Rövid távú eredmények szeptális kamrai ingerlés esetén komplett atrioventricularis block mellett Gajdácsi József, Gellér László, Hajkó Erik, Valkó József,

Az előadások a következő témára: "Rövid távú eredmények szeptális kamrai ingerlés esetén komplett atrioventricularis block mellett Gajdácsi József, Gellér László, Hajkó Erik, Valkó József,"— Előadás másolata:

1 Rövid távú eredmények szeptális kamrai ingerlés esetén komplett atrioventricularis block mellett Gajdácsi József, Gellér László, Hajkó Erik, Valkó József, Kássa László, Merkely Béla, Őze Béla Toldy Ferenc Kórház, II. Belgyógyászat-Kardiológia, Cegléd

2 Bevezetés: A kamrai pacemaker elektróda implantáció során történő szeptális pozíció fiziológiásabb hatást gyakorol, mint a hagyományos jobb kamra csúcsi ingerlés. Célunk az volt, hogy vizsgáljuk a szeptális, illetve a jobb kamra csúcsi ingerlés során a fiziológiai hatásokat, különösképpen a pitvarfibrilláció, a stroke, és a congesztív szívelégtelenség incidenciáját, illetve az elektródakimozdulást passzív fixációs elektróda alkalmazása mellett.

3 Jobb kamra septalis elektróda pozíció
(AP felvétel)

4 DDD PM septalis jobb kamrai elektródával (LAO)

5 DDD PM jobb kamra septalis ingerlés (RAO)

6 DDD PM jobb kamra septalis ingerlés (AP)

7 Metódus: Retrospektív módon 116 beteget (68 férfi, 48 nő) vizsgáltunk, akik komplett AV block miatt PM implantáción estek át. 42 betegnél szeptális elektródapozíciót (SZP) értünk el (VDD: 30 db., DDD: 12 db.). 74 beteg esetében hagyományos jobb kamra csúcsi ingerlést (CSP) alkalmaztunk (VDD: 58 db, DDD: 16 db.). Az átlagos életkor év az SZP csoportban, év a CSP csoportban. Az után követési idő: hónap a SZP csoportban, hónap a CSP csoportban.

8 Eredmény: A vizsgálat ideje alatt a pitvarfibrilláció kialakulása szignifikánsan gyakoribb volt a CSP csoportban, mint a SZP csoportban (21,8% vs 13,5 % p=0.006). A stroke incidenciájában nem volt szignifikáns különbség a két csoportot összehasonlítva (4,7% vs 5,4%). A beválasztás során olyan betegeket vizsgáltunk, akiknél az implantációt megelőzően nem volt szívelégtelenségre (CHF) utaló tünetük. Implantációt követően CHF szignifikánsabban alakult ki a CSP csoportban, mint az SZP csoportban (21,6% vs 4,76%). Elektródakimozdulást 1 alkalommal észleltünk a SZP csoportban (4,7%) passzív fixációs elektróda pozíció alkalmazásával.

9 Pitvarfibrillatio incidenciája
S1:pitvarfibrillatio kialakulása (S1,1:12 beteg, S1,2: 2 beteg) S2:PM implantáción átesett betegek 1:csúcsi kamrai ingerlés (72 beteg) 2:septalis ingerlés (42 beteg)

10 Szívelégtelenség incidenciája
S2/1:csúcsi kamrai ingerlés:72 beteg S2/2:septalis ingerlés:42 beteg S1/1:csúcsi kamrai ingerlés mellett CHF gyakoriság: 18 beteg S1/2:septalis ingerlés mellett CHF gyakoriság: 2 beteg

11 Stroke előfordulás S2/1: csúcsi kamrai ingerlés: 72 beteg
S2/2: septalis ingerlés: 42 beteg S1/1: csúcsi kamrai ingerlés során stroke incidencia:4 beteg S1/2:septalis ingerlés során stroke incidencia:2 beteg

12 Konklúzió: Véleményünk szerint a szeptális elektróda pozícióval fiziológiásabb pacemaker ingerlést lehet elérni, mint a jobb kamra csúcsi ingerléssel a pitvarfibrilláció illetve a kongesztív szívelégtelenség incidenciájának csökkenése mellett.

13 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!