HAS Centre for Regional Studies 1 Változások a településhálózat perifériáján Virág Tünde MTA RKK TKO A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében.

Az előadások a következő témára: "HAS Centre for Regional Studies 1 Változások a településhálózat perifériáján Virág Tünde MTA RKK TKO A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében."— Előadás másolata:

1 HAS Centre for Regional Studies 1 Változások a településhálózat perifériáján Virág Tünde MTA RKK TKO A táblák, térképek szerkesztésében és azok elemzésében közreműködött: Tóth Kriszta MTA RKK Kecskeméti Osztály

2 HAS Centre for Regional Studies 2 A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső települések demográfiai jellemzői Lakónépesség változása 0-14 évesek arányának változása 60-x évesek arányának változása Az alsó tizedben OrszágosanAz alsó tizedben Országos an Az alsó tizedben Országosa n 1993437.122 (100) 10.275.793 (100) 22,718,317,819,2 2001333.422 (-23,7) 10.194.673 (-0,8) 24,016,817,020,7 2007315.042 (-5,5) 10.041.307 (-1,5) 23,714,916,021,3 Az alsó decilisbe eső települések csökkenő lakónépessége mellett a „demográfiai olló” mind szélesebbre tárulása figyelhető meg.

3 HAS Centre for Regional Studies 3 A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső települések összetétele településnagyság szerint 1993 Lakónépesség száma és aránya 2001 Lakónépesség száma és aránya 2007 Lakónépesség száma és aránya 0-19946 1,8 (7345) 45 2,1 (6855) 42 1,8 (5538) 200-49978 6,6 (27641) 94 10,1 (32571) 90 9,7 (29432) 500-99969 12,7 (52932) 71 16,2 (52281) 80 19,2 (58341) 1000-4999105 49,6 (206446) 95 58,4 (188415) 94 58,7 (177856) 5000 -12 29,3 (122102) 5 13,2 (42504) 4 10,5 (31971) összesen310 100 (416466) 310 100 (322626) 310 100 (303138)

4 HAS Centre for Regional Studies 4 Az alsó decilisbe eső települések lakónépességének csökkenését elsősorban az ötezer fő feletti települések számának csökkenése okozza a.Kistérségi központok megerősödése (Ózd, Mezőcsát, Encs) – adminisztratív funkciók b.Fejlődő városok vonzáskörzeti hatása, Nyíregyháza és Debrecen közé eső kisvárosok (Balkány, Nyíradony, Hajdúsámson) Ugyanakkor a születések magas száma és a migráció lehetetlensége miatt települési szinten növekedik a lakónépesség.

5 HAS Centre for Regional Studies 5 A fiatalkorúak és a „negatív” foglalkoztatottsági mutató alapján a települések legalsó decilisébe eső települések összetétele regionális megoszlásban 199320012007 Települések száma Népesség aránya az alsó decilisben (%) Települések száma Népesség aránya az alsó decilisben (%) Települések száma Népesség aránya az alsó decilisben (%) Közép -Dunántúli Régió 91,320,330,2 Nyugat – Dunántúli Régió 80,610 (N=92)60,2 Dél-Dunántúli Régió 816,4899,58911,8 Észak-Magyarországi Régió 12246,113144,712443,6 Észak-Alföldi Régió 8744,48545,18743,9 Dél – Alföldi Régió 31,220,410,3

6 HAS Centre for Regional Studies 6 A dél-Dunántúli Régió, elsősorban Somogy és a Baranya és Somogy megye határán levő területek folyamatosan lecsúszása figyelhető meg – településméretben eltolódás az aprófalvakból a nagyobb települések irányába Észak-Alföldi Régióban eltolódás a kisebb települések felé

7 HAS Centre for Regional Studies 7 Változások 1993-2001

8 HAS Centre for Regional Studies 8 Változások 1993-2001 Az alsó decilisbe eső települések negyven százaléka (310-ből 128) kicserélődött – erőteljes mozgások Regionális egyenlőtlenségek hatása – nyugati területekről eltűnnek az alsó decilisbe eső települséek „Hagyományosan” hátrányos helyzetű területeken (Cserehát, Bodrogköz, Bereg, Közép- Tiszavidék, Ormánság) erősödik a hátrányos helyzetű települések koncentrációja Városhiányos területek (Somogy, Baranya és Somogy határa) lecsúszása

9 HAS Centre for Regional Studies 9 Változások 2001-2007

10 HAS Centre for Regional Studies 10 Változások 2001-2007 Az alsó decilisbe eső településeknek csak a negyede cserélődik ki (310-ből 75) – megmerevedő struktúrák, elsősorban a „magterületeken” Újraiparosodás hatása – Debrecen és Nyíregyháza közötti területek kiesése az alsó decilisből, míg az ebben nem érintett területek (Baranya, Somogy) további lecsúszása

11 HAS Centre for Regional Studies 11 Összefoglalásképpen A települési lejtő legalján elhelyezkedő településeknek többszörös hátránnyal kell megküzdeniük: 1.Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása - munkalehetőségek nélküli terek kialakulása. 2.Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás - ismét hátrányban a kistelepülések. 3.Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága – „akinek van, annak adatik…”.

12 HAS Centre for Regional Studies 12 Az újraiparosodás regionális egyenlőtlenségeinek hatása A munka eltűnése, hosszú távú munkanélküliség, a harmadik generáció lesz munkanélküli Támogatott munkaerőpiac célja nem a munka-erőpiaci integráció, hanem a társadalmi feszültségek csökkentése Függőségi rendszerek (segélyektől és a segélyek elosztóitól) kialakulása Időszakos munkalehetőségek csak informálisan (fekete munka) Ingatlanárak különbségei – mobilitási csapda Alacsony iskolai végzettség – szegénység, kirekesztettség újratermelődése

13 HAS Centre for Regional Studies 13 Lakosságszámhoz kötött településpolitika és finanszírozás Közszolgáltatások elégtelensége, hiányossága: 1.oktatási rendszer szétzilálása: iskolák bezárása, vagy tagiskolává minősítése helyi alkuk alapján a normatíva maximalizálás érdekében 2.szociális szolgáltatások elégtelensége, vagy teljes hiánya fokozza az ott élők dezintegrációját. Hierarchikus rendszerek a települések között a kistérségen belül – osztályosodási folyamat a településrendszeren belül

14 HAS Centre for Regional Studies 14 Fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés korlátozottsága Kapacitás (humán erőforrás, kapcsolatok, információk) hiány a településeken A pályázati kiírások (elsősorban az uniós) nem illeszkednek a helyi problémákhoz Hazai források összeszűkülése Közszolgáltatások hiánya nem helyettesíthető fejlesztési forrásokkal

15 HAS Centre for Regional Studies 15 Amire szükség lenne… Olyan támogatási rendszer, ami a hierarchikus közigazgatási rendszertől független, a hosszú távú, kiszámítható tervezést lehetővé tevő normatív finanszírozású, helyi igényekre és sajátos társadalmi problémákra reagál, határokon átívelő, szomszédos országok fejlődési centrumaihoz való integráció elősegítése.