1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban

Az előadások a következő témára: "1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban"— Előadás másolata:

1 1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
A technológiai folyamat három fontos részfolyamata: előgyártás TF alkatrészgyártás TF szerelés TF Gépipari termék előállításának (megmunkálásának) feltétele: munkatárgy gyártóeszközök (megfelelő technikai eszközök ) eljárások (mint a TF fontos elemei ) (megmunkáló, forgácsoló )

2 1.3.1.A megmunkálás feltételei
Munkatárgy Munkatárgy: az ipari termék gyártás közben mindaddig, amíg kész állapotát el nem éri Munkadarab: olyan munkatárgy , amely geometriailag határozott szilárd test Gyártóeszközök * szerszámgépek * szerszámok * készülékek (mdb és szerszámbefogó, stb.) * mérő és ellenőrző készűlékek (mérőeszközök) *egyéb gépi és kézi eszközök

3 MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan
Megmunkáló eljárások MEGMUNKÁLÁS : a munkatárgy állapotát megváltoztató, tudatosan alkalmazott hatás, a gyártás része célja: testek alakjának és/vagy anyagtulajdonságainak megváltoztatása, kapcsolatok létesítése, megtartása, megváltoztatása Megmunkáló eljárás: valamely meghatározott célú megmunkálást megvalósító, műszaki jellemzőkkel jól meghatározható módszer. Megmunkáló művelet: megmunkálást tartalmazó technológiai művelet Technológiai művelet: a technológiai folyamat egy munkahelyen megvalósuló befejezett része.

4 1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása /RENDSZEREZÉSE/
FŐCSOPORTOK

5 1.3.2. Megmunkáló eljárások felosztása /RENDSZEREZÉSE/
CSOPORTOK Szétválasztás: egy szilárd test alakjának megvál- toztatása az elemei közötti kapcsolat helyi megszüntetésével; a munkadarab egészére vonatkoz- tatva a kapcsolat csökken. Ennél az eljárásnál a kezdeti alak magában foglalja a végalakot.

6 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
(Megmunkálás forgácsolással) FORGÁCSOLÁS: szétválasztás, amelynél a munkadarabról a szerszám élének (éleinek) segítségével anyagrészecskéket választanak le mechanikai úton, forgács formájában, a munkadarab alakjának és/vagy a felületének (tulajdonságának ) megváltoztatása céljából Cél: előírt - méretű - alakú - helyzetű - felületminűségű alkatrészek hatékony gyártása. A forgácsoló megmunkálást határozott és határozatlan élű szerszámokkal végezzük. Köv: forgácsoló eljárások felosztása

7 1.3.5. Forgácsoló megmunkálások
CSOPORTOK Határozott élű a szerszám forgácsoló éleinek - száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározott !!

8 1.3.5. Forgácsoló megmunkálások
CSOPORTOK Határozatlan élű a szerszám forgácsoló éleinek Száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározatlan!!

9 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
ALCSOPORTOK Határozott élű a szerszám forgácsoló éleinek - száma élgeometriája, és a - munkadarabhoz viszonyított helyzete meghatározott !!

10 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
A forgácsolás tényezői Alkatrész Előgyártmány M – munkadarab : amelyről egy vagy több rétegben anyagot választunk le (w - workpiece) K – készülék : amely a munkadarab és a szerszám befogására szolgál G – szerszámgép: amely a munkadarab és a szerszám relatív mozgását létesíti S – szerszám: amely az anyagleválasztást végzi MKGS(I) - rendszer Forgács – leválasztott anyagrész

11 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai vc – vf együtt folyamatos forgácsleválasztást biztosítja

12 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
A munkadarab és a szerszám relatív mozgásai Kisegítő mozgások fogásvételi hozzáállító

13 1.3.3. Forgácsoló megmunkálások
forgácskeresztmetszet Közepes forgács- vastagság

14 jellegzetes felületek szerint
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása Megmunkálások elemzése, csoportosítás jellegzetes felületek szerint az alkalmazott forgácsoló megmunkálások szerint szerszámgép (és szerszám) szerint (esztergálás, fúrás, marás, stb. szerszám él(geometria) szerint határozott élű határozatlan élű a forgácsolás fizikai jellege szerint keresztmetszet (állandó, változó) forgácsleválasztás (folyamatos, szakaszos ) alakképzés elve, mechanizmusa szerint formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája. Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás ) profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.) lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő mozgással hozza létre a felületet )

15 alakképzés elve, mechanizmusa szerint
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása Megmunkálások elemzése, csoportosítás alakképzés elve, mechanizmusa szerint formázások (mdb felülete a szerszám felület negatív mása, replikája. Sajtolás, tömbelektródás szikraforgácsolás ) profilozás (a szerszám alakjának-aktív élének-másolása, a teljes profil egyidejű kialakítása, fogazás, stb.) lefejtés (a szerszám aktív származtató felülete legördülő mozgással hozza létre a felületet ) generálás (szabadon programozható, tetszőlegesen - gép lehetőségein belül – megválasztható szerszámpályák és az egyszerű, univerzális szerszám jellemzi. megmunkálás mozgásviszonyai szerint főmozgás (szerszám v mdb, forgó vagy egyenes v.) mellékmozgás(ok)

16 1. 4. Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1. 4. 2
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása A felületek leírása A felület tovább nem bontható építőelem, az alkatrész gyártásához szükséges egzakt leírásuk. (különösen a korszerű vezérlések megjelenésével) A primér vagy elsődleges forgácsolt felület mindig transzlációs felület, amely úgy jön létre, hogy a szerszám aktív éle mint generátor mozog a térbeli szerszámpálya mint direktrix mentén. Az alkatrészek felületeit modellezik. A pont, az egyenes, a szabályos mintázat az építkezés alapkövei. síkbeli geometriai alakzatok leírása analitikus görbék (kör, parabola,stb.) nem analitikus görbék => pontok sorozatával írjuk le

17 1. 4. Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása 1. 4. 2
1.4.Gépalkatrészek jellegzetes felületeinek megmunkálása A felületek leírása felületek leírása analitikus felületek (gömb, kúp, henger stb. ) nem analitikus (bonyolult, szabadformájú ) felületek transzlációs felületek : nyitott vagy zárt (rendszerint síkbeli) D direktrix görbe mentén a G generátor görbe elmozdul => Öntési vagy kovácsolási szöggel, vagy kimunkálandó zsebbel rendelkező alkatrészek leírásához vonalfelületek: G egyenes mint generátor, két térgörbe (D1, D2) mint direktrix mentén mozog => áramlástani gépek (kompresszorok, turbófeltöltők, turbinák) aktív elemei szoborfelületek : a felület sem analitikusan, sem görbék egymáson mozgatásával nem írható le => gépkocsi karosszéria