VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁNAK HANGSÚLYOS ELEMEI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Kóthay László vízügyi szakállamtitkár KvVM Debrecen, 2008. március 31.

Az előadások a következő témára: "VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁNAK HANGSÚLYOS ELEMEI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Kóthay László vízügyi szakállamtitkár KvVM Debrecen, 2008. március 31."— Előadás másolata:

1 VÍZÜGYI STRATÉGIÁJÁNAK HANGSÚLYOS ELEMEI A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN Kóthay László vízügyi szakállamtitkár KvVM Debrecen, 2008. március 31.

2 A stratégia Definíció szerint: nagyarányú szervezett akció során alkalmazott eljárások összessége, vagy: a legjobb megfelelés művészete a legjobb megfelelés művészete

3 Minek is kell megfelelnünk? A társadalom vízállapotokkal kapcsolatos ésszerű igényeinek. A társadalom vízállapotokkal kapcsolatos ésszerű igényeinek. Ugyanakkor meg kell teremteni a víz természeti megjelenése és a társadalom igényei közötti összhangot a mindenkori tudományos ismeretek alkalmazásával. Ugyanakkor meg kell teremteni a víz természeti megjelenése és a társadalom igényei közötti összhangot a mindenkori tudományos ismeretek alkalmazásával.

4 „Vízbajok” – Az öt „JOG” Optimális esetben:

5 „Vízbajok” A víz elérhetősége 2000-ben (1000 m 3 /fő évi szinten) A víz elérhetősége 2000-ben (1000 m 3 /fő évi szinten) Forrás: “Water and Wastewater Reuse; An Environmentally Sound Approach for Sustainable Urban Water Management”, UNEP, 2002

6 A „vízbajok” okozói 2. Üzleti tevékenység 3. Klímaváltozás 4. Technológai váltások 5. Szociális változások jelenlegi előírások szokások Bizonytalanságok Komplexitás Számos beavatkozás Multi-függő rendszer 1. Demográfiai változások

7 Vízhasználatok – Megoszlás a fő használók között Éves mennyiség 579 1 086 3 973 5 235 (km3) Forrás: Shiklomanov, http://webworld.unesco.org/water/ihp/db/shiklomanov/index.shtml

8 Vízhasználatok – Földrészek közötti megoszlás Forrás: Kopytowski from FAO (World Research Institute, 2006)

9 A „vízbajok” okozói 2. When the well’s dry, we know the worth of water. Benjamin FRANKLIN

10 Működésünk alap pillérei A jogszabályi háttér A jogszabályi háttér A humánerő forrás, oktatás A humánerő forrás, oktatás A jövőbe látás, azaz a vízgazdálkodás tudományos alapjai A jövőbe látás, azaz a vízgazdálkodás tudományos alapjai A közösségformálás – identitásunk A közösségformálás – identitásunk

11 A szakmapolitikai céljainkat determináló tényezők EU csatlakozásunk, Víz Keretirányelv, EU csatlakozásunk, Víz Keretirányelv, Új finanszírozási struktúrák Új finanszírozási struktúrák Természeti jelenségek, amelyek megválaszolásra váró vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel (klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásai, növekvő szélsőségek: árvizek és aszály) Természeti jelenségek, amelyek megválaszolásra váró vízgazdálkodási kérdéseket vetnek fel (klímaváltozás vízgazdálkodási vonatkozásai, növekvő szélsőségek: árvizek és aszály) Fontos új állami politikák megjelenése: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció stb. Fontos új állami politikák megjelenése: Nemzeti Környezetvédelmi Program, Országos Területfejlesztési Koncepció stb.

12 Éghajlatváltozás és nemzetközi biztonság: új globális kihívás 1.Erőforrásokkal való konfliktusok (különösen azokon a területeken, ahol az ezekhez való hozzáférés politikai kérdés) Művelhető területek csökkenése Művelhető területek csökkenése Élelmiszer, halállományok csökkenése Élelmiszer, halállományok csökkenése Jelentős áradások, hosszan tartó aszályok, nagy területeket érintő vízhiány Jelentős áradások, hosszan tartó aszályok, nagy területeket érintő vízhiány Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

13 2.Növekszik a migráció ENSZ előrejelzés: az elvándorlás milliókat fog érinteni ENSZ előrejelzés: az elvándorlás milliókat fog érinteni Konfliktusok növekedése tranzit- és célterületeken Konfliktusok növekedése tranzit- és célterületeken Etnikai és vallási csoportok közötti feszültség, politikai radikalizálódás Etnikai és vallási csoportok közötti feszültség, politikai radikalizálódás Javier Solana, az EU közös kül- és biztonságpoltikájának főképviselője

14 3.Az éghajlatváltozás által érintettek nem azonosak azokkal, akik az éghajlatváltozás kialakulásáért felelősek É-D, D-D konfliktusok É-D, D-D konfliktusok Az éghajlatváltozás geopolitikája túlmutat a környezetvédelmen Az éghajlatváltozás geopolitikája túlmutat a környezetvédelmen

15 Melyek az előttünk álló, nagy szakmai feladatok?

16 A vízkárelhárítás területén Az árvízi biztonság garantálása, az árvízszintek emelkedése és az árvizek természetbarát, kockázat-arányos kezelése mellett Az árvízi biztonság garantálása, az árvízszintek emelkedése és az árvizek természetbarát, kockázat-arányos kezelése mellett A síkvidéki vízelvezetés – belvízreform A síkvidéki vízelvezetés – belvízreform Vízelvezetés a hegy- és dombvidéken, a területi és települési vízkárok megelőzése, illetve csökkentése Vízelvezetés a hegy- és dombvidéken, a területi és települési vízkárok megelőzése, illetve csökkentése

17 A szennyvizek összegyűjtése és ártalom-mentes elhelyezése A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program szerint 2015-re a lakosság 85%-a számára kell biztosítani a csatornába bekötés lehetőségét, valamint a korszerű szennyvíztisztítást. Az egészséges ivóvíz az ivóvízminőség-javító programban érintett települések száma 873; ami több, mint 2,5 millió lakos jobb vízzel történő ellátását jelenti; A program költségigénye 246 milliárd Ft. A települési vízgazdálkodás területén 1.

18 A települési vízgazdálkodás területén 2. Vízbázisvédelem 580 db sérülékeny működő, 75 db távlati vízbázis. 580 db sérülékeny működő, 75 db távlati vízbázis. Az 580-ból eddig mindössze 268 db biztonságba helyezése történt meg, 50 db-é most zajlik, 262 vízbázis biztonságba helyezése még hátra van. Az 580-ból eddig mindössze 268 db biztonságba helyezése történt meg, 50 db-é most zajlik, 262 vízbázis biztonságba helyezése még hátra van.

19 Nem szerkezeti tennivalók, szemléleti követelmények Érdekérvényesítő képesség Érdekérvényesítő képesség A vízügyi szolgálat társadalmi szintű érdekérvényesítő képességét vissza kell állítani, hiszen a Kárpát- medencében nem létezhet nemzetpolitika vízgazdálkodás-politika nélkül! Folyamatos és hatékony területi jelenlét nélkül nincs vízgazdálkodás! Folyamatos és hatékony területi jelenlét nélkül nincs vízgazdálkodás!

20 Kormányzati szinten Több minisztérium lát el vízgazdálkodással kapcsolatos állami feladatokat. Az együttműködés szükséges eszköz a célok eléréséhez! Világtendencia a környezet és a víz összefonódása A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban jó helyen vagyunk, csak ne veszítsük el az identitásunkat.

21 Néhány szakmai sarokpont ● Kezdeményező pozícióba kell kerülni a nemzeti éghajlat stratégia ügyeiben. ● Értékorientált vízvagyon-gazdálkodást kell folytatni. ● Ennek érdekében a mennyiséggel és a minőséggel való foglalkozás újra-egyesítése minden szinten szükséges. ● Határvízi együttműködés „kényszere” kiszolgáltatott vízgazdálkodási helyzetünk miatt.

22 A stratégiában vázolt célok fejlesztési programok keretében valósíthatók meg Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) tartalmazza a 2007-2013 időszakra vonatkozó, a stratégiai célok megvalósítására kialakított operatív programokat.

23 A Környezet és Energetika Operatív Program prioritási tengelyének intézkedései

24 Priorit á s T á mogat á si ö sszeg, euro 1. Eg é szs é ges tiszta telep ü l é sek 1.1 Hullad é kgazd á lkod á s 1.2 Szennyv í zkezel é s 1.3 Iv ó v í zminős é g-jav í t á s 2 608 905 388 2. Vizeink j ó kezel é se 2.1 J ó á rv í zv é delmi gyakorlat kialak í t á sa 2.2 Komplex v í zgyűjtő-fejleszt é s 2.3 Telep ü l é si szil á rdhullad é k-lerak ó k rekultiv á ci ó ja 2.4 K ö rnyezeti k á rmentes í t é s 2.5 V í zgazd á lkod á si tervez é s 1 410 975 176

25 Az Egészséges, tiszta települések A Vizeink jó kezelése A Vizeink jó kezelése prioritásokhoz a Kohéziós Alap nyújt támogatást, így támogatásra az ország egész területe jogosult.

26 Az ivóvízminőség-javító programon a 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet 6. sz. mellékletében felsorolt 873 települést érinti A fejlesztés főbb területei: - térségi vezetéképítés, - hálózatrekonstrukció - külterületi lakott helyek vízellátásához szükséges vezetéképítés A program által nem érintett 440 településen szükséges vas és/vagy mangántalanítás alternatív megoldása térségi vezetéképítéssel, az elosztóhálózat rekonstrukciója, külterületi lakott helyek vízellátásához szükséges vezetéképítés.

27 KEOP 1.3 ivóvízminőség- javítás projekt, illetve régió Költségigény (Mrd Ft) Folyamatban lévő beruházások 12 Észak-Alföld II. ütem 58 Dél-Alföld106 Dél-Dunántúl30 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,7 12,7 Összes többi régió 27,3 Mindösszesen : 246

28 Előkészítés alatt álló nagyprojektek Észak-alföldi Régió II. ütem 187 település, 586 ezer fő 187 település, 586 ezer fő Becsült beruházási költség: 58 Mrd Ft Becsült beruházási költség: 58 Mrd Ft Tervezett benyújtása 2008 Tervezett benyújtása 2008 Megvalósítás: 2008. július – 2010. december Megvalósítás: 2008. július – 2010. december Dél-alföldi Régió Dél-alföldi Régió 224 település, 1.223 ezer fő 224 település, 1.223 ezer fő Becsült beruházási költség: 106 Mrd Ft Becsült beruházási költség: 106 Mrd Ft Tervezett benyújtása 2008 Tervezett benyújtása 2008 Megvalósítás: 2008. június – 2011. április Megvalósítás: 2008. június – 2011. április

29 További előkészítésre váró nagyprojektek Dél-dunántúli Régió Ivóvízminőség-javító Programja 200 település, 300 ezer fő, (Szekszárd is) Becsült beruházási költség: 30 Mrd Ft Tervezett benyújtása: 2008-2009. Megvalósítás: 2009-2012. (2013) BAZ megyei települések Ivóvízminőség-javító programja 61 település, 64 ezer fő Becsült beruházási költség: 12,7 Mrd Ft Kohéziós Alap támogatás iránti kérelem Tervezett benyújtása: 2008-2009. Megvalósítás: 2010-2012. (2013)

30 KEOP 2.1 Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása Megvalósí- tás kezdete Előkészí -tés költsége kivitel költsége Tározók 580 170 71 672 800 Szamos-Kraszna közi árvizi tározó 2008.06.01 146 700 14 200 000 Hanyi-Tiszasülyi árvizi tározó 2008.06.01 15 100 26 100 000 Nagykunsági árvizi tározó 2008.06.01 127 100 10 700 000 Beregi árvizi tározó építése 2008.02.01 291 270 20 672 800 Hullámtér rehabilitáció 968 700 21 720 000 Tisza hullámtér rehabilitáció I. (Kisköre - Szolnok) 2008.10.01 468 700 10 320 000 Tisza hullámtér rehabilitáció II. (Szolnok alatt) 2010.01.01 500 000 11 400 000 Duna project 662 700 29 850 000 Dunaproject2009.01.01 662 700 29 850 000

31 VTT Árvízvédelmi művek fejlesztése 1 958 630 36 733 644 A Csongrádi partfal rekonstrukciója és a mederrézsű állékonyságának növelése 2007.06.15 6 490 1 222 300 11.06 árvízvédelmi szakasz védképességének komplex fejlesztése 2007.06.15 36 610 1 466 882 Bodrogközi Tisza-felső és a Bodrog bal parti árvízvédelmi rendszer fejlesztése 2007.07.01 140 000 2 800 000 Beregi kisprojekt (Töltésépítés Vásáros- namény és Lónya között) 2007.08.01 83 000 4 647 120 Taktaköz-felső árvízvédelmi rendszer fejlesztése 2007.09.01 202 000 3 000 000 Körös-völgyi szükségtározók korszerűsítése 2007.09.01 473 734 5 650 048 Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése, Szolnok város térségi fejlesztése a Tisza jobb parti és bal parti árvízvédelmi szakaszokon 2008.01.01 118 000 2 250 000 Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése a Hármas-Körös jobb parti Körös-zugi térségben (10.08 árvízvédelmi szakasz) 2008.01.01 189 500 3 180 000

32 Ronyvazug árvízvédelmi fejlesztése 2009.01.01 99 000 1 500 000 Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése, magasparti fővédvonal kiépítése a Tisza jobb parti 10.01-es árvízvédelmi szakaszon 2009.01.01 350 000 4 830 000 Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése a Tisza folyó bal parti Körös-zugi térségben (10.05 árvízvédelmi szakasz) 2009.01.01 54 000 890 000 11.05 árvízvédelmi szakasz védképességének komplex fejlesztése 2009.05.01 18 491 976 810 Körtvélyesi szivattyútelep rekonstrukciója 2009.05.01 15 100 634 000 Árvízvédelmi fővédvonal fejlesztése a Zagyva jobb- és bal parti visszaduzzasztással érintett szakaszain, Szolnok és Zagyvarékas térségében 2010.01.01 157 800 2 965 000 11.08 árvízvédelmi szakasz (Kunszentmárton alatti rész) védképességének komplex fejlesztése 2010.04.01 14 905 721 484

33 Egyéb árvízvédelmi művek fejlesztése 801 250 14 468 000 Alsó-Dráva Projekt I. 2008.05.01 185 250 4 248 000 Répce-árapasztó árvízvédelmi biztonságának javítása 2009.03.01 213 000 4 170 000 Marcal jobb parti árvízvédelmi részöblözet árvízvédelmi biztonságának javítása 2009.03.01 208 500 4 050 000 Murai árvízvédelmi szakasz fejlesztése 2009.11.02 194 500 2 000 000

34 További árvízvédelmi művek fejlesztése: Tisza-völgy 157 200 4 247 000 Ricsei főcsatorna 0+000-5+200 szelvények közötti szakaszának rekonstrukciója 2008.01.02 11 200 897 000 Berettyó védtöltések fejlesztése a Kis-sárréti és a Berettyóújfalui ártéri öblözetekben 2008.07.01 146 000 3 350 000 Tiszai védvonal fejlesztések a Tisza bal parton Tiszafüred–Rakamaz között 2009.07.01 121 000 1 660 000 Állami védművek fejlesztése összesen 5 189 150 179 521 444 Önkormányzatok 200 000 4 000 000 Önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi rendszerek fejlesztése 2008. 200 000 4 000 000

35 FORESIGHT A döntéshozás folyamata Új megközelítés

36 és végül valamit az oktatásról is… 60 középiskola, 6 felsőoktatási intézmény, 7 Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság KvVM, VKKI, VITUKI Kht., 12 vízügyi igazgatóság

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46 AJÁNLÁS Ahhoz, hogy döntéseinket megváltoztassuk, előbb a gondolkodásunkat kell megváltoztatnunk!

47 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!