Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kémiai anyagszerkezettan

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kémiai anyagszerkezettan"— Előadás másolata:

1 Kémiai anyagszerkezettan
Előadó: Kubinyi Miklós Tel: /267,268 (MFI), (BME)

2 Tananyag az oktatas szerveren: http://oktatas. ch. bme
előadás: Tananyag13 jegyzet: Tananyag05

3 Tananyag I. BEVEZETÉS (Bevez05) II. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI (Axiom05) III. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE (H_atom05) IV. A TÖBBELEKTRONOS ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE (Tobbel05) V. OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (Optsp05) VI. A MOLEKULÁK FORGÓMOZGÁSA (Forgo05) VII. A MOLEKULÁK REZGŐMOZGÁSA (Rezgo05) VIII. A MOLEKULÁK ELEKTRONSZERKEZETE (Molel05) IX. FOTOELEKTRON-SPEKTROSZKÓPIA (UPSXPS05) X. LÉZEREK, LÉZERSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK (Lezer05) XI. AZ ATOMMAGOK ENERIGIAÁLLAPOTAI (Magszerk05) XII. A MÁGNESES MAGREZONANCIA XII. AZ ELEKTRONSPIN-REZONANCIA XIV. TÖMEGSPEKTROSZKÓPIA (Tomegsp05) XV. A RÖNTGENDIFFRAKCIÓ (Rontg05)

4 Vegyészmérnök MSc: Fizikai Kémia és Kémiai Anyagszerkezettan (BMEVEFAM201) Fizikai Kémia előadások: Szerda 08:15-10:00 (CH308) Statisztikus termodinamika (Dr. Rolik Zoltán, 3 hét) Felületek, elegyek (Dr. Szilágyi András, 6 hét) Radiokémia (Dr. László Krisztina, 4 hét)

5 Fizikai Kémia Fizikai Kémia I. - egyensúlyok (fázisegyensúlyok, kémiai egyensúlyok) Fizikai Kémia II. - változások (reakciókinetika, transzportfolyamatok) Fizikai Kémia III. - szerkezet (molekulák szerkezete, anyagok szerkezete)

6

7 Bevezetés I. Példák kémiai szerkezetvizsgálati feladatokra

8 Cariprazine RHG 188 É. Ágai-Csongor et al., Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters 22 (2012) 3437–3440

9 É. Ágai-Csongor et al., Bioorganic & Medicinal Chemistry Letters 22 (2012) 3437–3440

10 Gyógyszer-hatóanyag polimorf módosulatai
T.-J. Park, Bull. Kor. Chem Soc. 30, (2009)

11 Gyógyszer-hatóanyag polimorf módosulatai

12 Gyógyszer-hatóanyag polimorf módosulatai

13 Elektrokémiai szenzor hatóanyaga
„BME 44” koronaéter Kálium ionnal komplexet képez. Szelektív! Orvosi, biológiai minták káliumtartalmát meghatározó műszerben alkalmazzák (HORIBA)

14 Szerkezeti képlet A koronaéter-gyűrű geometriája K+- BME44 „szupramolekuláris” komplex szerkezete (koordanatív kötések, töltéseloszlás)

15

16 Szénhidrogén konverziója Pt-katalizátorral
Kiindulási anyag: n-oktán Termékek i-oktán (motorbenzinben előnyös), aromások (káros) Az ötvöző anyag hatására megváltozik a termékösszetétel

17 Az ötvözet elemi összetétele
Felületi összetétel Felületen megkötődő szénhidrogének kimutatása

18 1.1. Bevezetés a spektroszkópiába

19 A molekuláknak és a többi mikrorészecskének szerkezetét a kvantummechanika írja le.
A kvantummechanika alapvető törvényeit az 1920-as években ismerték fel. Előzmény: néhány kísérlet, amely a klasszikus fizikának ellentmondó eredményre vezetett.

20 Joseph Fraunhofer kísérlete 1815
A Nap fényét optikai rácson felbontotta. A folytonos színképben fekete vonalakat észlelt.

21

22 Magyarázat:  a Nap folytonos sugárzást ad   a Napot és a Földet körülvevő gázburok molekulái csak bizonyos hullámhosszú/frekvenciájú fotonokat (fénykvantumokat) nyelnek el.    Az A molekula a rá jellemző A1, A2... a B molekula a rá jellemző B1, B2...     Ezért az A molekula energiája EA= hA1, hA2… energiakvantumokkal változhat, a B molekuláé EB= hB1, hB2… energiakvantumokkal, stb.

23 A mikrorészecskék fizikai sajátságai közül egyesek - köztük az energiájuk - csak bizonyos meghatározott - kvantált - értékeket vehetnek fel. Erre utal a kvantummechanika elnevezés.

24 EGYSUGARAS UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROMÉTER

25 Oxazin 1 N C 2 H 5 + C O 2 H 5 N N - C H C H 2 5 ClO 2 5 4

26 Oxazin 1 UV-látható abszorpciós spektruma
0,5 1 1,5 2 2,5 200 400 600 800 Hullámhossz (nm) Abszorbancia

27 1.2. Bevezetés a kvantummechanikába

28 Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem
(1926)

29 A Schrödinger-egyenlet
A kvantummechanika legfontosabb összefüggése! (Röviden: )

30 Differenciálegyenlet
a molekulát alkotó atommagok és elektronok helykoordinátái szerinti differenciálhányadosokat tartalmaz ezen koordináták közös jelölése: 

31 Pl.: H2S molekula esetében 
(magok) (elektronok)

32 () a molekula állapotfüggvénye E a molekula energiája
Hamilton-operátor Az operátor függvényen végzett műveletet jelöl ki. A Hamilton-operátor több tagból áll, amelyek közül egyesek a magok és az elektronok térkoordinátái szerinti parciális deriválást tartalmaznak. () a molekula állapotfüggvénye E a molekula energiája

33 E1, E2, E3... energia-sajátértékek
A differenciálegyenletek megoldásai függvények. A Schrödinger-egyenlet megoldásai a 1(), 2(), 3()... állapotfüggvények és a hozzájuk tartozó E1, E2, E3... energia-sajátértékek

34 Az állapotfüggvény jelentősége I.
A molekula -ik állapotát jellemző () állapotfüggvény megadja, hogy a tér egyes pontjaiban mekkora az elektronok és a különféle atommagok tartózkodási valószínűsége. Ebből leszármaztatható - a magok elhelyezkedését jellemző kötéstávolságok, kötésszögek (molekulageometria) - az atomok parciális töltései (reakciókészséghez fontos) - kémiai kötések erőssége

35 Az állapotfüggvény jelentősége II.
Elméleti úton számítható a spektrum!

36 Elnyelési (abszorpciós spektrum): a fényelnyelés intenzitása a fény frekvenciájának függvényében.
Kibocsátási (emissziós) spektrum: a fénykibocsátás intenzitása a fény frekvenciájának függvényében.

37 Az állapotfüggvény jelentősége II.
Elméleti úton számítható a spektrum! Az elnyelési frekvenciákat a kiindulási állapot ( ) és a végállapot () energiájának különbsége határozza meg: E - E = h  A spektrumvonal intenzitása arányos a két állapot ( és ) közötti sugárzásos átmenet valószínűségével, amely kiszámítható, ha ismerjük a molekula állapotfüggvényét kiindulási állapotban (()) és a végállapotban (()).

38 1.3. A kémiai szerkezetvizsgálati módszerek áttekintése

39 NMR Laboratórium

40 Az elektromágneses sugárzás tartományai
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma

41 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)

42 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése) NMR SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése)

43 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése) NMR SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése) FOTOELEKTRON SPEKTROSZKÓPIA (molekulák ionizálása)

44 OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése)
106 108 1010 1012 1014 1016 1018 1018 1020 1022 [Hz] rádió-hullámú mikrohullámú infravörös látható ultraibolya röntgen gamma OPTIKAI SPEKTROSZKÓPIA (molekulák gerjesztése) NMR SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése) FOTOELEKTRON SPEKTROSZKÓPIA (molekulák ionizálása) MÖSSBAUER SPEKTROSZKÓPIA (magok gerjesztése)


Letölteni ppt "Kémiai anyagszerkezettan"

Hasonló előadás


Google Hirdetések