Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaIgnác Péter Megváltozta több, mint 10 éve
1
Szinger Veronika szinger.veronika@tfk.kefo.hu
HANGTAN Szinger Veronika
2
A hangtan tárgya: A beszédfolyamatok, vagyis az elhangzó beszédnek a vizsgálata. A hangokkal (a legkisebb, tovább már nem osztható, de azért elemezhető nyelvi egységek) foglalkozik, de illetékességi körébe tartozik a szupraszegmentális tényezők (a hangsúly, a hanglejtés, a beszédtempó, a szünet stb.), valamint a hangnál nagyobb egységek (a szótag, a szó) elemzése; vizsgálja továbbá a beszédhangok egymásra hatását is.
3
A fonetika felosztása I. Általános Speciális Alkalmazott II.
Artikulációs ~ Akusztikai ~ Percepciós ~ Neuro ~
4
A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése
a tüdő a gégefő a toldalékcső (garat-, orr- és szájüreg) a központi idegrendszer
5
Zárállás Zöngeállás Suttogó állás H-állás Fúvó állás Lélegző állás
A gége hangképző tevékenységével kapcsolatban a következő hangszalag- (és kannaporc-) állásokat különböztetjük meg Zárállás Zöngeállás Suttogó állás H-állás Fúvó állás Lélegző állás
6
A BESZÉDHANGOK CSOPORTOSÍTÁSA
7
A magánhangzó Olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből
8
A nyelv vízszintes mozgása szerint:
Magas vagy elöl képzett magánhangzók: e, ё-é, ö-ő, ü-ű, i-í Mély vagy hátul képzett magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú
9
A nyelv függőleges mozgása szerint:
Legalsó nyelvállású: á Alsó nyelvállású: a, e Középső nyelvállású: ё-é, ö-ő, o-ó Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú
10
Az ajkak működése szerint:
Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű Ajakkerekítés nélküli magánhangzók: á, e, ё-é, i-í
11
A mássalhangzók Olyan beszédhangok, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik
12
A hangszalagok működése szerint:
Zöngések: b, d, dz, dzs, g, gy, j, l, m, n, ny, r, z, zs, v Zöngétlenek: c, cs, f, h, k, s, sz, t, ty
13
A képzés helye szerint:
1. Ajakhangok A két ajak képezi az akadályt: b-p, m A felső fogsor és az alsó ajak képezi az akadályt (ajak-fog hangok): v-f
14
A képzés helye szerint:
2. Foghangok A nyelv hegye a felső elülső fogak belső részén, illetőleg kissé hátrább képezi az akadályt (elülső foghangok): d-t, n, z-sz, dz-c, l, r A nyelv hegye még hátrább képezi az akadályt (hátulsó foghangok): zs-s, dzs-cs
15
A képzés helye szerint:
3. Szájpadláshangok Elülső szájpadláshangok: gy-ty, ny, j, (ly) Szájpadláshangok: g-k 4. Gégehang: h
16
A képzés módja szerint:
1. Zárhangok Felpattanó zárhangok: b-p, d-t, g-k Orrhangú zárhangok: m, n, ny 2. Réshangok Réshangok: v-f, z-sz, zs-s, j, h Oldalsó réshang: l
17
A képzés módja szerint:
3. Zár-rés hangok: dz-c, dzs-cs, gy-ty 4. Pergőhang: r
18
A lágyszájpad és a nyelvcsap működése szerint
Orrhangok (nazális hangok): m, n, ny Szájhangok (orális hangok)
19
A BESZÉDHANGOK KAPCSOLÓDÁSA
20
A magánhangzótörvények
A hangrend vagy a magánhangzó-harmónia törvénye Az illeszkedés törvénye (a hangrend törvényének kiterjesztése a toldalékokra)
21
A mássalhangzótörvények
1. Hasonulás a) Részleges hasonulás A zöngésség szerinti részleges hasonulás A képzés helye szerinti részleges hasonulás b) Teljes hasonulás Írásban jelöletlen Írásban jelölt
22
A mássalhangzótörvények
2. Az összeolvadás 3. A rövidülés 4. A kivetés
23
A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása
1. Igazodás 2. Hiátustörvény
24
A szupraszegmentális tényezők
Hangsúly Hanglejtés Beszédtempó Ritmus Szünet Junktúra Hangerő Hangszínezet
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.