Rovarok a fákon és a fában

Az előadások a következő témára: "Rovarok a fákon és a fában"— Előadás másolata:

1 Rovarok a fákon és a fában
Szarvasbogár, gyapjaslepke

2 Hím szarvasbogár (fej – tor – potroh)

3 2.1. Rovarok a fákon és a fában
A fák törzsén, a lombok között és a fa belsejében gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak. Legnagyobb védett rovarunk a szarvasbogár. Színe tompa fekete, szárnyfedői és elágazó rágói gesztenyebarnák. A hím 8-9 cm, a nőstény 4-6 cm hosszúra nő. 5. kép: hím szarvasbogár

4 2.2 A kifejlett bogarak rövid életűek.
Június végén a nőstény a talajba rakja petéit. A kikelő lárvák a fa korhadékával táplálkoznak. Később berágják magukat a fába, és 5 éven át abból élnek. Majd bebábozódnak, és a kifejlett bogarak a 6. év tavaszán jönnek elő. Ezt a fejlődési folyamatot teljes átalakulásnak nevezzük. A szarvasbogár ma már védett állat. Számuk drasztikus csökkenését az esztelen gyűjtés és az ivadéknevelő helyeik elpusztítása okozza.

5 Teljes átalakulás

6 2.3. A gyapjas lepke Erdeink egyik legveszedelmesebb rovara a gyapjas lepke. A nőstény piszkosfehér színű, vaskos, lomha mozgású, A hím barnásszürke, karcsú és rendkívül mozgékony. A kifejlett állatok színét kitinpikkelyei adják. A pikkelyes szárny a lepkék legjellemzőbb tulajdonsága. Szájszervük a pödörnyelv, mellyel a növényi nedveket szívogatják. 6. kép: gyapjas lepke

7 Pödörnyelv

8 A hím és a nőstény a nyár közepém párzik
A hím és a nőstény a nyár közepém párzik. Ezt követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít. A tavasszal kikelő lárvákat, a hernyókat könnyű felismerni. A falánk állatok éjjelenként a fák rügyeit, leveleit rágják. Gyorsan fejlődnek, többször vedlenek, majd bábozódnak. Természetes ellenségeik a ragadozó bogarak, denevérek, és a kakukk