5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA

Az előadások a következő témára: "5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA"— Előadás másolata:

1 5. SÍKFELÜLETEK (SÍKF) MEGMUNKÁLÁSA

2 5. Sík felületek megmunkálása
TARTALOMJEGYZÉK 5.1. Fűrészelés Megmunkálási mód, szerszámok Technológiai adatok megválasztása Pontosság Felületminőség Termelékenység 5.2. Síkesztergálás 5.3. Gyalulás, vésés 5.4. Síküregelés 5.5. Marás

3 5. Síkfelületek megmunkálása
Sík felületeket határozott élű szerszámmal a következő módon állítunk elő: fűrészelés esztergálás gyalulás-vésés üregelés marás stb. (pl. fúró-marómű, megmunkáló központ)

4 5.1. FŰRÉSZELÉS Általában előgyártásban alkalmazzák
Rudak, idomacélok, tömbanyagok darabolására A - Megmunkálási mód, szerszámok A fűrészelés olyan forgácsolási mód, melynél egyenesvonalú vagy forgó főmozgást végző, többélű szerszám segítségével a munkadarabot több részre bontják. A fűrészelés általános jellemzője, hogy a vágási felület két párhuzamos sík, amely egymástól a fűrészelő szerszám szélességének megfelelő távolságban helyezkedik el Szerszámai : fűrészlap – alternáló főmozgás szalagfűrész fűrésztárcsa

5 5.1. FŰRÉSZELÉS ls = 320-630 bs = 1,6-2,5 t = 2,5 – 6,3
A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrészlap: Jellemzők: - homlokszög = 0 - fogosztás t helyet biztosít a forgácsnak - fogterpesztés közötti súrlódása csökkentése bs + 2 b =b forgácsszélesség - forgácstérfogat Vc = bxhxb = b x Aszelvény S W Méretei szabványosítva vannak: ls = bs = 1,6-2,5 t = 2,5 – 6,3

6 5.1. FŰRÉSZELÉS A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrésztárcsa:
Lényegében egy kis b/d viszonyú tárcsamaró Hornyok megmunkálására és darabolásra Élgeometria megegyezik a tárcsamaróéval A tárcsaszélesség a központ felé csökken Közötti súrlódás csökken, Nem szorul be Élkiképzés az anyag fgv.-ben S W Ismertesse a fűrésztárcsa legfontosabb jellemzőit !

7 5.1. FŰRÉSZELÉS b forgács szélesség általános b=(0,16…0,25 )
A - Megmunkálási mód, szerszámok Fűrésztárcsa Anyag S jele Homlokszög t fogosztás Fogazat b forgács szélesség Lágy-szívós W 10-25 nagy ritka általános N 5-16 közepes normál b=(0,16…0,25 ) Kemény-szilárd H 0-8 kicsi sűrű b=(0,05…0,25 ) Megjegyzés: t – sűrű fogazat ajánlott mély hornyok marása vékony, lemezszerű darabok, csövek b – függ a forgácsszilárdságtól, a forg. kitöltési tényezőtől

8 5.1. FŰRÉSZELÉS A1 xA1 B – Technológiai adatok megválasztása
Alacsony termelékenységű megmunkálás. Fontos - a fogankénti előtolás ( fi ) ill. - a fogra megengedhető maximális forgácsvastagság (hmax) Forgács(horony) keresztmetszet Kitöltési tényező: Szívós anyag: 4-5 Rideg anyag: 3-4 Forgács hosszmetszete A1 xA1 Forgács elhelyezhetőségének feltétele: Az egyidejűleg forgácsoló fogak száma: Fogosztás Forgácsolósebesség (m/min): acél : 16-50; öntöttvas: 20-40; színes és könnyűfém: Forg. út, mint marásnál

9 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok Érintőirányú f
Keresztesztergálás Sugárirányú f Állanó vagy változó vc (n gépfüggő) Hosszesztergálás Tengelyirányú f

10 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS A - Megmunkálási mód, szerszámok
keskeny, gyenge szerszám, viszonylag nagy mélység - nehéz hőelvezetés és forgácseltávolítás - forgácsolási adatok kis értéke, bő hűtés Fontos - a merev szerszámkonstrukció - az élgeometria választás - a beállítás pontossága Szúró esztergálás

11 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS B – Technológiai adatok megválasztása
Ua. mint esztergáláskor, de sebesség számítása dk közepes átmérőre

12 5.2. SÍKESZTERGÁLÁS C - Pontosság Helyettesítő modell vizsgálható
Nagyolás Félsimítás Simító IT12 - IT14 IT10 - IT11 IT8 – IT9 D – Felületi érdesség Ra = 12,5 µm Ra = 12,5- 3,2 µm Ra = 1,6 – 3,2 µm E – Termelékenység Ua. mint esztergálásnál, de dk –ra vonatkoztatott sebesség

13 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz Gyalulás
A - Megmunkálási mód, mozgásviszonyok A gyalulás vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek megmunkálására alkalmas forgácsoló művelet. (De lehet ezekkel határolt alakos és hengeres is !) A vésés függőleges helyzetű sík és alakos felületek (pl. agyban lévő retesz- és ékhornyok, belső négyszögek, hatszögek stb.) megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. gyalulás vésés Gyalulás Vésés külső alakzatokhoz belső alakzatokhoz

14 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok
Jellemző mozgások: gyalulás gyalulás főmozgás: a vízszintes síkban végzett egyenesvonalú, váltakozó irányú (alternáló), s az erre merőleges szakaszos mellékmozgás (előtoló mozgás), mely a forgácsolt felület elhelyezkedésének megfelelően lehet vízszintes, függőleges és ferde irányú. Az egyes mozgásokat a gyalugép kialakításától függően vagy a munkadarab, vagy a szerszám végzi.

15 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Megmunkálási mód,mozgásviszonyok vésés vésés
függőleges síkban végzett egyenes vonalú váltakozó irányú főmozgás - a szerszám végzi – és az erre merőleges szakaszos mellékmozgás, melyet a munkadarab végez. A forgácsoló művelet A forgácsoló mozgás Az előtoló mozgás megnevezése jellege végzi Harántgyalulás S W S Hosszgyalulás W Vésés

16 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok Gyalulás A szerszám határozott élgeometriájú, egyélű forgácsolókés, általában esztergakés. Nagyolás: nagy szárkeresztmetszet, rövid kinyúlás, merev befogás, Kr = ; nyers felületnél első fogással távolítsuk el a kemény réteget. Simítás: a) hegyes késsel, kis előtolással b) széles késsel, nagy előtolással (főleg öntött-vasaknál) A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak előremenetben (munkalöketben) forgácsol, a visszafutás (üresjárati löket) alatt nem.

17 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

18 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS A - Szerszámok vésés A szerszám határozott élgeometriájú. egyélű forgácsolókés, alakja és mérete a követelményeknek megfelelően változik. Mivel a szerszám szára a főmozgással párhuzamos, a fővágóél mindig előbbre áll, mint a kés szárának homloklapja. A forgácsleválasztás szakaszos, a leválasztott forgács állandó keresztmetszetű. A szerszám csak lefelé haladása közben (munkalöketben) forgácsol, fölfelé menetben (üresjárati löket, visszafutás) nem. Jellemzői: - a szerszám bekezdéskor dinamikus igénybevétel - üresjáratban a szerszám hűl

19 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS

20 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS B – Technológiai adatok megválasztása
Forgácsméretek, erők, élgeometria, éltartam, teljesítmény mint esztergálásnál. Forgácsolósebesség: ahol sebességviszony n: - löketszám Az ütésszerű igénybevétel miatt az esztergálás sebességét módosítani kell: Kgy=0,74; Kv=(0,5...0,6). (A többi gyakorlaton.)

21 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS C – Pontosság, felületminőség Fokozat Cél
Érdesség (Művelet) P, Q IT,Ra IT Ra, m Nagyolás max 12 12,5 -100 Simítás min 9 -10 3,2 -12,5 Gyalulás, vésés 1. deformáció a játékok átrend.-ből 2. deformáció a rugalmas alakvált.-ból 3. eredő A síktól való eltérés hibája: =ab-at, ahol

22 5.3. GYALULÁS, VÉSÉS D – Termelékenység ahol: t - egy munkadarabra vonatkoztatott forgácsolási idő q - átlagos anyagleválasztási sebesség A termelékenység növelhető több szerszám alkalmazásával.

23 5.4. MARÁS A – Megmunkálási mód, mozgásviszonyok, szerszámok A marás vízszintes, függőleges és ferde helyzetű sík felületek, alakos felületek csavarfelületek fogprofilok stb. megmunkálására alkalmas forgácsoló eljárás. PAMA Marási módok: - szerszám forgástengelyének és a - egymáshoz viszonyított helyzetétől függően két alapvető marási mód van: palástmarás (PAMA) és homlokmarás (HOMA) HOMA

24 5.4. MARÁS a maró forgástengelye párhuzamos a megmunkálandó felülettel
1. Palástmarás a maró forgástengelye párhuzamos a megmunkálandó felülettel főleg keskeny és hosszú, összetett sík vagy alakos felületek megmunkálására alkalmazzák a palástmarás lehet + ellenirányú és + egyenirányú.

25 5.4. MARÁS vc a) Ellenirányú marás - a palástmarás általános módja.
- a maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szer szám kerületi sebességének vektora azonos irányú, de ellentétes értelmű a munkadarab előtolási irányával. - A forgácsvastagság kezdetben h =0, majd fokozato- san nő, és a kilépéskor a legnagyobb (hmax ). - Mielőtt a fog az anyagba behatolna, az éle egy darabig csak csúszik, a fog éle erősen kopik. - A forgácsvastagság változása miatt az erőhatás is hullámzó. - A forgácsolóerő függőleges összetevője a munka- darabot felemelni igyekszik a gép asztaláról, s a kevésbé merev munkadarab könnyen deformálódik, kellő lefogás (szorítás) hiányában a munkadarab berezeg. - asztal játéka nem befolyásolja - termelékeny vc vf

26 5.4. MARÁS vc b) Egyenirányú marás
a palástmarás ritkábban alkalmazott módja. A maró és a munkadarab érintkezési pontjában a szerszám kerületi sebességének vektora azonos irányú és azonos értelmű a munkadarab előtolási irányával. A forgácsvastagság fordított értelemben változik, a fog belépésekor a legnagyobb, kilépéskor 0. A forgácsolóerő függőleges összetevője a munkadarabot az asztalra szorítja, ezért főleg hosszú, keskeny és vékony, kevésbé merev munkadarabok megmunkálására alkalmas eljárás. Hátránya, hogy ha az asztalmozgató orsó és anya kopott (holtjátéka van), rángatja az asztalt, a maró éle könnyen kitöredezik, a felület durva lesz. Ezért csak új, vagy holtjáték-kiküszöbölő berendezéssel ellátott marógépen alkalmazható. Ebben az esetben a megmunkált felület simább, a szerszám kopása is kisebb. vc vf Értelmezze és ábrázolja az egyenirányú palástmarást! Sorolja fel két-két előnyét és hátrányát!

27 5.4. MARÁS 2. Homlokmarás A maró forgástengelye merőleges a megmunkálandó felületre. Főleg nagyobb sík felületek megmunkálására alkalmas eljárás. Előnye, hogy a forgácskeresztmetszet a teljes marási szélességben közel állandó, a főforgácsoló erő is kevésbé ingadozik, a marógép terhelése is egyenletesebb, nyugodtabban jár. A fog belépésekor majdnem teljes fogásmélységgel dolgozik, nincs csúszás.

28 5.4. MARÁS Mozgásviszonyok keresztmetszet: változó
Forgácsoló mozgás forgó körmozgás - >>>szerszám végzi Előtoló mozgás egyenes vonalú v. összetett - mdb. végzi Forgács: keresztmetszet: változó leválasztás: szakaszos

29 5.4. MARÁS Marók: határozott élgeometriájú, többélű szerszámok,
A – Szerszámai Marók: határozott élgeometriájú, többélű szerszámok, melyek alakja kialakítása és anyaga a mindenkori követelményeknek megfelelően más és más Kemény anyagokhoz sűrű, lágyabb anyagokhoz ritkább fogú marót használnak

30 5.4. MARÁS palástmarók: forgácsoló élei palást-homlokmarók
a) Alak szerinti osztályozás palástmarók: forgácsoló élei hengeres marótest palástján a tengellyel párhuzamosan vagy ferdén (csavarvonal) helyezkednek el palást-homlokmarók homlokmarók vagy fejmarók tárcsamarók (egyenes és keresztfogazású) szögmarók fűrésztárcsák szármarók horonymarók idommarók menetmarók lefejtő marók

31 5.4. MARÁS Szénacél: tömör kivitelben, kis terhelés,
b) A szerszám anyaga szerinti osztályozás Szerszám anyag Hőállóság T °C Forg. seb v, m/min Szersz. acél 250 10 Gyorsacél (HSS) 600 30 Keményfém (HM) 1000 100 Kerámia (SK) 1200 300 Köbös bórnitrid CBN 200 Gyémánt 700 500 Szénacél: tömör kivitelben, kis terhelés, kis forgácsolósebesség Ötvözött szerszámacél: tömör kivitelben Gyorsacél: tömör, tompán hegesztett, lapkás és betétes kivitelben Keményfém: lapkás és betétes kivitelben Kerámia: lapkás kivitelben Szuperkemény:

32 5.4. MARÁS Mart fogazású marók Hátraesztergált fogú marók
c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás Mart fogazású marók - sík felületek megmunkálására előny: előállítás egyszerű szögek könnyen kialakíthatóak, + gamma hátrány: hátfelületükön is köszörüljük, átmérő csökken, alakos felületek megmunkálására nem alkalmas Hátraesztergált fogú marók - pontos méretű hornyok,  alakos felületek, menetek, fogaskerekek megmunkálására alkalmasak előny: utánélezés a fogak homloklapján átmérő kismértékben csökken, de a hátraesztergálás miatt a hátszög s vele együtt a fog keresztmetszete is változatlan marad hátrány: előállításuk költséges és nehézkes hőkezelésük kényes (csak olyan anyagból készíthetők, melyek vetemedésre és elszéntelenedésre nem hajlamosak) 0 = gamma a profiltorzulás kiküszöbölése miatt, ezért nem a legkedvezőbb forgácsolási viszonyokkal dolgoznak.

33 5.4. MARÁS Lapkás kivitelű marók Betétes kivitelű marók
c) A fogak kialakítása szerinti osztályozás Lapkás kivitelű marók Betétes kivitelű marók Az egyes élek a szerszám egy körülfordulásának csak egy bizonyos részén forgácsolnak, a többi idő alatt a levegővel érintkezve hűlnek. Ezáltal az egyes fogak igénybevétele nem olyan nagy, mint például egyélű szerszámmal (esztergakéssel) végzett forgácsolásnál.

34 B – Technológiai adatok megválasztása
5.4. MARÁS B – Technológiai adatok megválasztása Az a fogásmélység adott a ráhagyásból. Az fi fogankénti előtolás pl. keményfém váltólapkás maróhoz: nagyolás (0,2-0,5) mm, simítás (0,1-0,3) mm; ujjmaró (0,01-0,1) mm. Ügyelni kell az a/f=(5-20)/1 arány tartására. A fogásmélységet pedig a gép teljesítménye alapján kell ellenőrizni; T=( ) ( vagy 15-30) Dinamikai hatás: = erőingadozások csökkentése: - fogszám növelés (korlát: a forgácstár) - kontaktszög növelés (aszimmetrikus szerszámelhelyezés) - ferdefogú marók (hátrány: megnöveli a marótengely irányában az erőt (Fp); ami vagy kihúz vagy betol)

35 C – Technológiai adatok
Forgácsméretek és forgácsolóerők meghatározása: Jellemző Palástmarás Homlokmarás Pillanatnyi forg.vast Minimális forg.vast. (=0) Maximális forg.vast. (=0) Közepes forg.vast. Átlagos forg.keresztm. Max. forg.keresztm. Kapcsolási szám Forgácsolóerő Forgácsolási nyomaték Teljesítmény

36 D –A megmunkálás pontossága
5.4. MARÁS D –A megmunkálás pontossága A munkadarab helyzet meghatározása és szorítása (követendő elvek) a forgácsolóerő és a szorítóerő ülékre szorítson (a szorítóerő %-kal legyen nagyobb a forgácsolóerőnél: rezgés kompenzálásához ritka esetben % is szükséges: ha a súrlódó erő tart egyensúlyt a forgácsolóerővel); inkább több ütközőt és kevesebb szorítóvasat használjunk; a szorítóerő jobban növelhető a szorítócsavarok számával, mint a szorítócsavar átmérőjének növelésével; a szorítócsavar mindig a munkadarabhoz legyen közelebb; a szorítóvas ne álljon ferdén.

37 D – A megmunkálás pontossága és az átlagos érdesség
5.4. MARÁS D – A megmunkálás pontossága és az átlagos érdesség Marási Fokozat Cél Pontosság Érdesség mód (művelet P, Q IT, Ra IT Ra HOMA NA max 12,5 -100 SI min 8 - 9 3,2 -12,5 PAMA 2,5 -100 9 -10 6,3 - 12,5

38 5.5. SÍKÜREGELÉS

39 Ellenőrző kérdések