsor Csápos kutak

8 Csápos kút

9 Parti szűrés és talajvíz dúsítás kombinációja

10 Karsztvizek termelése
Tápterület Gyűjtő és tároló járatok Ingadozó vízkészlet Előfordulási formák: Nyitott karszt Fedett karszt Forrás Mélykarszt

11 Víztermelés módszere 1 dinamikus készlet 2 statikus készlet
3 foglalás a dinamikus készlet hasznosítására 4 foglalás a statikus készlet hasznosítására )

12 Forrásfoglalás koncentráltan fakadó vízre

13 Galériás forrásfoglalás

14 Karsztakna, karsztkút

15 Hagyományos kútfej

16 Függesztő cső – kút kacsolat

17 Kútfej kiképzés - pozitív vagy gázos kút

18 Felszíni vízkivétel Tervezési szempontok: Vízjárás Jégviszonyok
Hordalékviszonyok Lebegő anyag tartalom változása Vízminőség alakulása (vízhozam és időbeli kapcsolatok)

19 Vízkivételi módok Tározók vízkivételi műve Folyóvízi vízkivételi mű
Szívócső kialakítás

20 Felhasznált irodalom Karácsonyi S. – Mészáros G.: Vízellátás-vízszerzés gyakorlati útmutató. EJF Vízellátás-csatornázás Tanszék 1998. György István (szerk): Vízügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki könyvkiadó 1974. Öllős Géza: Vízellátás K+F eredmények VÍZDOK Budapest 1987.

21 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!